“…A tágabb témakörben folytatott kutatásunk első szakaszában kvantitatív, pontozásos módszerre építő, a klímastratégiák értékelésére és tartalmi összehasonlító elemzésére fókuszáló nemzetközi tanulmányt jelentettünk meg (Óvári, Kovács, Farkas 2023). E korábbi cikktől eltérően, jelen tanulmányunkban interjúink tapasztalatait rendszerezzük és mutatjuk be.…”
Section: Módszertanunclassified
“…Vitathatatlan, hogy az elkészült klímastratégiák előrelépést jelentenek a klímavédelemben, célrendszerükben megfelelnek az európai városokban is érvényben lévő dokumentumoknak. Pozitívum, hogy komplexen, három pillérre alapozva (adaptáció, mitigáció és szemléletformálás) tartalmazzák a cselekvési célokat, igaz, sok esetben csak általános és nem helyspeci kus megfogalmazásban (Buzási, Csizovszky 2021;Óvári, Farkas, Kovács 2023).…”
Számos szerzővel egyetértve úgy véljük, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítésében a városoknak kulcsfontosságú szerepük van. A magyarországi nagyvárosokban 2018-tól – az adaptációt és mitigációt előtérbe helyező EU-s törekvések nyomán – a lokális szintű klímavédelem alapvető elvárássá vált, és elindult a helyi klímastratégiák kidolgozása. Ezen aktualitásból kiindulva, kutatásunk fő célkitűzése a lokális klímavédelem helyzetének alaposabb tanulmányozása volt, melyhez szükségesnek tartottuk a klímastratégia-alkotás körülményeinek áttekintését, a helyi tervezés szerepének és a klímakormányzás lehetőségeinek feltárását. Véleményünk szerint a témáról legátfogóbb ismeretekkel azok a szakemberek rendelkeznek, akik részt vettek a helyi dokumentumok kidolgozásában, így a vizsgálatok során tizennégy nagyobb város tisztségviselőivel, klímavédelmi szakértőivel és tervezőivel készítettünk huszonegy interjút.
Eredményeink azt mutatják, hogy a klímastratégiákba foglalt célok és a megvalósítás lehetőségei között ellentmondások feszülnek. A külső, akár EU-s, akár nemzeti forrásoktól való függőség és a klímakormányzásban tapasztalható centralizációs törekvések miatt a lokális klímavédelmi önrendelkezés nehézkessé és korlátozottá vált, a közösségi alapokon szerveződő klímamenedzsment mozgástere beszűkült. Az elkészült klímastratégiák gyakran uniformizáltak, így eleve nem adnak alternatívákat a helyi innováció kiteljesedéséhez. Mindez kétségessé teszi a városok klímavédelmi vállalásainak betartását és a célok teljesítését.
“…A tágabb témakörben folytatott kutatásunk első szakaszában kvantitatív, pontozásos módszerre építő, a klímastratégiák értékelésére és tartalmi összehasonlító elemzésére fókuszáló nemzetközi tanulmányt jelentettünk meg (Óvári, Kovács, Farkas 2023). E korábbi cikktől eltérően, jelen tanulmányunkban interjúink tapasztalatait rendszerezzük és mutatjuk be.…”
Section: Módszertanunclassified
“…Vitathatatlan, hogy az elkészült klímastratégiák előrelépést jelentenek a klímavédelemben, célrendszerükben megfelelnek az európai városokban is érvényben lévő dokumentumoknak. Pozitívum, hogy komplexen, három pillérre alapozva (adaptáció, mitigáció és szemléletformálás) tartalmazzák a cselekvési célokat, igaz, sok esetben csak általános és nem helyspeci kus megfogalmazásban (Buzási, Csizovszky 2021;Óvári, Farkas, Kovács 2023).…”
Számos szerzővel egyetértve úgy véljük, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítésében a városoknak kulcsfontosságú szerepük van. A magyarországi nagyvárosokban 2018-tól – az adaptációt és mitigációt előtérbe helyező EU-s törekvések nyomán – a lokális szintű klímavédelem alapvető elvárássá vált, és elindult a helyi klímastratégiák kidolgozása. Ezen aktualitásból kiindulva, kutatásunk fő célkitűzése a lokális klímavédelem helyzetének alaposabb tanulmányozása volt, melyhez szükségesnek tartottuk a klímastratégia-alkotás körülményeinek áttekintését, a helyi tervezés szerepének és a klímakormányzás lehetőségeinek feltárását. Véleményünk szerint a témáról legátfogóbb ismeretekkel azok a szakemberek rendelkeznek, akik részt vettek a helyi dokumentumok kidolgozásában, így a vizsgálatok során tizennégy nagyobb város tisztségviselőivel, klímavédelmi szakértőivel és tervezőivel készítettünk huszonegy interjút.
Eredményeink azt mutatják, hogy a klímastratégiákba foglalt célok és a megvalósítás lehetőségei között ellentmondások feszülnek. A külső, akár EU-s, akár nemzeti forrásoktól való függőség és a klímakormányzásban tapasztalható centralizációs törekvések miatt a lokális klímavédelmi önrendelkezés nehézkessé és korlátozottá vált, a közösségi alapokon szerveződő klímamenedzsment mozgástere beszűkült. Az elkészült klímastratégiák gyakran uniformizáltak, így eleve nem adnak alternatívákat a helyi innováció kiteljesedéséhez. Mindez kétségessé teszi a városok klímavédelmi vállalásainak betartását és a célok teljesítését.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.