Climate change particularly threatens the xeric limits of temperate-continental forests. In Hungary, annual temperatures have increased by 1.2 °C–1.8 °C in the last 30 years and the frequency of extreme droughts has grown. With the aim to gain stand-level prospects of sustainability, we have used local forest site variables to identify and project effects of recent and expected changes of climate. We have used a climatic descriptor (FAI index) to compare trends estimated from forest datasets with climatological projections; this is likely for the first time such a comparison has been made. Four independent approaches confirmed the near-linear decline of growth and vitality with increasing hot droughts in summer, using sessile oak as model species. The correlation between droughts and the expansion of pest and disease damages was also found to be significant. Projections of expected changes of main site factors predict a dramatic rise of future drought frequency and, consequently, a substantial shift of forest climate classes, especially at low elevation. Excess water-dependent lowland forests may lose supply from groundwater, which may change vegetation cover and soil development processes. The overall change of site conditions not only causes economic losses, but also challenges long-term sustainability of forest cover at the xeric limits.

No abstract

No abstract

No abstract

No abstract

KivonatA fafajmegválasztás és az erdészeti célú döntéstámogatás megalapozásához az éghajlati tendenciák hosszútávú előrevetítése szükséges. Cikkünk célja a fafajok elterjedése, vitalitása, növekedése és szervesanyag-produkciója (növedéke) szempontjából meghatározó hónapok klimatikus viszonyaiban várható változás értékelése. A várható klíma becslése 12 regionális klímaszimuláció eredményeinek együttes elemzésével történt, az IPCC A1B kibocsátási forgatókönyvének feltételezésével. Az erdészeti klímakategóriákat az erdészeti szárazsági mutató (FAI) alapján definiáltuk és határoltuk le. Az aszályos évek gyakoriságát és 30 éves jövőbeli periódusokra becsült változását szintén a FAI segítségével határoztuk meg. A 21. századi klímaelőrebecslések alapján az átlaghőmérséklet emelkedése és a csapadékmennyiség csökkenése az erdészeti szempontból meghatározó időszakok közül a kritikus hónapokban (július-augusztus) a legnagyobb, de jelentős a fő növekedési periódusban (május-augusztus) is. A század közepére előrevetített klimatikus viszonyok mellett az olyan klímaadottságú területek, ahol a természetes előfordulású zárt erdők még eredményesen termeszthetők, nagymértékben csökkenhetnek, a jövedelmező gazdálkodásra kevésbé alkalmas erdőssztyep klímájú területek nagysága pedig jelentősen (a jelenlegi erdőterület több mint egyharmadára) növekedhet. Az eddigi erdőssztyep klímakategória területének fele (az ország területének több mint 10%-a) a mainál még melegebb és szárazabb (sztyep klímájú) lehet. Az átlagos klimatikus viszonyok változásával egyidejűleg az 1981-2010-es periódushoz képest 2021-2050-re az aszályos és a szélsőségesen aszályos évek száma megduplázódhat, mely az érzékeny fafajok mortalitásának kockázatát fokozza. A jövőbeli időszakokra várható klíma alapját képezi a projekt keretében kifejlesztett döntéstámogató rendszernek is, mely egy adott területre meghatározza az erdészeti klímakategóriát és ennek, valamint a többi termőhelyi tényezőnek alapján javasol célállományt.Kulcsszavak: éghajlatváltozás, klímaszcenárió, erdészeti klímakategória, FAI, aszálygyakoriság. CLIMATE PROJECTIONS FOR FORESTRY IN HUNGARY AbstractTree species selection and decision support in forestry require long term climate projections. Our study is focusing on the future temperature and precipitation conditions for the months that are determining and limiting the distribution, vitality, growth and production of forests. For the 21st century, results of 12 regional climate model simulations were analyzed assuming the A1B emission scenario of the lPCC. Forest climate categories as well as the droughts were defined based on the forestry aridity index (FAI). Increase of temperature and decrease of precipitation are expected to be the largest in the critical period (July-August), but they are also significant in the main growing period (May-August). In the Hungarian lowland the drier conditions (Forest steppe climate category) are expected to expand (replacing the former Oak climate category) and cover more than 35% of the total forest area. This wi...

The aim of this work is to estimate the net N balance (deposition – emission) between the atmosphere and a semi‐arid, semi‐natural grassland (Bugac station, Central Hungary, CarboEurope IP, NitroEurope IP level 3 site). Dry deposition of N compounds has been determined by the inferential method, based on continuous monitoring of NO2 gas and daily 24‐hour concentration measurements of HNO3 vapour, NH3 gas, and NH4+ and NO3− particles, using dry deposition velocities from the literature, measured above surfaces with the same characteristics as Bugac station. The bi‐directional flux of NH3 within the atmosphere and the canopy (excluding soil emission) has also been estimated by the inferential method. Wet deposition of nitrate and ammonium ions was calculated on the basis of daily precipitation sampling and concentration measurements of nitrate and ammonium ions. To estimate the soil‐atmosphere exchange of different gaseous N forms (N2, NO, N2O, NH3), the DNDC model was used as validated by the chamber measurements of NO and N2O soil emission fluxes. Soil emissions of NO and N2O have been determined by dynamic and static soil chamber methods, respectively. The measurement and modelling activity covers a complete year. Using the measured and modelled data, the calculated N balance at Bugac station between August 2006 and July 2007 is estimated at −8.8 kg N ha−1 year−1 (deposition) as a sum of the deposition and emission terms (−10.4 and 1.6 kg N ha−1 year−1, respectively). Due to the warm and dry weather during the examined period, wet fluxes were substantially lower than usual, which may also have altered the regular yearly course of dry deposition and emission.

KivonatA klíma igen dinamikusan változó termőhelyi tényezővé vált, ezért szükséges az erdészeti klímaosztályozás átértékelése, az eddigieknél tudományosabb, öko-fiziológiai alapokra helyezése. A klíma egzakt értékelése céljából kidolgoztunk egy olyan mutatószámot (erdészeti szárazsági mutatószám), mely alapján most már egzakt meteorológiai adatokkal tudjuk az erdészeti gyakorlatban alkalmazott klímakategóriákat jellemezni, térbelileg lehatárolni, és változásukat nyomon követni. Az erdészeti szárazsági mutató segítségével pontosíthatjuk az erdészeti adattár egyes erdőrészleteinek klímabesorolását, ami önmagában is ágazatunk egyik legjelentősebb innovációs eredményének tekinthető. Az adattári klímabesorolás felül-vizsgálata azért is fontos, mert a klímakategóriáknak általános erdőgazdálkodási összefüggései is vannak, azaz hozzájuk ökológiai, erdőművelési (technológiai) és ökonómiai feltételek kapcsolódnak. Az ezek között fennálló összefüggések mély-reható ismerete lehetővé teszi az erdészeti termőhely-tipológia korszerűsítését. Erre támaszkodva pedig kifejleszthető egy olyan Erdészeti Döntéstámogató Rendszer, melynek gyakorlati alkalmazásával az erdőgazdálkodás bizonyos kompromiszszumok árán képes lesz a jövőbeni klímaváltozás kihívásainak megfelelni.Kulcsszavak: erdészeti klímaosztályozás, erdészeti szárazsági mutató, erdészeti klímakategóriák. FORESTRY ASPECTS OF CLIMATE EVALUATION AbstractIn contrast to the other site factors, climate has shown a relative fast changes in the last decades. This emphasised the need of the rethink of the existing forest climate classification based on a more scientific, ecophysiological approach. For the more exact assessment of the climate, a new indicator (Forestry Aridity Index; FAI) has been developed that characterizes the forest climate categories with meteorological variables, thus the area of these categories and its observed and expected changes can be captured. FAI enables the more accurate climate categorization of the forest regions in the forest inventory, which is one of the most important innovation in the forestry sector. Revision of the climate classification of the inventory is important, since the categories have also general forest management contexts, i.e. ecological, management and economic conditions are associated with them. In-depth understanding of these relationships allows the renewal of forestry site typology. Based on this, it is possible to develop a Decision Support System for forestry that can be applied to adapt to climate change its impacts.