Tensions in Urban Transitions. Conceptualizing Conflicts in Local Climate Policy Arrangements

Abstract

Academic and political debate places great expectations on cities’ potential for furthering decentralized, bottom-up climate policies. Local policy research acknowledges the role of local agency to develop and implement sustainability, but also acknowledges internal conflicts. This partly reflects tensions between different functions of the local level, and different governance models related to them. In addition, local dependency on higher level competencies, resources, and overarching strategies is discussed. This article proposes a focus on political processes and power relationships between levels of governance, and among relevant domains within cities, to understand the dynamics of policy change towards sustainability. Researching these dynamics within local climate policy arrangements (LCPAs) is proposed as an approach to understanding the complexities of local constellations and contradictions within them. It makes the distinction between “weak” and “strong” ecological modernization, and relates it to two basic rationales for local governance. The resulting typology denotes constellations characterizing policy change ambitions towards local climate policy in crucial domains, including economic development, energy infrastructures, climate change management, town planning and housing, and transportation. This article argues that this approach overcomes the limitations of the predominating conceptualizations of urban carbon control strategies as consistent, and recognises the multi-level dimension of such internal urban processes.

A klímavédelem realitásai a hazai városokban

“…Ez utóbbi tevékenység nagyobb kihívást jelent azokban a térségekben és nagyvárosi agglomerációkban, ahol a gazdasági konvergencia a fejlődés fő prioritása (Gonçalves et al 2022;Pasquini, Cowling, Ziervogel 2013). Osthorst (2021) megfogalmazásában az európai városok mint növekedési és gazdasági központok egyelőre aligha lehetnek a klímavédelem "élharcosai", miután a leginkább energiaigényes beruházások és megaprojektek a népesebb városokban valósulnak meg, vagyis az államok és a nagyvállalatok ide összpontosítják iparfejlesztéseiket. Ebből fakadóan a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzések és a megvalósítás között komoly ellentmondások, más kifejezéssel élve, "klímaparadoxonok" feszülnek, amelyek hazánkban is erőteljesen érzékelhetők (Antal 2015;Geneletti, Zardo 2016;Rice et al 2020).…”

“…A téma az elmúlt időszakban elsősorban a már meglévő autóiparhoz kapcsolódó akkumulátorgyárak kapcsán kapott nyilvánosságot (Czirfusz 2022). Ennek a tevékenységnek jelentős nyersanyag-, víz-és energiaigénye van (Éltető 2023), melynek biztosítása megkérdőjelezi a klímavédelmi célokat, a konzekvens és hatékony városi klímakormányzást, sőt a körforgásos gazdasági modell alkalmazhatóságát is (Antal 2015;Osthorst 2021;Corvellec, Stowell, Johansson 2022).…”

Tackling climate change on the local level: A growing research agenda

“…The current literature reveals that local climate policies are highly dependent on the political system, the embeddedness in a multi‐level system, and interventions by the supraordinate level (e.g., Kern et al, 2023; Osthorst, 2021; Schwartz, 2019). So, for example, according to Kern et al (2023), EU regulation is influenced by international agreements such as the Paris Agreement and provides a strong framework and regulation for environmental policy at the local level.…”