Háttér és célkitűzések:Tanulmányunkban azokat a narratív eseménykonstrukciós eszközöket vizsgáljuk, amelyek összefüggésbe hozhatók a kollektív áldozati tudat (Bar-Tal, Chernyak-Hai, Schori és Gundar, 2009) közvetítésével és fenntartásával. Igazolni kívánjuk, hogy a László (2012) által felvázolt áldozati narratív kompozíciós eszközök (nyelvi ágencia, értékelés, és pszichológiai perspektíva csoportelfogult használata) révén közvetíthető egy csoport áldozati pozíciója. Továbbá megvizsgáljuk, hogy egy csoport konfl iktustörténetének percepcióját képes-e megváltoztatni a narratív kompozíció kísérleti úton történő manipulálása: lehetséges-e elkövetőből áldozatot kreálni pusztán a nyelvi megszerkesztettség útján?Módszer:A társas észlelési paradigmára épülő vizsgálatban nemzeti csoportok áldozati történeteinek szisztematikus nyelvi manipulációján keresztül kialakított elfogult és elfogulatlan változatát megítélve, kérdőíves módszerrel (Egyéni és Csoportvélekedés Skála, Eidelson, 2009) mértük fel a narratív kompozíciós eszközök észlelésre gyakorolt hatását.Eredmények:Az áldozati narratívum kompozíciós eszközei statisztikai értelemben is hatással voltak a bemutatott csoportok áldozati pozíciójának észlelésére. A csoportok megítélése attól függően változott, hogy a résztvevők melyik szövegváltozatot olvasták: az elfogulatlan eseményleírás esetén az „áldozati” csoport, az elfogult változat esetén az „agresszor” észlelt áldozati pozíciója válik hangsúlyosabbá. Egyúttal azt is sikerült bizonyítani, hogy pusztán a nyelvi megszerkesztettség útján megváltoztatható egy agresszor csoport észlelése, és áldozati színezettel is bemutathatók tetteik.Következtetések:A László és munkatársai által leírt narratív kompozíció közvetíti az áldozati tudattal összefüggő hiedelmeket, és a csoport szemantikus szerepe képes felülírni az objektíven meghatározott cselekményszerepeket.Background and goals:In this paper we explore the narrative event-constructional devices that can be linked to the transmission and sustainment of collective victim consciousness (Bar-Tal, Chernyak-Hai, Schori, and Gundar, 2009). Our goal is to verify that with the narrative compositional devices (linguistic agency, evaluation, group-biased use of psychological perspective) described by László (2012), a group’s victim position can be transmitted. It is further explored, if the perception of a group’s confl ict-story can be altered by the experimental manipulation of the narrative composition: is it possible to create a victim from a perpetrator by just the linguistic composition?Method:The study is based on the social perception paradigm, in which biased and unbiased variants of national groups’ victimhood stories were created through systematic linguistic manipulation. The effect of the narrative compositional devices on the perception of the stories was evaluated with a questionnaire (Individual- and Group Beliefs Scale, Eidelson, 2009).Results:The narrative compositional devices of the victimhood narrative had a statistically signifi cant effect on the perception of the introduced groups’ victimhood position. The evaluation of the groups changed according to which variant of the story was introduced: in the case of the unbiased event-description, the „victim” group’s victim position is salient; and in the case of the biased event-description, the „perpetrator” group’s victim position becomes more salient. In addition, it is demonstrated that the perception of a perpetrator group can be changed by only the narrative construction and their actions can acquire a „victim tone”.Conclusion:The narrative compositional devices described by László et al. transmit the beliefs linked to victimhood consciousness, and the group’s semantic role can overwrite the objectively defi ned roles.

Háttér és célkitűzések A generativitás a 21. században egyre fontosabb fogalommá válik az egyén jólléte szempontjából. A fogalom azt az általános attitűdöt jeleníti meg, amely során az individuum a tágabb közössége irányába mutatott elköteleződése révén igyekszik hozzájárulni a következő generációk jóllétéhez. A kutatás célja a Loyola Generativitás Skála (LGS-18) magyar nyelvű változatának létrehozása. Módszer A kérdőív adaptációjának első szakaszában a faktorstruktúrát teszteltük, második szakaszában a validitását, harmadik szakaszában pedig az időbeli megbízhatóságát. A vizsgálatban összesen N = 624 személy vett részt (M életkor = 50,09; SDéletkor = 8,58), akik az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Loyola Generativitás Skála (LGS), Élettel való Elégedettség (SWLS-H), Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H), Antonovsky-féle Koherencia-érzés Kérdőív (SOC), Pozitív és Negatív Affektív Jegyzék (PANAS), Schwartz-féle Értékteszt (SVS). Eredmények A megerősítő és feltáró faktorelemzés során az LGS 18 tételes változata megfelelő illeszkedési mutatókkal rendelkezett, belső konzisztenciája és időbeli stabilitása kiválónak mondható. A kérdőív az elvárásainkkal megegyező együttjárást mutatott a validitásba bevont konstruktumokkal, és megfelel a nemzetközi szakirodalmi adatoknak is. Következtetések A 18 tételes Loyola Generativitás Skála (LGS-18) magyar verziója megfelelően megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a generativitás mérésére felnőtt kísérleti személyek körében.

The purpose of the present study is to explore the organization of communicative memory among Hungarians. We were also interested in the factors possibly influencing the composition of communicative memory, such as conspiracy beliefs and system justification. The study involved 339 participants who were asked to name the three historical events that have occurred during the lifetime of people they personally knew and had the most significant impact on their country. A latent class analysis was conducted to explore possible associations of event choice with conspiracy beliefs and system justification. The results showed that the most frequently selected events partly corresponded to the Hungarian national historical canon, but progressive events significant on a European scale were also frequently nominated. The latent class analysis revealed two historical profiles. One was characterized by a progressive and Eurocentric view of history, whereas the other showed a canonical historical view with victimhood orientation. The analysis showed that individuals who believe in conspiracy theories were more likely to select events corresponding to the national historical canon, whereas system justification was unrelated to event choice. The results are discussed in terms of the importance of cultural memory and the measured individual constructs in the forming of communicative memory.

No abstract

The present study explores the role of linguistic compositional characteristics in transmitting collective victimhood beliefs. Experimentally manipulated excerpts of history textbooks were used to examine the perception of the victim position of national outgroups and its intermediary social psychological processes with Hungarian (N = 415) and Finnish (N = 116) participants. The results reveal that the narrative composition of the victimhood narrative had a significant effect on the perception of the target groups' victimhood position. The evaluation of the groups changed according to which variant of the story was introduced. The results demonstrate that the perception of a perpetrator group can be changed purely by means of narrative construction and that their actions can acquire a "victim tone". This effect is present in both the Hungarian and Finnish samples, suggesting that narrating an event of victimhood has certain universal characteristics, although their effect is partially dependent on the national-historical-cultural context.