Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének összefüggése az egészségügyi ellátás során kialakuló agressziós cselekmények gyakoriságával és a munkahelyi konfliktussal

Abstract

Elméleti háttér: Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét számos kutatás bizonyította már itthon és külföldön is. Sokan vizsgálták az egészségügyben a páciensek és a hozzátartozóik részéről jelentkező agressziót is, amelynek számos oka lehet: alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság, mentális betegségek, hosszú várakozási idő, túlzsúfoltság, nagy hőség és zaj, amely növeli a feszültséget a páciensben. Hazánkban még nem vizsgálták a kiégés összefüggését az agresszióval és a munkahelyi konfliktussal egészségügyi szakdolgozók körében. Cél: Felmérni egészségügyi szakdolgozók körében a kiégettség mértékét, és annak összefüggését a munkahelyen átélt agresszív cselekményekkel, valamint megvizsgálni, hogy a kiégés összefügghet-e a munkahelyi konfliktusok gyakoriságával. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű on-line kérdőívvel történt, amely a saját kérdéseken túl tartalmazta a Kiégés Leltárt, a Nyílt Agresszió Skálát és a Csoporton belüli Konfliktus Skálát. A mintavétel nem-véletlenszerű mintavételi eljárással, azon belül kényelmi mintavétellel történt. Eredmények: A válaszadók 44,2%-a valamilyen mértékben érintett a kiégés által, 4,6% soha nem élt át konfliktust a munkahelyén, és 4,4% nem szenvedett el agresszív cselekményt a betegtől vagy hozzátartozójától. Szignifikáns eltérés volt kimutatható az egyes kiégettségi csoportok között az agresszióra vonatkozó érintettségben (χ2(3) = 97,698; p < 0,001): minél kiégettebb a válaszadó, annál gyakrabban élt át agresszív eseményt. A kiégettség mértékének növekedésével a munkahelyi konfliktusok száma is növekszik (F(3) = 66,967; p < 0,001). Következtetések: Az agresszió a hazai egészségügyben is számottevő mértékben jelen van. A kiégés összefügg a munkahelyen átélt agresszív eseményekkel és a munkahelyi konfliktussal, amely nagy valószínűséggel még tovább rombolja a dolgozó lelkiállapotát. A szakdolgozók lelki egészségének javítása többek között növelné a betegelégedettséget és a betegbiztonságot is.

A kezdeti motivációktól a potenciálisan folyamatos csalódásokig, avagy az egészségügyi dolgozók karrierútja

“…A humán egészségügyi és szociális ellátási ágazatban dolgozók jellemzően magas hivatástudattal rendelkeznek, ezáltal a saját mentális és lelki egészségük fontosságát is hátrébb sorolhatják, mint az általuk ellátott emberekét. Ennek a figyelmen kívül hagyása ronthat az ágazat teljesítményén, hiszen tanulmányok igazolják, hogy az egészségügyi dolgozók lelki egészségének javítása növeli a betegelégedettséget és a betegbiztonságot (Irinyi, Németh, & Lampek, 2018).…”

“…Vizsgálatunk folytatásaként egy nagy elemszámú kvantitatív kutatás elvégzését tervezzük, amely alapján valós alapokra helyezve megtervezhető és megvalósítható egy, a teljes szektorra alkalmazható munkaerő-fejlesztési stratégia. "A pályaalkalmassági szűrés hiánya, illetve a magas kiégettség veszélyezteti a betegbiztonságot, csökkenti a gyógyulási esélyt, rontja a munkahelyi morált és az egészségügyi dolgozói pálya presztízsét, amely helyzetben nehéz a dolgozók pályán tartása, és aligha megelőzhető a pályaelhagyás" (Irinyi, Németh, & Lampek, 2018).…”