No abstract

Early childhood plays a key role in the formation of healthy habits and the establishment of health literacy. Nonetheless, there are only a few research studies focusing on the health literacy level of children under the age of eight. The aim of our systematic review is to explore empirical research on health literacy related to early childhood. The research was conducted in accordance with the PRISMA protocol. This systematic review examines 12 studies published between 2013–2022. Results show that research focuses on different domains of health literacy for children. In relation to children’s food literacy, children understand the relationship between health and nutrition and they realize the health impact of obesity. The habits connected to oral health are strongly associated with parents’ knowledge of and behaviours around oral health. Results related to health care situations show that children are able to be actively involved in decision-making processes in connection with their health. Exploring young children’s health literacy is essential in order to be able to plan health promotion interventions, embedded into early childhood education. Picture-based messages or story-based messages supported by illustrations can help measure health literacy in early childhood and can support the formation of health literacy.

The aim of the research is to map the health literacy of Hungarian early childhood educators through the exploration of the characteristics of their health condition and health behaviour. Early childhood educators, kindergarten teachers, teaching assistants and nurses were involved in our quantitative, cross-sectional, descriptive research (N = 1010). The data obtained by using a measuring tool containing standardised questionnaires were analysed using descriptive statistics, chi-square test and variance analysis (ANOVA; p < 0.05). Based on our findings we can state that-compared to the Hungarian population as a whole-the examined population is in a more favourable situation both in terms of health condition and health behaviour. However, because of their role-model status, the further improvement of health literacy-related skills of professionals working in early childhood education is still of the utmost importance, as this improvement can contribute to the foundation of rising generations' health literacy.

Objective: The purpose of the research was to explore nurses' professional well-being at work and its differentiating factors. Methods: The tool of the cross-sectional, quantitative, descriptive research was a questionnaire, which included questions referring to sociodemographic characteristics, along with validated questionnaires widely used in the international research literature (Maslach Burnout Inventory (hereafter MBI), Beck Depression, Diener Quality of Life) and questions focusing on the exploration of the workplace climate. Following a simple, non-random sampling procedure, the responses of 581 professionals working in nursing job positions were included in the analysis. Results: Examining burnout, it has been found that the nurses involved in the survey show a more unfavourable picture in the dimensions of depersonalization and emotional exhaustion, compared to MBI normal values. On the other hand, the average value of personal accomplishment proved to be higher among them, which means that the respondents feel their efforts to be more successful and more positive at work. The organizational characteristics of the workplace (F = 2.875; p = 0.009), along with the social appreciation of the job position (F = 4.275; p < 0.001) significantly influence overall satisfaction with life. Conclusions: The promotion of well-being at work is of utmost importance among health professionals (who are increasingly exposed to stress and burnout), especially among nurses directly participating in inpatient care.

A kora gyermekkori nevelésben dolgozók egészségi állapotának és egészségmagatartásának mutatói 3A kora gyermekkori nevelésben dolgozó pedagógusok egészségi állapotának és egészségmagatartásának vizsgálata a közelmúltig elhanyagolt területnek számított, holott mintaadó szerepük révén kiemelt jelentőségű ennek a kérdéskörnek a feltárása. Keresztmetszeti, kvantitatív, helyzetfeltáró vizsgálatunk során 1010 óvodapedagógus, kisgyermeknevelő, dajka és pedagógiai asszisztens válaszain keresztül nyertünk betekintést egészségi állapotuk, egészségmagatartásuk jellemzőibe. Eredményeink birtokában megállapítható, hogy a kutatásba bevont pedagógusok egészségmagatartása a teljes lakossághoz viszonyítva kedvezőbb képet mutat, ugyanakkor meglehetősen nagy arányban küzdenek krónikus betegségekkel, elsősorban hát-, derék-és egyéb ízületi problémákkal, mely összefüggésben állhat a munkakörükből adódó fokozott fizikai terheléssel.Bevezetés "Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében." (Rudolf Steiner, 1989, pp.25-26.) A felnövekvő generációk egészsége mindannyiunk közös felelőssége. Az egészségmagatartás formálásában a család elsődlegessége mellett kiemelkedő szerepe van a gyermek szocializációjában szerepet betöltő intézményeknek és az ott dolgozó pedagógusoknak, valamint az ő munkájukat segítő szakembereknek. Az intézményi nevelés során az egészséges életmódra nevelésen túl a mintaadás és értékközvetítés révén a pedagógus befolyásolja a gyermek szemléletét, értékrendszerét, viselkedését, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy egészségesebb felnőtté nevelje gondozottjait. Fokozottan igaz ez az iskoláskor előtti nevelésre, amelyről már számos hazai és nemzetközi vizsgálat kimutatta (OECD, 2013; Danis-Farkas-Oates, 2011;Szilvási, 2011),

No abstract

Összefoglaló. A doktori képzés területén jelentős nemzetközi átrendeződés történt a 2000-es évektől. Magyarország a doktori képzés rendszerváltás utáni kialakításakor a stabilabb képzési környezetet teremtő programmodell mellett döntött, azonban a globális kihívások (hosszú képzési idő, tanulói státusz) a magyarországi doktori képzést is érintik. Ez indokolta a doktori képzés struktúraváltását 2016-ban. Tanulmányunkban áttekintjük a nemzetközi és hazai változásokat a képzésben, s képet adunk a hazai beiskolázási adatokról is, melyekhez a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Doktori Tanács, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (N = 509) és a Persist (N = 1020) létszámadatait és adatbázisait használtuk. Eredményeinkből egy lassan növekvő és tudományterületileg erősen tagolt doktorandusz-társadalom képe bontakozik ki. Tanulmányunk fontos megállapítása, hogy a doktori képzés vonzását a felsőoktatás korábbi szintjein szerzett kedvező tapasztalatokkal lehet növelni. Summary. There has been a significant international reorganization in the field of doctoral training since the 2000s. After the change of regime, Hungary opted for a program model that created a more stable training environment, but global challenges (e.g. long training time, student status) also affect doctoral training in Hungary. These problems led to a structural change in doctoral training in 2016. In our study, we review international and domestic changes in education, and provide an overview of domestic enrollment data, for which we analyze the headcount data and databases of the Central Statistical Office, the National Doctoral Council, the Graduate Career Tracking System (N = 509) and Persist (N = 1020). In our results, we present an expanding, but highly divided doctoral student society. An important finding of our study is that the attractiveness of doctoral training can be increased by the positive experience gained at previous levels of higher education.

Összefoglaló. Bevezetés: Az egészségügyi ellátásban dolgozók élet- és munkakörülményei meghatározóak a betegellátás minőségét és hatékonyságát tekintve, ezért a kérdéskör vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír. Célkitűzés: Az állami egészségügyi ellátórendszerben, a betegellátásban közvetlenül érintett dolgozók szakmai közérzetének feltárása a lelki egészség és a munkahelyi klíma jellemzőin keresztül. Módszer: Keresztmetszeti, kvantitatív kutatásunkat kényelmi mintavétel (n = 1048) alkalmazásával végeztük 2019. december és 2020. március között két Zala megyei kórházban. A mérőeszköz a szociodemográfiai és munkaköri jellemzők megismerésére irányuló kérdések mellett a lelki egészség mérésére kifejlesztett validált kérdőíveket, valamint a munkahelyi klímára vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények: A Diener Élettel való Elégedettség Skálán a válaszadók jelentős része (77,4%) az elégedettséget kifejező valamelyik skálaértéket jelölte meg, mely az orvosok körében szignifikánsan magasabb (χ2 = 28,36; df = 10; p = 0,01). Ennek ellentmond, hogy a vizsgált egészségügyi dolgozók 61,5%-a enyhe, 24,8%-a közepes, 5,7%-a pedig súlyos depressziós tüneteket mutat a Beck Depresszió Skála alapján. A depresszió megjelenése elsősorban a diplomával nem rendelkező szakdolgozókat fenyegeti (χ2 = 17,01; df = 6; p<0,01). A kiégés vonatkozásában megállapítható, hogy a válaszadókat a leginkább az érzelmi kimerülés érinti: 46,2%-uk közepes mértékű, 16,4%-uk pedig nagyfokú kiégést mutat, amely a férfiak (t = 2,01, p = 0,04) és az orvosok esetén nagyobb mértékű (F = 4,14; p = 0,01). Az intézményi klímát tekintve problémát jelent, hogy a válaszadók úgy érzékelik, munkájuk során kevésbé valósulnak meg egyenrangú partneri kapcsolatok. Emellett az egészségügyi dolgozók a munkájuk társadalmi megbecsültségét kedvezőtlennek érzékelik, ami alapvetően meghatározhatja szakmai identitásukat és közérzetüket. Következtetés: Eredményeink ráirányítják a figyelmet arra, hogy a munkahelyi jóllét támogatása különösen fontos azokban a munkakörökben, amelyekben a mentális terhelésnek kitett munkavállalókra nézve a kiégés és a depresszió fokozott veszélyt jelent. Orv Hetil. 2022; 163(19): 759–766. Summary. Introduction: The living and working conditions of healthcare professionals are crucial to the quality and efficiency of patient care, therefore examining this issue is of highlighted importance. Objective: To explore the well-being of employees directly involved in the public health care system, through the characteristics of mental health and the workplace climate. Method: The cross-sectional, quantitative research was performed by using convenience sampling (n = 1048) between December 2019 and March 2020 in two hospitals in Zala county, Hungary. In addition to questions on sociodemographic and job characteristics, the measure tool included validated questionnaires developed to measure mental health as well as questions on workplace climate. Results: On the Diener Life Satisfaction Scale, a significant number of respondents (77.4%) indicated a scale value expressing satisfaction that was significantly higher among physicians (χ2 = 28.36; df = 10; p = 0.01). Contrary to this, 61.5% of the sample show mild, 24.8% moderate, and 5.7% severe depressive symptoms according to the Beck Depression Scale. The appearance of depression mostly threatens professionals without a degree (χ2 = 17.01; df = 6; p<0.01). Regarding burnout, the respondents were most affected by emotional exhaustion: 46.2% have moderate burnout and 16.4% have severe burnout, which is higher among male workers (t = 2.01, p = 0.04) and physicians (F = 4.14, p = 0.01). In terms of the institutional climate, respondents perceive partnerships in their work as unequal. In addition, health workers feel the social esteem of their work unfavorable, which fundamentally determines their professional identity and well-being. Conclusion: The results point out that promoting well-being at work is particularly important in jobs where burnout and depression are increased risks for workers exposed to mental strain. Orv Hetil. 2022; 163(19): 759–766.