Social- and individual-level psychological factors in the background of Hungarian adolescents’ risk behaviors

Abstract

Elméleti háttér: A felnôttkori káros szenvedélyek kezdete a serdülôkorra vezethetô vissza, kiemelten fontos tehát ezen korcsoport rizikómagatartásának mélyebb megismerése és megértése. Cél: Társas és egyéni pszichológiai tényezôk és a rizikómagatartás (dohányzás és alkoholfogyasztás) közötti összefüggés vizsgálata a középiskolások körében. Módszerek: A vizsgálatban három debreceni középiskola, az intézményeken belül összesen 22 osztály vett részt. A mintába került intézményeket és osztályokat véletlenszerûen választottuk ki. Összesen 501 diák (34% fiú, 66% lány; átlagéletkor: 16,37 év) lekérdezésére került sor. A lekérdezésre a tanórák keretében került sor, az önkéntes és anonim volt. Az egyéni pszichológiai változók közül a pszichoszomatikus tüneteket, szégyenlôsséget, magányosság érzetet, önértékelést, kötôdés iránti vágyat és versengésre való hajlamot vontuk be a vizsgá lat ba. Vizsgáltuk még az egyéni, valamint a legjobb barát és a kortársak alkohol-és cigarettafogyasztását mint társas változókat. Eredmények: Eredményeink alapján (1) a fiatalok rizikó-magatartását elsôsorban a társas változók befolyásolják, (2) az egyéni pszichológiai válto-zók közül a pszichoszomatikus tünetek gyakorisága, a magas önértékelés és versengési hajlam nagyobb, míg a magányosságérzet és szégyenlôsség a dohányzás és alkoholfogyasztás kisebb esélyével függött össze. Következtetések: Az egészségfejlesztés nem mûködhet hatékonyan a teljes közösség bevonása nélkül. Egy, a káros szenvedélyeket támogató kortárs csoportban a mentális jóllét bizonyos összetevôi kockázati tényezôként jelenhetnek meg. Fontos, hogy a prevenciós munka hangsúlyt helyezzen a közösség normarendszerére.

A kockázati magatartás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata felső tagozatos iskolások körében

“…A változások az egészségmagatartásban is megfigyelhetők. Változnak az étkezési szokások és a fizikai aktivitás, de változásokon megy keresztül a mentális egészég is (Pikó & Varga, 2015). A serdülőkor a káros egészségmagatartások megnyilvánulásának, valamint a szerekkel kapcsolatos felfedező magatartásnak is kritikus időszaka.…”

“…Továbbá protektív faktorként funkcionál a biológiai sérülékenységgel szemben, és hozzájárul a szubjektív jóllét szintjének emeléséhez (Jámbori & Kőrössy, 2019;Papp-Zipernovszky, Kékesi, & Jámbori, 2017). Korábbi kutatások igazolják, hogy a szociális háló különböző szintjei eltérő hatással lehetnek a serdülők magatartására: a családi tényezők protektív faktorként (Lowthian et al, 2021), míg a barátok, kortársak inkább kockázati tényezőként jelennek meg a dohányzás és az alkoholfogyasztás esetében (Pikó & Varga, 2015).…”