In the present study, endophytic fungi have been isolated from various parts of the medicinal herb Hypericum perforatum (St. John’s Wort), which is known as a source of medically important metabolites. The isolated strains were cultured in liquid media and their ability to synthesize hypericin, the secondary metabolite of the host and its suspected precursor, emodin was tested analyzing the extracts of the fermentation broth and the mycelia. The HPLC-UV analysis of the chloroform/methanol extracts of the mycelia revealed that three isolates were able to produce emodin (SZMC 23771, 19.9 ng/mg; SZMC 23772, 20.8 ng/mg; SZMC 23769, 427.9 ng/mg) and one of them also could synthesize hypericin (SZMC 23769, 320.4 ng/mg). These results were also confirmed via UHPLC-HRMS technique both in full scan and MS/MS mode. The strains producing only emodin belong to the section Alternata of the genus Alternaria , while the isolate producing both metabolites was identified as Epicoccum nigrum . The mycelial extracts of E . nigrum and the Alternaria sp. SZMC 23772 showed higher inhibitory activities in the antimicrobial tests against the six selected bacteria compared to the hypericin and emodin standards in the applied concentration (100 μg/mL), while in case of the Alternaria sp. SZMC 23771 lower inhibition activities were observed on Staphylococcus aureus and Streptomyces albus than the pure compounds.

Aim To discriminate low/medium/high burnout in nurses by work and patient‐related indicators and explore what factors characterize these categories best. Methods Cross‐sectional, online survey with a representative sample of nurses. Measures assessed burnout, intragroup conflict, job insecurity, overt aggression and impact of patient aggression on nurses. Results Top nurse managers experienced more burnout than middle managers or staff, middle managers also reported greater burnout than staff. Those who had never suffered aggression experienced greater burnout but less intragroup conflict and job insecurity. Staff differed on job insecurity from top and midlevel managers. The first discriminant function differentiated high burnout from medium and low; this function was characterized by exhaustion, aggression and intragroup conflict. The second function differentiated medium burnout from others; job insecurity, years worked, over aggression and overtime dominated this function. Conclusions Burnout affects managers and staff differently; top managers may be more susceptible to burnout than reported before. Low, medium and high burnout groups require tailored interventions because of their different characteristics. Implications for Nursing Management In the future, burnout assessment should focus on both organisational and care related factors. Determining levels of burnout will guide managers to improve the right aspects of practice and work environment.

ObjectiveDiterpene alkaloids are secondary plant metabolites and chemotaxonomical markers with a strong biological activity. These compounds are characteristic for the Ranunculaceae family, while their occurrence in other taxa is rare. Several species of the Spiraea genus (Rosaceae) are examples of this rarity. Screening Spiraea species for alkaloid content is a chemotaxonomical approach to clarify the classification and phylogeny of the genus. Novel pharmacological findings make further investigations of Spiraea diterpene alkaloids promising.ResultsSeven Spiraea species were screened for diterpene alkaloids. Phytochemical and pharmacological investigations were performed on Spiraea chamaedryfolia, the species found to contain diterpene alkaloids. Its alkaloid-rich fractions were found to exert a remarkable xanthine-oxidase inhibitory activity and a moderate antibacterial activity. The alkaloid distribution within the root was clarified by microscopic techniques.Electronic supplementary materialThe online version of this article (10.1186/s13104-017-3013-y) contains supplementary material, which is available to authorized users.

Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoport, SzegedNapjainkban egyre többet hallani az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett erőszakról. Ezek olyan szándékos cselekmények, amelyeket legtöbbször a beteg vagy a hozzátartozó követ el, és a dolgozó testi, lelki sérülését okozzák rövid és hosszú távon egyaránt. Az agresszív cselekmények okai legtöbbször a páciensben keresendők, de szerepet játszanak benne az egészségügyben dolgozó szakemberek és a munkahely bizonyos jellemzői is. A szerzők a nemzetközi és hazai szakirodalomban fellelt adatokra támaszkodva ismertetik az agresszió különböző megfogalmazásait, az egész-ségügyi szakembereket ért agresszív cselekedetek okait. A közlemény részletesen kitér az agresszió típusaira, gyakorisági megoszlásaira, valamint ismerteti az egészségügyben dolgozó szakemberekre gyakorolt hatásokat, következmé-nyeket, illetve néhány megelőzési lehetőséget is ajánl. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1105-1109. Kulcsszavak: egészségügyi dolgozók, munkahelyi agresszió, erőszak Violent acts against health care providersViolence against health care providers is getting more awareness nowadays. These are usually deliberate actions committed by patients or family members of them resulting in short and long term physical or psychological debilitating harm in the staff members. The causes of the violent acts are usually rooted in patient-related factors, although some characteristics of the professionals and of the workplace may also play some role. The present article presents different definitions of violence and possible reasons for violence against health care providers based on relevant international and national literature. The paper discusses the different forms and frequency of violence, furthermore, details about the effects, consequences and some options for prevention in health care settings are also included. [2]. Bandura megfogalmazásában a beteg agressziója egy szándékos és céltudatos ártalmas vagy megkárosító cselekvés vagy viselkedés az ápoló irányába, ami az ápo-lót elkerülésre motiválja [3]. Az agresszív viselkedést a Keywords

Elméleti háttér: Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét számos kutatás bizonyította már itthon és külföldön is. Sokan vizsgálták az egészségügyben a páciensek és a hozzátartozóik részéről jelentkező agressziót is, amelynek számos oka lehet: alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság, mentális betegségek, hosszú várakozási idő, túlzsúfoltság, nagy hőség és zaj, amely növeli a feszültséget a páciensben. Hazánkban még nem vizsgálták a kiégés összefüggését az agresszióval és a munkahelyi konfliktussal egészségügyi szakdolgozók körében. Cél: Felmérni egészségügyi szakdolgozók körében a kiégettség mértékét, és annak összefüggését a munkahelyen átélt agresszív cselekményekkel, valamint megvizsgálni, hogy a kiégés összefügghet-e a munkahelyi konfliktusok gyakoriságával. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű on-line kérdőívvel történt, amely a saját kérdéseken túl tartalmazta a Kiégés Leltárt, a Nyílt Agresszió Skálát és a Csoporton belüli Konfliktus Skálát. A mintavétel nem-véletlenszerű mintavételi eljárással, azon belül kényelmi mintavétellel történt. Eredmények: A válaszadók 44,2%-a valamilyen mértékben érintett a kiégés által, 4,6% soha nem élt át konfliktust a munkahelyén, és 4,4% nem szenvedett el agresszív cselekményt a betegtől vagy hozzátartozójától. Szignifikáns eltérés volt kimutatható az egyes kiégettségi csoportok között az agresszióra vonatkozó érintettségben (χ2(3) = 97,698; p < 0,001): minél kiégettebb a válaszadó, annál gyakrabban élt át agresszív eseményt. A kiégettség mértékének növekedésével a munkahelyi konfliktusok száma is növekszik (F(3) = 66,967; p < 0,001). Következtetések: Az agresszió a hazai egészségügyben is számottevő mértékben jelen van. A kiégés összefügg a munkahelyen átélt agresszív eseményekkel és a munkahelyi konfliktussal, amely nagy valószínűséggel még tovább rombolja a dolgozó lelkiállapotát. A szakdolgozók lelki egészségének javítása többek között növelné a betegelégedettséget és a betegbiztonságot is.