A klímavédelem realitásai a hazai városokban

Abstract

Számos szerzővel egyetértve úgy véljük, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítésében a városoknak kulcsfontosságú szerepük van. A magyarországi nagyvárosokban 2018-tól – az adaptációt és mitigációt előtérbe helyező EU-s törekvések nyomán – a lokális szintű klímavédelem alapvető elvárássá vált, és elindult a helyi klímastratégiák kidolgozása. Ezen aktualitásból kiindulva, kutatásunk fő célkitűzése a lokális klímavédelem helyzetének alaposabb tanulmányozása volt, melyhez szükségesnek tartottuk a klímastratégia-alkotás körülményeinek áttekintését, a helyi tervezés szerepének és a klímakormányzás lehetőségeinek feltárását. Véleményünk szerint a témáról legátfogóbb ismeretekkel azok a szakemberek rendelkeznek, akik részt vettek a helyi dokumentumok kidolgozásában, így a vizsgálatok során tizennégy nagyobb város tisztségviselőivel, klímavédelmi szakértőivel és tervezőivel készítettünk huszonegy interjút. Eredményeink azt mutatják, hogy a klímastratégiákba foglalt célok és a megvalósítás lehetőségei között ellentmondások feszülnek. A külső, akár EU-s, akár nemzeti forrásoktól való függőség és a klímakormányzásban tapasztalható centralizációs törekvések miatt a lokális klímavédelmi önrendelkezés nehézkessé és korlátozottá vált, a közösségi alapokon szerveződő klímamenedzsment mozgástere beszűkült. Az elkészült klímastratégiák gyakran uniformizáltak, így eleve nem adnak alternatívákat a helyi innováció kiteljesedéséhez. Mindez kétségessé teszi a városok klímavédelmi vállalásainak betartását és a célok teljesítését.

A klímaváltozáshoz való viszonyulás a magyar társadalomban

“…A városokban egyre gyakoribb a hőszigethatás, ennek mértéke Budapest esetében akár a +5 o C-ot is elérheti (Dian et al 2020). A hőmérséklet mellett a csapadék időbeli és térbeli eloszlása is egyre több kihívást jelent mind a mezőgazdaságban, mind a települési vízellátásban (Óvári-Farkas-Kovács 2024).…”

“…Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (Inter-governmental Panel on Climate Change -IPCC) 1991 óta rendszeresen foglalkozik a kihívásokkal jelentéseiben, felhívva a figyelmet a jövőbeni változások veszélyeire (Uzzoli-Szilágyi-Bán 2019). A nemzeti éghajlatváltozási stratégiaalkotás (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) már 2008-as elfogadása óta fogalmazza meg a legfontosabb tennivalókat, a hazai települések klímavédelmi tervezése azonban csak 2018-tól indult el széles körben (Óvári-Farkas-Kovács 2024). A klímavédelmi szempontok más tervekbe történő integrációja a legtöbb helyen még kezdeti stádiumban van (Grönholm 2022), sőt a hazai erdészek adaptációra irányuló intézkedéseinek aránya is meglehetősen szerény (Jankó et al 2022).…”