No abstract

No abstract

A drasztikus népességnövekedés, a mezőgazdaság intenzívvé válása és kemiká-liák használata, az ipari létesítmények és városi területek terjeszkedése, az infrastruktúra és a bányaművelés fejlesztése nagy területen eredményezi a talajtakaró alapos változását, így mára nélkülözhetetlenné vált az emberi hatásokra megválto-zott vagy átalakult (antropogén) talajok természetes talajoktól való elkülönítése, osztályozása. A jelenleg érvényben lévő hazai, genetikus és talajföldrajzi alapokon nyugvó ta-lajosztályozási rendszerünk megújítására, korszerűsítésére és a nemzetközi irányel-vekkel való harmonizálására irányuló törekvések kapcsán felmerült az antropogén talajok osztályozásának igénye és az új hazai talajosztályozási rendszerbe illeszté sének szükségessége. A tervek szerint tehát azon talajok elkülönítésére, melyekben az emberi tevékenységek hatása erőteljesen érvényesül, egy külön osztályozási alapegységben, az „antropogén talajok” csoportjában nyílik majd lehetőség. E talaj-típuson belüli altípusok, valamint változati tulajdonságok kidolgozására azonban ez idáig még nem került sor. Munkánk során több hazai antropogén talajszelvény feltárását és vizsgálatát végeztük el, mely talajszelvényeket a nemzetközi korrelációs talajosztályozási rendszerbe (WRB) is besoroltunk. Jelen tanulmányban néhány általunk kiválasztott talajszelvény példáján keresztül mutatjuk be az antropogén talajok osztályozásával kapcsolatos nehézségeket és problémákat. A sokféle antropogén talajszelvény vizsgálata lehetővé tette számunkra az „Antropogén talajok” típusának definiálását: „Más talajok, amelyekben a felszíntől számított 100 cm-en belül: 1. legalább 20 térfogat % (súlyozott átlag) ember által létrehozott anyag található (ún. mutermékes változat), vagy2. vizet nem, vagy csak nagyon lassan átereszto, bármilyen vastagságú összefüggo mesterséges anyag (pl. beton, aszfalt, fólia stb.) található (ún. vízzáró változat), vagy3. új, emberi tevékenységbol származó talajszint található (ún. átalakított változat), vagy4. az eredeti talajszintek sorrendje, emberi tevékenység által megváltozott (ún. bolygatott változat).” E talajok esetében gyakorlatilag bármelyik más talajtípusnál használatos válto-zati tulajdonság elofordulhat, azonban mindenképpen szükségesnek tartjuk például az erosen humuszos, eltemetett, többrétegu, valamint a toxikus (v. szennyezett) vál-tozati tulajdonság „antropogén talajok” típusába illesztését. Egyéb iránt szükséges-nek tartjuk az antropogén talajbélyegek (pl. a mutermék-tartalomra, leromlott szer-kezetre, porosodottságra, tömörödésre utaló jelzok) más természetes talajtípusokhoz történo beillesztését is. Tekintettel arra, hogy a települési környezet — ahol egyes antropogén talajok nagyszámban elofordulhatnak — talajtani szempontból extrém heterogénnek tekintheto, speciális talajvizsgálati és térképezési módszertan kidolgozása is szükséges. A legfontosabb ezek közül is talán a talajtípus térbeli érvényességének megadása a helyszíni felmérés alapján.

A tipikus városi szennyezőanyagnak tekinthető nehézfémek nagy mennyiségben halmozódhatnak fel a városok talajában, ahol jelenlétükkel hosszú távon kell szá-molni perzisztens tulajdonságuk miatt. A városokban koncentráltan jelentkező gép-jármű közlekedés, a háztartások fűtése, a háztartási és ipari hulladékok ellenőrizet-len körülmények közötti elhelyezése, valamint az ipari emisszió együttesen eredményezi a talajok nehézfémtartalmának emelkedését (THORNTON, 1991;NORRA et al., 2001).Az urbán talajok nehézfémtartalmának vizsgálatával az 1960-as évek végén kezdtek el foglalkozni (PURVES, 1967;PURVES & MACKENZIE, 1969), amikor is nyilvánvalóvá vált, hogy ezek fémkoncentrációja nagyobb, mint a mezőgazdasági vagy a természetes talajoké. Felismerve azt, hogy a toxikus és potenciálisan toxikus nehézfémek -hosszú távú jelenlétük révén -a városi lakosság életminőségére negatív hatással lehetnek, e talajok nehézfém-szennyezettsége széles körben kutatottá vált. Több szerző vizsgálta a nehézfémek és egyéb nyomelemek feldúsulását, térbeli eloszlását, mobilitását és talajbeli viselkedését világszerte, különböző méretű vá-rosokban (NORRA et al., 2001;MANTA et al., 2002;LI et al., 2004; BANAT et al., 2005;FARSANG & PUSKÁS, 2007;FARSANG & PUSKÁS, 2009;PLYASKINA & LADONIN, 2009;HORVÁTH et al., 2014, VINCE et al., 2014. A kutatások eredmé-nyei azt mutatják, hogy bár a nehézfém-szennyezettség mértéke városonként válto-zik és függ a helyi körülményektől, az ólom (Pb), a cink (Zn) és a réz (Cu) azok a fémek, melyek csaknem minden városi talajban feldúsulnak.Jóllehet a művelt kiskertek inkább a központi részektől távolabb, zömében a külső városrészekben helyezkednek el, ezek talajában gyakran mérhető emelkedett, esetleg határértéket meghaladó fémkoncentráció, amely kialakulásához a tipikus városi szennyező forrásokon (pl. ipari emisszió, gépjármű közlekedés) túl, e talajok művelése is hozzájárul (CHEN et al., 1997;FETZER et al., 1998;WUZHONG et al., 2004).