This paper focuses on the specific role of mid-range universities in knowledge transfer and explores the knowledge flows from these mid-range universities which face a number of additional constraints in transitional Central Eastern European (CEE) regions. The first part focuses on the theoretical framework of knowledge transfers and on the types of universityindustry linkages involving knowledge transfer in the case of mid-range universities. The next section examines the development path and specific trajectories of universities in post-communist countries. The following sections draw on the findings of the ERAWATCH research and focus on cases from the non-metropolitan regions of Hungary and the Czech Republic in order to examine the specific barriers to knowledge transfer and explain the reasons behind the traditionally weaker role of mid-range universities. The paper argues that ambitious university-based developmental models have to be revised in CEE regions and the future development role of universities has to be reconsidered from a more realistic perspective.

No abstract

No abstract

No abstract

No abstract

The purpose of this research is to examine the economic freedom (EF) along with its macroeconomic determinants impact on Foreign Direct Investment (FDI) inflow in South Asia, East Asia, Latin America, Middle East, and North Africa, Northern Europe, Southern Europe, Western Europe, Eastern Europe and Sub Saharan Africa. We use Heritage Foundation economic freedom index data over the period of 1999 to 2018 and employ the stepwise multi regression on variables of business freedom, government spending, tax burden, government integrity, property rights, investment freedom, trade freedom and monetary freedom. The results show that EF has a significant positive impact in South Asia, Latin America, East Asia, North Europe and West Europe. However, for the Middle East and North Africa, East European and South European economies EF has an insignificant influence on FDI inflow.

gál zoltán az fdi szerepe a gazdasági növekedés és a beruházások területi differenciálódásában magyarországon A kelet-közép-európai országokban a gazdasági szerkezet átalakítása elsősorban a külföldi működőtőke-befektetéseken (FDI) alapuló fejlesztési utat követte, amely rövid távon hozzájárult a termelékenység és a versenyképesség javulásához. A kutatás alaphipotézise szerint a dominánsan külföldi működőtőkére építő, be ru házás vezérelt kelet-közép-európai transzformációs modellben az FDI pozitív hatásai mind a beruházások, mind pedig a gazdasági növekedés tekintetében hosszabb távon sokkal kevésbé érvényesülnek. Kiindulópontunk Lengyel-Varga [2018] azon megállapítása, hogy a feldolgozóipari, külföldi működőtőkét vonzó térségek húzzák az ország GDP-növekedését. A tanulmányban az FDI növekedésgeneráló, illetve beruházási hatását vizsgáljuk, és keressük a változók közötti oksági kapcsolatot a magyarországi megyékben. Ökonometriai elemzésünk alapján nem támasztható alá, hogy az FDI-befektetések okoznák a GDP növekedését, ugyanakkor leginkább a fejlettebb és hosszabb távon magasabb gazdasági növekedést mutató megyékbe áramlik több külföldi működőtőke. A beruházások modellbeli szerepeltetése szintén eltünteti az FDI szignifikáns pozitív hatását. A kormányzati és EU-forrás alapú beruházások jóval nagyobb szerepet játszanak a GDP alakításában, mint a külföldi működőtőke.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E22, F21, O47, P2, R10, R11. * a tanulmány a K-120007. számú projekt keretében a nemzeti Kutatási, fejlesztési és innovációs alapból biztosított támogatással, a K_16 pályázati program finanszírozásában valósult meg. a módszertani elemzésben Gyimesi András Phd-hallgató (Pte KtK) működött közre.

No abstract