No abstract

No abstract

Az emberi beavatkozásoknak köszönhetően Szeged város és környékének talajai jelentősen megváltoztak mind fizikai, kémiai, mind biológiai tulajdonságaikat illetően. A fizikai és kémiai talajtulajdonságok felmérése céljából 25 szelvény szintjeiből történt mintavételen túl 10 helyszínen a mezofauna vizsgálatához szükséges feltalajvételre is sor került az általunk előre kijelölt három zónában (belváros, külváros, külterület).Atalajtulajdonságok tárgyalása során világossá vált, hogy az egyes talajtani paraméterek milyen fokú módosuláson mentek keresztül az intenzív emberi beavatkozások hatására. Az összes oldott só kivételŕo

A drasztikus népességnövekedés, a mezőgazdaság intenzívvé válása és kemiká-liák használata, az ipari létesítmények és városi területek terjeszkedése, az infrastruktúra és a bányaművelés fejlesztése nagy területen eredményezi a talajtakaró alapos változását, így mára nélkülözhetetlenné vált az emberi hatásokra megválto-zott vagy átalakult (antropogén) talajok természetes talajoktól való elkülönítése, osztályozása. A jelenleg érvényben lévő hazai, genetikus és talajföldrajzi alapokon nyugvó ta-lajosztályozási rendszerünk megújítására, korszerűsítésére és a nemzetközi irányel-vekkel való harmonizálására irányuló törekvések kapcsán felmerült az antropogén talajok osztályozásának igénye és az új hazai talajosztályozási rendszerbe illeszté sének szükségessége. A tervek szerint tehát azon talajok elkülönítésére, melyekben az emberi tevékenységek hatása erőteljesen érvényesül, egy külön osztályozási alapegységben, az „antropogén talajok” csoportjában nyílik majd lehetőség. E talaj-típuson belüli altípusok, valamint változati tulajdonságok kidolgozására azonban ez idáig még nem került sor. Munkánk során több hazai antropogén talajszelvény feltárását és vizsgálatát végeztük el, mely talajszelvényeket a nemzetközi korrelációs talajosztályozási rendszerbe (WRB) is besoroltunk. Jelen tanulmányban néhány általunk kiválasztott talajszelvény példáján keresztül mutatjuk be az antropogén talajok osztályozásával kapcsolatos nehézségeket és problémákat. A sokféle antropogén talajszelvény vizsgálata lehetővé tette számunkra az „Antropogén talajok” típusának definiálását: „Más talajok, amelyekben a felszíntől számított 100 cm-en belül: 1. legalább 20 térfogat % (súlyozott átlag) ember által létrehozott anyag található (ún. mutermékes változat), vagy2. vizet nem, vagy csak nagyon lassan átereszto, bármilyen vastagságú összefüggo mesterséges anyag (pl. beton, aszfalt, fólia stb.) található (ún. vízzáró változat), vagy3. új, emberi tevékenységbol származó talajszint található (ún. átalakított változat), vagy4. az eredeti talajszintek sorrendje, emberi tevékenység által megváltozott (ún. bolygatott változat).” E talajok esetében gyakorlatilag bármelyik más talajtípusnál használatos válto-zati tulajdonság elofordulhat, azonban mindenképpen szükségesnek tartjuk például az erosen humuszos, eltemetett, többrétegu, valamint a toxikus (v. szennyezett) vál-tozati tulajdonság „antropogén talajok” típusába illesztését. Egyéb iránt szükséges-nek tartjuk az antropogén talajbélyegek (pl. a mutermék-tartalomra, leromlott szer-kezetre, porosodottságra, tömörödésre utaló jelzok) más természetes talajtípusokhoz történo beillesztését is. Tekintettel arra, hogy a települési környezet — ahol egyes antropogén talajok nagyszámban elofordulhatnak — talajtani szempontból extrém heterogénnek tekintheto, speciális talajvizsgálati és térképezési módszertan kidolgozása is szükséges. A legfontosabb ezek közül is talán a talajtípus térbeli érvényességének megadása a helyszíni felmérés alapján.

Urban soils have generally suffered significant alteration both regarding their physical, chemical, as well as biological properties. Soil samples were taken at 25 sites from horizons of soil profiles located in the downtown and surroundings of Szeged in order to examine diagnostic properties different from natural soils (artefacts, humus content, quality of organic matter, pH (H2O, KCl), carbonate content, nitrogen content). Furthermore, topsoils were taken nearby 9 profiles to survey some basic biological properties (i.e. abundance, taxon diversity, dominance, similarity and MGP ratios) of mezofauna elements (Oribatid mites, Collembolans) and their community structure in the three zones (city, suburban, peripheral). The high amount of artefacts, fluctuating humus and nitrogen levels, the poor quality of organic matter, the high and fluctuating carbonate content, the concomitant variance of pH and modified mechanical properties prove that the urban soils of Szeged have been modified by anthropogenic activities. Surprisingly, it seems that the intermediate suburban zone has a more heterogeneous and stable mezofaunal community structure than the other two.