Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a Hungarian student population

Pikó, Bettina; Barabás, Katalin; Boda, Krisztina

doi:10.1093/eurpub/7.3.243

Cited by 49 publications

(60 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The aim of this measure was to obtain information on the frequency of these symptoms during the past 12 months (Piko, Barabas, & Boda, 1997). The following self-reported symptoms have been investigated: back pain, tension headache, sleeping problems, chronic fatigue, stomach pyrosis, tension diarrhea, and palpitation.…”

Section: The Frequency Of Psychosomatic Symptomsmentioning

confidence: 99%

Gender Differences and Similarities in Adolescents’ Ways of Coping

Pikó

2001

Psychol Rec

140

View full text Add to dashboard Cite

Section: The Frequency Of Psychosomatic Symptomsmentioning

confidence: 99%

Gender Differences and Similarities in Adolescents’ Ways of Coping

Pikó

2001

Psychol Rec

140

View full text Add to dashboard Cite

“…A kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat 2015. október-december hónapokban történt egy saját szerkesztésű online kérdőívvel, amely az egészségi állapotra, gyógyszer-szedési szokásokra, káros szenvedélyekre vonatkozó kérdéseken túl tartalmazta a kiégés [19], az egészségi állapot szubjektív megítélésére szolgáló skálát [25], a kortársakhoz viszonyított egészség értékelésére szolgáló skálát [26], a pszichoszomatikus tüneti skálát [27], a jól-létet [28] és az élettel való elégedettséget [29] …”

Section: Módszerunclassified

“…A pszichoszomatikus tünetek megjelenését egy hét kérdésből álló, 4 fokú Likert-skálával mértem (0 = soha, 1 = ritkán, 2 = időnként, 3 = gyakran) [27]; összesen 21 pontot lehetett elérni. Magasabb pontszám rosszabb pszichoszomatikus állapotot jelent.…”

Section: Egészség Vizsgálataunclassified

Orvosok kiégettségének összefüggése az egészséggel, életérzéssel, alváskörülményekkel

Németh

2016

Orvosi Hetilap

View full text Add to dashboard Cite

Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoport, SzegedBevezetés: A kiégés gyakran előforduló jelenség az egészségügyi dolgozók, így az orvosok körében is. Célkitűzés: A kiégés esetleges összefüggésének feltárása az egészséggel, pszichoszomatikus tünetekkel, életérzéssel, alváskörül-ményekkel. Módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel 186 orvos részvételével. A kiégés méré-sére Pines és Aronson 21 tételből álló kérdéssorozatát alkalmazta a szerző. Az adatok típusainak megfelelően χ 2 -próbát, független kétmintás T-és Mann-Whitney-tesztet, korrelációanalízist végzett a szerző. A kiégés stresszorainak vizsgálata lineárisregresszió-analízissel történt. Eredmények: A kiégés mértéke negatívan korrelált az életkorral (p = 0,040; r = -0,151), az egészségügyben eltöltött évek számával (p = 0,027; r = -0,162), a pozitív jólléttel (p<0,001, r = -0,670), és pozitívan korrelált a negatív jólléttel (p<0,001; r = 0,585), az élettel való elégedettséggel (p<0,001; r = -0,532). A burnout által érintettek rosszabbnak ítélték meg egészségi állapotukat (p<0,001), gyakrabban jelentkeztek pszichoszomatikus tünetek (p<0,001), daganatos (p = 0,007), allergiás (p = 0,030), pszichiátriai (p = 0,025) megbetegedések és alvászavar. Következtetések: A kiégés a válaszadó orvosok egyharmadát érinti; a magasabb életkor és a több gyermek protektív tényezőnek bizonyult. Orv. Hetil., 2016, 157(16), 623-630. Kulcsszavak: orvosok, kiégés, egészség, pszichoszomatikus tünetek, jóllét Burnout among doctors and its correlations with health, life satisfaction and sleepIntroduction: Burnout is common among health care providers and doctors. Aim: The correlations between burnout and health, psychosomatic symptoms, life satisfaction and sleep were investigated. Method: An online quantitative cross-sectional questionnaire was administered to 186 doctors. Burnout was assessed by the means of the 21-item questionnaire of Pines and Aronson (1981). Data were analysed with chi-square probe, Mann-Whitney test, correlational analysis and linear regression. Results: Level of burnout correlated negatively with age (p = 0.040; r = -0.151), years spent in the health care system (p = 0.027; r = -0.162) and positive well-being (p<0.001, r = -0.670), while there was a negative correlation with negative well-being (p<0.001; r = 0.585) and life satisfaction (p<0.001; r = -0.532). Doctors with burnout reported worse health (p<0.001), more frequent psychosomatic symptoms (p<0.001), tumours (p = 0.007), allergies (p = 0.030), psychiatric disorders (p = 0.025) and sleep disturbances. Conclusions: One-third of the doctors were affected by burnout in the present study. Higher age and having more children served as a protective factor.

show abstract

“…A versengést mérô 14-itemes Versengés Skála ( A Pszichoszomatikus Tünetek Skála (Psychosomatic Symptom Checklist) adaptált változatát (Pikó, Barabás, & Boda, 1997) használtuk a pszichoszomatikus tünetek mérésére. Ennek hét iteme egy-egy olyan tünet elôfordulásának gyakoriságára kérdez rá, melyek jellemzôen pszichoszomatikusak.…”

Section: Mérôeszközökunclassified

Social- and individual-level psychological factors in the background of Hungarian adolescents’ risk behaviors

Varga¹,

Pikó²

2015

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika

View full text Add to dashboard Cite

Elméleti háttér: A felnôttkori káros szenvedélyek kezdete a serdülôkorra vezethetô vissza, kiemelten fontos tehát ezen korcsoport rizikómagatartásának mélyebb megismerése és megértése. Cél: Társas és egyéni pszichológiai tényezôk és a rizikómagatartás (dohányzás és alkoholfogyasztás) közötti összefüggés vizsgálata a középiskolások körében. Módszerek: A vizsgálatban három debreceni középiskola, az intézményeken belül összesen 22 osztály vett részt. A mintába került intézményeket és osztályokat véletlenszerûen választottuk ki. Összesen 501 diák (34% fiú, 66% lány; átlagéletkor: 16,37 év) lekérdezésére került sor. A lekérdezésre a tanórák keretében került sor, az önkéntes és anonim volt. Az egyéni pszichológiai változók közül a pszichoszomatikus tüneteket, szégyenlôsséget, magányosság érzetet, önértékelést, kötôdés iránti vágyat és versengésre való hajlamot vontuk be a vizsgá lat ba. Vizsgáltuk még az egyéni, valamint a legjobb barát és a kortársak alkohol-és cigarettafogyasztását mint társas változókat. Eredmények: Eredményeink alapján (1) a fiatalok rizikó-magatartását elsôsorban a társas változók befolyásolják, (2) az egyéni pszichológiai válto-zók közül a pszichoszomatikus tünetek gyakorisága, a magas önértékelés és versengési hajlam nagyobb, míg a magányosságérzet és szégyenlôsség a dohányzás és alkoholfogyasztás kisebb esélyével függött össze. Következtetések: Az egészségfejlesztés nem mûködhet hatékonyan a teljes közösség bevonása nélkül. Egy, a káros szenvedélyeket támogató kortárs csoportban a mentális jóllét bizonyos összetevôi kockázati tényezôként jelenhetnek meg. Fontos, hogy a prevenciós munka hangsúlyt helyezzen a közösség normarendszerére.

show abstract

Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a Hungarian student population

Cited by 49 publications

References 0 publications

Gender Differences and Similarities in Adolescents’ Ways of Coping

Gender Differences and Similarities in Adolescents’ Ways of Coping

Orvosok kiégettségének összefüggése az egészséggel, életérzéssel, alváskörülményekkel

Social- and individual-level psychological factors in the background of Hungarian adolescents’ risk behaviors

Contact Info

Product

Resources

About