Absztrakt: Az időskorú személyek száma és társadalmi aránya folyamatosan növekszik, különös tekintettel az európai országokra, de ez a világ teljes népességére is vonatkozik. Az idősebb korosztály arányának további gyarapodásával az öregedő társadalom egészségi állapotának romlása okozta szociális és egészségügyi szférákat érintő többletköltségek is egyre tovább emelkednek. Az öregedés folyamata az egészségi állapot romlásának és az általános funkcióképesség csökkenésének testi vonatkozásain túl a mentális, kognitív teljesítmény romlásával is együtt jár, ami tovább nehezíti az idős korosztály mindennapjait. Ezek a tények felhívják a figyelmet a beavatkozás megjósolható szükségességére. A korábbi vizsgálati eredmények szerint a fizikai aktivitás alkalmas lehet a kognitív működés javítására, a romlás megállítására és megelőzésére. A jelen közleményben áttekintjük a fizikai aktivitásnak a kognitív működésre kifejtett hatásait mind általánosságban, mind pedig három specifikus mozgásforma tekintetében, illetve a további aktuális kutatási irányokat is felvázoljuk. Orv Hetil. 2020; 161(5): 163–168.
The findings of this study show that the disease is present as significant hardship in every aspect of daily life. Because of the decrease in the quality of life and the psychological burdens caused by this chronic disease, not only the basic medical care, but psychological treatment is also indicated. Orv Hetil. 2018; 159(16): 636-641.
ObjectivesBesides cold, emotional distress is the most important trigger of Raynaud's disease (RD) attacks, although little is known about the factors that contribute to the effectiveness of coping with emotional distress. The aim of the present study was to explore alexithymia and emotion regulation and their relationship with depression and quality of life among patients with RD.MethodsTotal of 110 patients (mean age 53.65; 96 women) with RD completed self‐report measures.ResultsAlexithymia was associated with adverse emotional regulation skills, depression, and quality of life impairment. Detailed analysis revealed that there are significant differences between alexithymic and nonalexithymic patients in emotion regulation.ConclusionAlexithymia is a significant factor affecting health status in RD since it plays a significant role in emotion regulation. A multidisciplinary approach is essential to improve treatment outcome by identifying patients with high alexithymia, and to improve their emotional regulation skills.
Bevezetés: A Raynaud-szindróma egy acralis területeket érintő vasospasticus jelenség, amely jellegzetes színváltozásokban nyilvánul meg. A tüneteket befolyásolják olyan hétköznapi hatások, mint a stressz vagy a hőmérséklet. A nem, az életkor, az egészségkárosító magatartások (például dohányzás) és a foglalkozás tekintetében is találhatók különbségek a betegség jelenlétét és alakulását illetően. Célkitűzés: A kutatás célja a szakirodalomban feltételezett rizikótényezők életminőségre kifejtett hatásának vizsgálata volt Raynaud-szindrómás betegek körében. Módszer: Betegségspecifikus, életminőségre és rizikótényezőkre vonatkozó kérdőívet töltött ki 110, Raynaud-szindrómával diagnosztizált személy. Eredmények: Szignifikáns különbség volt a jó és a kevésbé jó életminőséggel leírható csoportok között az életkor (p<0,001), az iskolázottság (p<0,01), a diagnózis típusa (p<0,001), a betegség időtartama (p<0,001), a fejfájás gyakorisága (p<0,01), a hideg (p<0,05) és az érzelmek (p<0,01) befolyásoló hatása alapján. A jelenleg dolgozó (p<0,01), a kávét gyakrabban fogyasztó (p<0,05), illetve az érzelmeknek (p<0,001) és a hidegnek (p<0,01) kisebb hatást tulajdonító csoportok jobb életminőséggel rendelkeztek. A változók interakciós hatását figyelembe vevő regressziós elemzés szerint a diagnózis típusa, a betegség időtartama, illetve az érzelmek és a hideg szerepe a legfontosabb befolyásolói a Raynaud-specifikus életminőségnek. Következtetés: Eredményeink felhívják a figyelmet az életminőség hosszú távú alakulását potenciálisan befolyásoló tényezők szerepére, kijelölve ezáltal a prevenció lehetséges fókuszait. Orv Hetil. 2022; 163(47): 1880–1885.
Introduction: The diagnosis of cancer elicits greater distress than any other diagnosis. The prevalence of psychological difficulties is high in cancer, and resources of the medical staff are limited. The development of efficient screening measures is therefore of utmost importance. Sleep is vital to all psychological functioning and poor sleep is a known problem in cancer. Aim: The main goal of the present study was testing of visual analogue scales assessing sleep quality and fatigue. Method: Sleep quality and fatigue were assessed with visual analogue scales. The Sleep Condition Indicator, the Athens Insomnia Scale and the Cancer Fatigue Scale were also included. Psychological distress was assessed with the Generalized Anxiety Disorder Scale, the Beck Depression Inventory and the Brief Difficulties in Emotion Regulation Scale. Pain and well-being was measured with the Faces of Pain Scale and the WHO Well-being Scale, respectively. A total of 71 patients with cancer were enrolled in this study. Results: Insomnia and fatigue – measuring them with visual and several-item scales – showed high correlation with the measures of distress (anxiety, depression, emotion regulation difficulties) and pain. Distress and pain showed significant negative correlation with well-being. Conclusions: It has been affirmed that sleep quality is crucial in the changes of distress, pain and general well-being in cancer patients. It affirms that the visual analogue scales assessing sleep quality and fatigue – besides sleep quality and fatigue – are acceptable screening tools of distress and decreased well-being. Their use in clinical practice is recommended for screening in cancer patients and providing indications for onco-psychological treatment. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1720–1726.
Bevezetés: A végrehajtó funkciók közé azon kognitív folyamatok tartoznak, amelyek képessé teszik a személyt a mindennapjai során a célirányos viselkedés fenntartására, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, valamint feladathelyzetekben kontrollálják és koordinálják a viselkedést. A végrehajtó funkciók felmérésére számos diagnosztikai eszközt alkalmaznak már széles körben, de ezek kiértékelését megnehezítette a magyar normatív adatok hiánya. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a magyar normatív adatok feltérképezése és a nem, az életkor és az iskolázottság hatásának megállapítása volt három gyakran használt, a végrehajtó funkciókat mérő teszt bevonásával. Módszer: Korra, nemre és iskolázottságra reprezentatív hazai mintán (316 fő: 175 nő, 141 férfi) felvételre került a Viktória Stroop Teszt, az Öt-Pont Teszt és a Trail Making Teszt. Eredmények: A teszteken nyújtott teljesítmény az idősebbek körében gyengébb volt, míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők magasabb pontszámokat értek el. Nem találtunk szignifikáns összefüggést a nem és a teszteken nyújtott teljesítmény között. A tesztek között szignifikáns korrelációt figyeltünk meg. Következtetés: A vizsgálatban használt tesztek értékesek lehetnek a klinikai gyakorlat és kutatás számára. Az általunk bemutatott normatív adatbázis értékes összehasonlítási alapot képez a végrehajtó funkciók és a kognitív funkciók romlásának vizsgálatában. Orv Hetil. 2023; 164(15): 577–585.
Bevezetés: A klinikai neuropszichológia bázisát az objektív, standardizált mérőeszközök használata adja. Számos korszerű, nemzetközileg elterjedt mérőeszköz a memória és a tanulás vizsgálatára azonban nem rendelkezik hazai normatív adatokkal, melyek leírása a kulturális és nyelvi különbségekből adódóan kiemelt jelentőségű. Célkitűzés: Tanulmányunk célja magyar reprezentatív mintán normatív adatok meghatározása – demográfiai változók függvényében –, végrehajtó funkciókat, emlékezeti működést és verbális tanulást vizsgáló neuropszichológiai tesztek kapcsán. Módszer: Életkorra, nemre és iskolázottságra reprezentatív hazai felnőttmintán felvételre került a Rey Auditív-Verbális Tanulási Teszt (RAVLT), a Prospektív és Retrospektív Emlékezeti Kérdőív (PRMQ) és a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA). Eredmények: A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jobb teljesítményt nyújtottak a PRMQ, MoCA és RAVLT teszteken. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők rizikócsoportot képeztek a gyengébb verbális tanulási készségek és végrehajtó funkciók alakulásában, valamint több emlékezeti hibát vétettek. Az életkor mentén a PRMQ esetén nem találtunk jelentős különbséget, a MoCA és RAVLT teszteken azonban az életkor előrehaladtával teljesítménycsökkenést azonosítottunk. Nemi különbség a RAVLT-n mutatkozott: az azonnali és a késleltetett felidézés során is jobb teljesítményt nyújtottak a nők. Következtetés: Ajánlott az alkalmazott neuropszichológiai tesztek használata, a klinikai gyakorlatban és a tudományos kutatásban egyaránt, amihez a jelen tanulmányban bemutatott normatív adatbázis értékes összehasonlítási alapot adhat, ezáltal elősegítve a neurokognitív területeken mutatkozó elmaradások minél korábbi és pontosabb azonosítását. Orv Hetil. 2023; 164(16): 618–629.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
hi@scite.ai
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.