This study explored the reasons and motives underlying the decisions of individuals with strong Machiavellian attitudes (High Machs). One hundred and fifty undergraduate students completed the Mach-IV test, and their contributions to, financial success in and narrative reports of a public goods game were analysed. High Machs contributed less to the public good and gained more benefit than Low Machs. Analysis of the narrative reports showed that High Machs used significantly fewer verbs referring to emotional involvement and first person plural verb forms, than did Low Machs. This study confirmed previous findings that High Machs have a cool and rational character and a proself orientation and showed that their lack of group orientation may account for their low cooperation in social dilemmas. The results of narrative content analysis provide a new perspective on the motives and values behind High Machs' decisions and success in different fields of social life.

Háttér és célkitűzések:Tanulmányunkban azokat a narratív eseménykonstrukciós eszközöket vizsgáljuk, amelyek összefüggésbe hozhatók a kollektív áldozati tudat (Bar-Tal, Chernyak-Hai, Schori és Gundar, 2009) közvetítésével és fenntartásával. Igazolni kívánjuk, hogy a László (2012) által felvázolt áldozati narratív kompozíciós eszközök (nyelvi ágencia, értékelés, és pszichológiai perspektíva csoportelfogult használata) révén közvetíthető egy csoport áldozati pozíciója. Továbbá megvizsgáljuk, hogy egy csoport konfl iktustörténetének percepcióját képes-e megváltoztatni a narratív kompozíció kísérleti úton történő manipulálása: lehetséges-e elkövetőből áldozatot kreálni pusztán a nyelvi megszerkesztettség útján?Módszer:A társas észlelési paradigmára épülő vizsgálatban nemzeti csoportok áldozati történeteinek szisztematikus nyelvi manipulációján keresztül kialakított elfogult és elfogulatlan változatát megítélve, kérdőíves módszerrel (Egyéni és Csoportvélekedés Skála, Eidelson, 2009) mértük fel a narratív kompozíciós eszközök észlelésre gyakorolt hatását.Eredmények:Az áldozati narratívum kompozíciós eszközei statisztikai értelemben is hatással voltak a bemutatott csoportok áldozati pozíciójának észlelésére. A csoportok megítélése attól függően változott, hogy a résztvevők melyik szövegváltozatot olvasták: az elfogulatlan eseményleírás esetén az „áldozati” csoport, az elfogult változat esetén az „agresszor” észlelt áldozati pozíciója válik hangsúlyosabbá. Egyúttal azt is sikerült bizonyítani, hogy pusztán a nyelvi megszerkesztettség útján megváltoztatható egy agresszor csoport észlelése, és áldozati színezettel is bemutathatók tetteik.Következtetések:A László és munkatársai által leírt narratív kompozíció közvetíti az áldozati tudattal összefüggő hiedelmeket, és a csoport szemantikus szerepe képes felülírni az objektíven meghatározott cselekményszerepeket.Background and goals:In this paper we explore the narrative event-constructional devices that can be linked to the transmission and sustainment of collective victim consciousness (Bar-Tal, Chernyak-Hai, Schori, and Gundar, 2009). Our goal is to verify that with the narrative compositional devices (linguistic agency, evaluation, group-biased use of psychological perspective) described by László (2012), a group’s victim position can be transmitted. It is further explored, if the perception of a group’s confl ict-story can be altered by the experimental manipulation of the narrative composition: is it possible to create a victim from a perpetrator by just the linguistic composition?Method:The study is based on the social perception paradigm, in which biased and unbiased variants of national groups’ victimhood stories were created through systematic linguistic manipulation. The effect of the narrative compositional devices on the perception of the stories was evaluated with a questionnaire (Individual- and Group Beliefs Scale, Eidelson, 2009).Results:The narrative compositional devices of the victimhood narrative had a statistically signifi cant effect on the perception of the introduced groups’ victimhood position. The evaluation of the groups changed according to which variant of the story was introduced: in the case of the unbiased event-description, the „victim” group’s victim position is salient; and in the case of the biased event-description, the „perpetrator” group’s victim position becomes more salient. In addition, it is demonstrated that the perception of a perpetrator group can be changed by only the narrative construction and their actions can acquire a „victim tone”.Conclusion:The narrative compositional devices described by László et al. transmit the beliefs linked to victimhood consciousness, and the group’s semantic role can overwrite the objectively defi ned roles.