No abstract

Early childhood plays a key role in the formation of healthy habits and the establishment of health literacy. Nonetheless, there are only a few research studies focusing on the health literacy level of children under the age of eight. The aim of our systematic review is to explore empirical research on health literacy related to early childhood. The research was conducted in accordance with the PRISMA protocol. This systematic review examines 12 studies published between 2013–2022. Results show that research focuses on different domains of health literacy for children. In relation to children’s food literacy, children understand the relationship between health and nutrition and they realize the health impact of obesity. The habits connected to oral health are strongly associated with parents’ knowledge of and behaviours around oral health. Results related to health care situations show that children are able to be actively involved in decision-making processes in connection with their health. Exploring young children’s health literacy is essential in order to be able to plan health promotion interventions, embedded into early childhood education. Picture-based messages or story-based messages supported by illustrations can help measure health literacy in early childhood and can support the formation of health literacy.

The aim of the research is to map the health literacy of Hungarian early childhood educators through the exploration of the characteristics of their health condition and health behaviour. Early childhood educators, kindergarten teachers, teaching assistants and nurses were involved in our quantitative, cross-sectional, descriptive research (N = 1010). The data obtained by using a measuring tool containing standardised questionnaires were analysed using descriptive statistics, chi-square test and variance analysis (ANOVA; p < 0.05). Based on our findings we can state that-compared to the Hungarian population as a whole-the examined population is in a more favourable situation both in terms of health condition and health behaviour. However, because of their role-model status, the further improvement of health literacy-related skills of professionals working in early childhood education is still of the utmost importance, as this improvement can contribute to the foundation of rising generations' health literacy.

Objective: The purpose of the research was to explore nurses' professional well-being at work and its differentiating factors. Methods: The tool of the cross-sectional, quantitative, descriptive research was a questionnaire, which included questions referring to sociodemographic characteristics, along with validated questionnaires widely used in the international research literature (Maslach Burnout Inventory (hereafter MBI), Beck Depression, Diener Quality of Life) and questions focusing on the exploration of the workplace climate. Following a simple, non-random sampling procedure, the responses of 581 professionals working in nursing job positions were included in the analysis. Results: Examining burnout, it has been found that the nurses involved in the survey show a more unfavourable picture in the dimensions of depersonalization and emotional exhaustion, compared to MBI normal values. On the other hand, the average value of personal accomplishment proved to be higher among them, which means that the respondents feel their efforts to be more successful and more positive at work. The organizational characteristics of the workplace (F = 2.875; p = 0.009), along with the social appreciation of the job position (F = 4.275; p < 0.001) significantly influence overall satisfaction with life. Conclusions: The promotion of well-being at work is of utmost importance among health professionals (who are increasingly exposed to stress and burnout), especially among nurses directly participating in inpatient care.

A kora gyermekkori nevelésben dolgozók egészségi állapotának és egészségmagatartásának mutatói 3A kora gyermekkori nevelésben dolgozó pedagógusok egészségi állapotának és egészségmagatartásának vizsgálata a közelmúltig elhanyagolt területnek számított, holott mintaadó szerepük révén kiemelt jelentőségű ennek a kérdéskörnek a feltárása. Keresztmetszeti, kvantitatív, helyzetfeltáró vizsgálatunk során 1010 óvodapedagógus, kisgyermeknevelő, dajka és pedagógiai asszisztens válaszain keresztül nyertünk betekintést egészségi állapotuk, egészségmagatartásuk jellemzőibe. Eredményeink birtokában megállapítható, hogy a kutatásba bevont pedagógusok egészségmagatartása a teljes lakossághoz viszonyítva kedvezőbb képet mutat, ugyanakkor meglehetősen nagy arányban küzdenek krónikus betegségekkel, elsősorban hát-, derék-és egyéb ízületi problémákkal, mely összefüggésben állhat a munkakörükből adódó fokozott fizikai terheléssel.Bevezetés "Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében." (Rudolf Steiner, 1989, pp.25-26.) A felnövekvő generációk egészsége mindannyiunk közös felelőssége. Az egészségmagatartás formálásában a család elsődlegessége mellett kiemelkedő szerepe van a gyermek szocializációjában szerepet betöltő intézményeknek és az ott dolgozó pedagógusoknak, valamint az ő munkájukat segítő szakembereknek. Az intézményi nevelés során az egészséges életmódra nevelésen túl a mintaadás és értékközvetítés révén a pedagógus befolyásolja a gyermek szemléletét, értékrendszerét, viselkedését, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy egészségesebb felnőtté nevelje gondozottjait. Fokozottan igaz ez az iskoláskor előtti nevelésre, amelyről már számos hazai és nemzetközi vizsgálat kimutatta (OECD, 2013; Danis-Farkas-Oates, 2011;Szilvási, 2011),