Gazdasági jelentőségük ellenére kevés vizsgálat foglalkozik a hagyományos iparágakban az új tudás teremtésével, terjedésével és alkalmazásával, valamint ezek iparági és regionális innovációs teljesítményre gyakorolt hatásaival. Számos megközelítés közül, a differenciált tudásbázisok elmélete egyszerre ad magyarázatot a tudásáramlás iparág-specifikus és térbeli jellemzőire, és ily módon a hagyományos iparágak sajátos tudásáramlási mintázataira.Jelen tanulmány célja kettős. Egyrészt a differenciált tudásbázisok elméletének bemutatása, másrészt annak egy hagyományos iparágban, a kecskeméti nyomdaiparban történő alkalmazása, a vállalkozások innovációhoz köthető tudásáramlási jellegzetességeinek feltárása. A kutatás három kérdésre épül: (1) melyek az új tudás fő forrásai, (2) kik a fő együttműködő partnerek a tudásszerzés és -átadás során, (3) milyen területi szinten történik a tudásáramlás? Az eredmények alapján elmondható, hogy míg a kecskeméti nyomdaiparban az innovatív vállalkozások a közvetlen és közvetett, gyakran térségen kívüli tudásforrások kombináci-ójára támaszkodnak, addig nem innovatív társaik jellemzően a helyi, egyszerű tudásforrásokra építenek.

No abstract

A fejlesztési pólusok koncepciója a hazai térségekben koncentrálódó tudásintenzív tevékenységek nyújtotta előnyök megerősítését és kiaknázását tűzte ki célul. Kutatás-fejlesztési, gazdasági és infrastrukturális adottságaik alapján tágabb térségüket dinamizálni képes pólusvárosokat és hozzájuk kapcsolódó húzóágazatokat jelöltek ki, így Szegeden a Biopolisz program keretében a biotechnológia került előtérbe. Az ágazat kiemelkedően jó térségi adottságai ellenére a szegedi Biopolisz program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tanulmányunk célja, hogy a szegedi biotechnológiai cégek közötti tudáshálózat elemzése révén bemutassuk az iparági koncentráció mögötti együttműködéseket és reflektáljunk a Biopolisz program célkitűzéseire. Eredményeink alapján elmondható, hogy a relatíve sűrű helyi kapcsolatháló ellenére magas innovációs és exportpotenciállal rendelkező vállalkozások kevésbé integrálódtak a lokális iparági tudáshálózatba. A kiemelt támogatás és figyelem ellenére az iparág látszólag kevésbé képes kihasználni a térbeli koncentráció és a kedvező helyi adottságok nyújtotta előnyöket, ami jelentőségének óvatosabb megítélését és a koncepció kritikáját vonja maga után.

No abstract

Despite its economic relevance, only a few studies focus on knowledge creation, diffusion and utilisation in traditional industries located in peripheral regions, and even fewer on the innovation interdependencies between industries and regions. The theory of differentiated knowledge bases is capable to explain both the industrial and spatial patterns of the knowledge flows. The present study aims to reveal the process of innovation-related knowledge sourcing in the printing industry located in the peripheral region of Kecskemét, Hungary. The research builds on three main questions: what are the main sources of new knowledge? Who are the main collaborative partners in knowledge acquisition and transfer? And what is the main spatial level of knowledge sourcing? The results indicate that in a peripheral region, innovative firms build on the combination of direct and indirect knowledge sources mostly external to the region, while the non-innovative ones typically rely on local, incomplex knowledge sources.