Az ammónia (NH3) a nitrogéntartalmú szerves vegyületekből, elsősorban a karbamid ésa fehérjék biológiai lebontásakor jön létre. A mezőgazdasági eredetű kibocsátások közvetlenül és közvetve az állati emésztőrendszerből, a trágya tárolásából és a talajból származhatnak. Az állattartó telepekből származó kibocsátásokra az állatfajok, a takarmány (N-kiválasztás hatása), az épület jellemzői (padló, szellőzés, hőmérséklet) és a trágya tárolása (külső hőmérséklet, a lefedettséghez használt anyag) hatással vannak. Az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló 2284/2016-os, napjainkban is hatályos EU irányelv 2010-től kezdődően állapítja meg a kapcsolódó határértékeket. Ezen irányelv Magyarország tekintetében többek között (kéndioxid, nitrogén-oxid), előírja az ammónia kibocsátásának a csökkentését, amely az agrár-ágazat szempontjából a legjelentősebb. Az előírt határértékek a 2005-ös értékekhez viszonyítva 2020-ra 10%-os, míg 2030-ra 32%-os csökkentést jelentenek. Összegezve, az ammónia mitigációja (csökkentése) globális méretű, agrárágazati probléma. Kutatásommal egy átfogó képet kívánok alkotni a jelenleg hatályos kibocsátás-csökkentési szabályozásról nemzeti és nemzetközi szinten. A publikáció egy szakirodalmi áttekintést kíván adni az ammónia-emisszió csökkentésével foglakozó nemzetközi tudományos értekezésekről.
Az európai polgári kezdeményezés (EPK) 2012. április 1-je óta áll az uniós polgárok rendelkezésére a gyakorlatban, így az idei évben tízéves fennállását ünnepeli az Európai Unió részvételi demokráciájának lisszaboni szerződéssel bevezetett új eszköze. Az elmúlt tíz év legalapvetőbb kérdése, hogy valójában mi, illetve mivé vált a gyakorlatban az EPK? Bár a vonatkozó joganyag és a jogtudomány is az EU demokráciadeficitjének csökkentésére hivatott eszközként tekint az EPK-ra, jelen értekezés feltevése szerint gyakorlati megvalósulását tekintve sokkal inkább érdekérvényesítő eszköznek tekinthető. E megközelítésben fontos kérdés, hogy mennyire hatékony az eszköz ilyen minőségben, illetve melyek azok a tényezők, amelyek a hatékonyságát befolyásolják. Ennek vizsgálata során három szempontot veszünk figyelembe: az EPK-val kapcsolatos tudatosságot, a „sikeres EPK” fogalmának meghatározását, illetve az eszköz „ár-érték” arányát. Az értekezés elméleti megközelítésben tekinti át az EPK gyakorlatának elmúlt tíz évét, figyelemmel az uniós jog rendszerében betöltött szerepére, valamint e szerep gyakorlati felhasználás mentén való formálódására.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.