A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai

Abstract

Magyarország az 1990-es évek vége óta gyorsuló ütemben zárkózik fel a globalizált országok, a globalizáció éllovas nemzetei közé. Ezt főképpen a hazai gazdaság globális gazdasági hálózatokhoz történő egyre erőteljesebb kapcsolódása vezérli, amely jelentős hatással van városaink és azok térségei fejlődési lehetőségeire, kilátásaira. A globális gazdaság és annak társadalmi-gazdasági hatásai egyre jelentősebben befolyásolják a világ nagyvárosain túl a közepes és kisebb városok és térségeik fejlődését is. Jelen tanulmány a magyarországi népességszám szerinti kis- és középvárosokat próbálja meg tipizálni, és csoportjaikat jellemezni a globális gazdasági beágyazottság, kötődés szerint.

Középvárosok élmezőnyében? Sopron fejlődésének lakossági megítélése

“…Összességében megállapítható, hogy a helyi lakosok által érzékelt városfejlődés és a középvárosok körében betöltött kiemelkedő pozíció továbbra is ellentmondásos jelenség. Kulcsszavak: középváros,városfejlesztés,problémaérzékelés,lakossági felmérés,élhetőség,R58 Bevezetés Számos komplex indikátorrendszert alkalmazó, várostipizálással foglalkozó tanulmány eredményei alapján megállapítható, hogy az ezredfordulót követően Sopron a magyar középvárosok élmezőnyében foglalt helyet; a település sikerességére versenyképességi (Beluszky, 2000;Molnár, 2006), településdinamikai (Beluszky, 2003), városhierarchia (Szilágyi-Gerse, 2015) és a belső erőforrásokra fókuszáló kutatások (Rechnitzer, 2002;Csizmadia-Rechnitzer, 2005;Tóth, 2011;Rechnitzer et al, 2014) mélyrehatóan világítottak rá. A települések sikerességét vizsgáló tanulmányokat jól egészítették ki a mögöttes, elsősorban települési vonzerőket feltáró, a lakosság körében elvégzett "piackutatások" (Koltai, 2005(Koltai, , 2014Bertalan, 2015).…”