A magyar városhálózat tagozódása az infokommunikációs infrastruktúra alapján az ezredfordulón

Rechnitzer, János; Grosz, András; Csizmadia, Zoltán

doi:10.17649/tet.17.3.905

Cited by 8 publications

(8 citation statements)

References 1 publication

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Egy másik korábban végzett kutatás (Rechnitzer et al 2003) hasonló eredményekre jutott, és az infokommunikációs infrastruktúra területén megmutatkozó aktivitás, az erőforrás mobilizálhatósága és a városok méretéből fakadó keresleti tényezők alapján a következő várostípusokat különböztette meg:…”

Section: Kulturálisan Leszakadó Városokunclassified

A kulturális szolgáltatások kínálata közötti különbségek a magyarországi tízezer főfeletti városokban

Gombás¹

2016

Ter. Stat.

View full text Add to dashboard Cite

Kulcsszavak:kulturális szolgáltatások, kulturális ipar, várostipológia A tanulmány a kulturális szolgáltatások kínálatát és eloszlását vizsgálja a magyarországi tízezer fő feletti városokban. A kutatás különböző statisztikai adatbázisok szekunder adatain és saját gyűjtésű adatokon alapul. A klaszterelemzés eredményeként meghatározott városcsoportok annyiban mutatnak hasonlóságot a korábbi várostipológiai elemzések eredményeivel, hogy ebben az esetben is azonosíthatók a központi szerepkört betöltő és a leszakadó városok. E városcsoportok mellett megtalálhatóak a kulturális adottságaikat eltérő módon kihasználó, a múzeumokra és a fesztiválokra hangsúlyt helyező városok, valamint azok a városok, ahol az alkotóközösségek és a közművelődési intézmények játsszák a legfontosabb kulturális szerepet.

show abstract

Section: Kulturálisan Leszakadó Városokunclassified

A kulturális szolgáltatások kínálata közötti különbségek a magyarországi tízezer főfeletti városokban

Gombás¹

2016

Ter. Stat.

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A globális gazdaság hatásai közül a legközvetlenebbekre irányuló sz űkített vizsgálat értelmében (1.1., 1.3., 1.4. és 2.1. indikátorok) Budaörs különül el úgy, hogy el őnye behozhatatlan a tudás alapú és tudásintenzív, f őleg külföldi érdekeltségű vállalkozások letelepítésében, a globális gazdaság integrálásában (önálló faktorlétrehozási képessége er ősebb, mint Egernek volt). Ezt korábban már mások is jelezték az IKT szektorok vonatkozásában (Rechnitzer-Grosz-Csizmadia 2003). A komplex vizsgálat eredménye értelmében helyzetét azonban már nagymértékben rontja az egyéb aktivitások, társadalom-és városdinamizáló hatások hiánya.…”

Section: Sajátosságok a Globális Gazdaság Közvetlen Mutatórendszere Aunclassified

A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai

Molnár¹

2006

TéT

View full text Add to dashboard Cite

Magyarország az 1990-es évek vége óta gyorsuló ütemben zárkózik fel a globalizált országok, a globalizáció éllovas nemzetei közé. Ezt főképpen a hazai gazdaság globális gazdasági hálózatokhoz történő egyre erőteljesebb kapcsolódása vezérli, amely jelentős hatással van városaink és azok térségei fejlődési lehetőségeire, kilátásaira. A globális gazdaság és annak társadalmi-gazdasági hatásai egyre jelentősebben befolyásolják a világ nagyvárosain túl a közepes és kisebb városok és térségeik fejlődését is. Jelen tanulmány a magyarországi népességszám szerinti kis- és középvárosokat próbálja meg tipizálni, és csoportjaikat jellemezni a globális gazdasági beágyazottság, kötődés szerint.

show abstract

“…Hasonlóan el őtérbe kerültek a fogyasztást megjelenít ő intézmé-nyek, aktivitások, továbbá felértékel ődött a tudást, az ismeretet nyújtó szervezetek és szerepl ők jelenléte. Ezekhez az összehasonlító vizsgálatokhoz kapcsolódnak azok az elemzések, amelyek már az infokommunikációs intézmények és infrastruktúra meglétét és annak hálózat alakító szerepét tekintik át (Nagy 2002;Dőry-Ponácz 2003;Rechnitzer-Grosz-Csizmadia 2003). A legújabb személyes, közössé-gi és intézményi kommunikációs technológiát képvisel ő rendszerek áttekintése alapján megállapítható, hogy a városhálózat megosztott, er ősen differenciált, a különbségek még látványosabbak, mint az összevont fejlettségi vizsgálatok alapján.…”

Section: Bevezetésunclassified

“…Hasonlóan a korábbi -els ősorban a városok infokommunikációs versenyképessé-gére koncentráló -vizsgálatokhoz (Rechnitzer-Grosz-Csizmadia 2003), jelen esetben is nagyon erős kapcsolat figyelhet ő meg a városok népességszámon alapuló nagysága és az innovációs potenciálja között (9. táblázat). A Pearson-féle korrelá-ciós együttható értéke 0,804.…”

unclassified

A magyar városhálózat tudásalapú megújító képessége az ezredfordulón

Rechnitzer¹,

Csizmadia²,

Grosz³

2004

TéT

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A hazai városhálózat kutatása a kilencvenes évek elejétől új lendületet vett. A rendszerváltozás alapvetően átformálta a hálózat egészét. Új funkciók jelentek meg, amelyek a városi gazdaságokat átrendezték, egyes korábbi alakító és meghatározó gazdasági bázisok leépültek, míg mások, esetleg eddig ismeretlenek viszont megjelentek. A városi jogállással rendelkező települések száma is ugrásszerűen megnőtt. Nemcsak a számszerű növekedés jellemezte a városhálózatot, hanem annak egységei között látványos verseny indult meg, mivel a szerepkörök megkövetelték, hogy maguk a városok is új kínálati elemeket alakítsanak ki a befektetőknek, a betelepülni vágyóknak. Tanulmányunkban a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok és az általunk gyűjtött különböző innovációs mutatók alapján feltérképezzük a hazai városhálózat jelenlegi megújuló képességének belső szerkezetét, klaszter struktúráját. Lokalizáljuk a vezető szerepkörű centrumokat és alcentrumokat. Egyszerűbb formában feltárjuk a folyamatok mögötti területi egyenlőtlenségeket is úgy, hogy szem előtt tartjuk a korábbi politikai rendszerből örökölt adottságokat és a rendszerváltozásból fakadó transzformációs tendenciákat is.

show abstract

A magyar városhálózat tagozódása az infokommunikációs infrastruktúra alapján az ezredfordulón

Cited by 8 publications

References 1 publication

A kulturális szolgáltatások kínálata közötti különbségek a magyarországi tízezer főfeletti városokban

A kulturális szolgáltatások kínálata közötti különbségek a magyarországi tízezer főfeletti városokban

A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai

A magyar városhálózat tudásalapú megújító képessége az ezredfordulón

Contact Info

Product

Resources

About