Elméleti háttér: A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elé gedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatá sok egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk az Élettel való Elégedettség Skála módosított magyar fordítását (SWLSH), az azzal szerzett eredmé nyeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzõit. Módszer: Az elemzéshez összesen nyolc keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (összesen N = 3805, férfi: 1547, nõ: 2253). Az SWLSH mellett szerepeltek a kérdõívcsomagokban a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életcél Kérdõív (PIL) és az Élet Értelme Kérdõív (MLQ) magyar változatai is. A társas kívánatosság hatásának ellenõrzésére egy almintán felvettük az EPQ Hazugság Ská láját (EPQL), valamint több esetben rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: Az SWLSH konfirmatív faktorelemzése igazol ta a kérdõív egydimenziós szerkezetét, ami a faktorsúlyok tekintetében invariánsnak bi zonyult az egyes alminták között is. A kérdõív belsõ konzisztenciája (Cronbachalfa stabi lan 0,84 felett) és idõbeli stabilitása is kiváló. A magasabb életkorú csoportoknál valamivel alacsonyabb elégedettséget találtunk, de a legerõsebb pozitív elõrejelzõnek a szubjektív anyagi helyzet bizonyult (béta = 0,304). Az SWLSH értéke csekély mértékben korrelált az EPQLpontszámmal, viszont összefüggött az élet értelmességének megélésével (PIL: r = 0,549, MLQ: r = 0,395), valamint az önértékeléssel (r = 0,429), továbbá pozitívan jelezte elõre a szubjektív egészségi állapotot (béta = 0,219), függetlenül az élet értelmessége meg élésének és az önértékelésnek a szintjétõl. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján az Élettel való Elégedettség Skála magyar változata megbízható és érvényes mérõeszköz, amely jól alkalmazható az élettel való elégedettség szubjektív tapasztalatának mérésére. Kulcsszavak: elégedettség, Élettel való Elégedettség Skála, konfirmatív faktorelemzés, megbízhatóság, érvényességMentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (2014) 3, 289-303

Absztrakt: Bevezetés: Számos tanulmány vizsgálta az emlőrákkal diagnosztizált nők kötődési stílusát, és az eddigi eredmények rámutatnak arra, hogy a betegek életminőségének és a gyógyulás optimális feltételeinek biztosítása érdekében fontos figyelembe venni a kötődési mintázat és a kapcsolati jellemzők közötti összefüggéseket is. Célkitűzés és módszer: A jelen tanulmányban emlőrákkal diagnosztizált nők kötődési stílusát (n = 135) kívánjuk felmérni, és összehasonlítani emlőrákkal nem diagnosztizált nők csoportjával (n = 137) a felnőttkori kötődés, szorongás és elkerülés dimenziói mentén. Vizsgáljuk továbbá a felnőttkori kötődés jellemzőinek összefüggéseit a szubjektív egészségi állapottal, valamint a párkapcsolattal és a szexuális kapcsolattal való elégedettség között. Eredmények: A diagnosztizált csoportra a kötődési mintázat szempontjából magasabb elkerülés, továbbá rosszabb szubjektív egészségi állapot, alacsonyabb kapcsolati és szexuális elégedettség volt jellemző. A magasabb elkerülés és a magasabb szorongás is alacsonyabb kapcsolati elégedettséget jelzett előre, míg a szexuális elégedettség az emlőrák diagnózisával mutatott negatív, a szubjektív egészségi állapottal pedig pozitív összefüggést. Következtetés: Eredményeink arra utalnak, hogy az emlőrákkal diagnosztizált nők kötődési mintázata, emellett pedig szubjektív egészségi állapota is szerepet játszhat párkapcsolati és szexuális elégedettségükben. A páciensek testi, lelki és kapcsolati jellemzőinek figyelemmel kísérése és támogatása hozzájárulhat a jobb életminőség eléréséhez. Orv Hetil. 2020; 161(13): 510–518.

Elméleti háttér: A McCullough, Emmons és Tsang (2002) által megalkotott Hála Kérdõív (Gratitude Questionnaire, GQ-6) a vonás-hálával foglalkozó pozitív pszichológiai kutatások gyakran alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a Hála Kérdõív magyar fordítását (GQ-6-H), az azzal szerzett eredményeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzõit. Módszer: Az elemzéshez összesen két keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (N = 577, férfi: 182, nõ: 393). A GQ-6-H mellett szerepelt a kérdõívcsomagokban az Élettel való Elégedettség Skála, a Rosenberg Önértékelés Skála és az Élet Értelme Kérdõ-ív magyar változatai is, valamint egy almintában rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapot-ra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: A Hála Kérdõív konfirmatív faktorelemzés alapján egyértelmûen egydimenziós eszköznek bizonyult, melynek jók a megbízhatósági mutatói (Cronbach-alfa 0,75 és 0,79 között), és elfogadható az idõbeli stabilitása is. A szociodemográfiai változók közül a nem és az iskolai végzettség szignifikáns elõrejelzõ változó-nak bizonyult: a nõk a férfiakhoz képest (béta = 0,201; p < 0,001), valamint a középfokú és a felsõfokú végzettségûek az alapfokúhoz képest erõsebb hálaérzésrõl számoltak be (béta = 0,304 és 0,415; p < 0,01). A vonás-hála továbbá pozitívan jelezte elõre az élettel való elé-gedettséget (béta = 0,230; p < 0,001), függetlenül az élet értelmessége megélésének és az önértékelésnek a mértékétõl. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján a Hála Kér-dõív magyar változata megbízható és érvényes mérõeszköz, amely jól alkalmazható a hálára való képesség diszpozíciójának mérésére. Kulcsszavak: diszpozicionális hála, Hála Kérdõív, konfirmatív faktorelemzés, érvényesség, validitásMentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (2014) 3, 203-214

The Roma Revival Movement, which started in the mid-20th century, exhibits several peculiar features as a social phenomenon, each of which contributes to the formation of a new identity of the Romani people, both individually and on the group level. One of the most important results of the Roma Revival Movement is the birth of a new religious Roma identity. In this new identity form, in contrast to earlier known ethnic identity forms, religion (through conversion and community membership) operates as a filter, as a new frame which can eliminate several handicaps of the ethnic or double identity (which are laden with negative feelings on the personal and group level), and establishes a new, mainly positive, identity form, the Religio-Roma Identity (RRI). In our study based on representative data, we first present the two sources of the new identity form, the rapidly growing ethnic movement as a social phenomenon and the radical change in the lives of newly joined community members. We then describe the new identity form and compare it to other known forms of ethnic double identity. Keywords: ethnicity, Gypsy, identity, integration, religion, RomaniVeränderung der Roma-Identität: Eine neue Art der doppelten Identität und wie dieses Phänomen modelliert werden kann: Die am Anfang des 20. Jahrhunderts beginnende Roma Erweckungsbewegung, als gesellschaftliches Phänomen, dient mit mehreren Eigenschaften, die zur Neubildung der Identität der Zigeuner beitrugen, sowohl auf der Individual-als auch auf der Gruppenebene, und auch als Ganzes betrachtet. Eine der größten Errungenschaften der Bewegung ist die Geburt der neuen, religiösen Roma-Identität. In der erwähnten Identitätsform funktioniert Religion -im Gegensatz zu den bekannten ethnischen Identitätsformen -als eine Art Filter (durch Bekehrung und Angehörigkeit zur Gemeinschaft), als Deutungsrahmen, der fähig ist, die erschwerenden Komponenten zu überschreiben, die aus der ethnischen oder doppelten Identität der Betroffenen folgen (und die mit unzähligen negativen persönlichen und Gruppengefühlen beladen sind), zugleich zu einer neuen, hauptsächlich positiv beschreibbaren Selbstbehauptung führt, zur religiösen Roma-Identität. In unserer Studie zeigen wir erst zwei Quellen der neuen Identitätsform, European Journal of Mental Health 11 (2016) 36-59 DOI: 10.5708/EJMH.11.2016.1-2

No abstract