Beer is a widely produced, consumed, and traded alcoholic drink all around the world. This paper investigates the factors influencing competitiveness in the global beer trade on the macroeconomic level. To reach this aim, descriptive analysis and panel regression together with stability tests were used on the global beer market from 1998 to 2017. Results showed high concentration both in global production and trade, while except for the most competitive beer-exporting countries, the level of comparative advantages has significantly changed in these three decades. Based on the panel regression models, total beer production and per capita consumption, EU membership, and the number of beers with geographical indications have a positive impact on comparative advantages. In contrast, barley production, level of foreign direct investments, size of the population, GDP/capita, and high quality level of the beer export have a negative effect.
Agri-food trade competitiveness analyses are relatively understudied in the empirical literature with many countries/regions missing. The novelty of this paper to analyze the agri-food export competitiveness patterns of the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), thereby aiming to fill this gap in the literature. Our research questions include which countries and products are competitive in the ASEAN region in agri-food trade; whether raw materials or processed products are more competitive; whether regional or global agri-food trade is more competitive and how persistent competitiveness is in the long run. The paper is based on ASEAN–ASEAN and ASEAN–world agri-food trade flows from 2010 to 2018, thereby global and regional competitiveness patterns have become visible. Results suggest that Myanmar (18.88), Laos (8.21) and the Philippines (5.36) have the highest levels of agri-food trade competitiveness in the world market, while in regional markets, Laos (17.17), Cambodia (15.46) and Myanmar (12.39) were the most competitive. Both raw materials, as well as processed products, are generally competitive, and regional trade, in general, was more competitive than global trade for the majority of the countries. However, results suggest a generally decreasing trend in keeping these competitive positions, which is also supported by the duration tests. Survival chances of 98% at the beginning of the period fell to 0–25% by the end of the period, significant at all levels, suggesting that a generally fierce competition exists for ASEAN countries in global as well as regional agri-food trade.
The economic impacts of direct payments is a widely studied field in the literature related to the Common Agricultural Policy. This article aims to provide a systematic review of the income-related impacts of direct payments. In doing so, the article screened the academic literature on the impacts of direct payments and identified 150 relevant ones, out of which 41 were written directly on income-related effects.Relevant articles can be classified into four groups: general, distributional, stabilisation and other impacts. Most of the literature criticised the ongoing system of direct payments and their effectiveness in producing income-related policy goals. We believe that our results can be useful for researchers and policymakers in better understanding the income-related impacts of direct payments. Journal of Economic Literature (JEL) classification: Q18
Doktori értekezésem célja a KAP közvetlen támogatások egyes regionális gazdasági hatásainak elemzése volt. A kutatás sajátossága, hogy tagállami szintű adatok elemzése helyett NUTS2 besorolású régiók releváns adatait vontam vizsgálatba, amely részletesebb elemzést tett lehetővé. A kutatás során kvantitatív, ex-post hatáselemző módszereket alkalmaztam, amelyek 244 darab európai NUTS2 régió 2008-2018. közötti adataira épültek. A szakirodalmi tanulságok alapján felállított hipotéziseket panel regressziós modellekkel teszteltem; illetve a régiók közötti konvergencia vizsgálatára Markov-féle átmeneti valószínűségi mátrixokat és Kernel sűrűségfüggvényeket használtam fel. Első hipotézisem szerint a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdaságból származó jövedelmet regionális szinten az Európai Unióban. A hipotézisek tesztelése során megerősítést nyert a közvetlen támogatások mezőgazdasági jövedelmet növelő hatása. Egy százalékos emelkedés a közvetlen támogatások mértékében mintegy 0,32% mezőgazdasági jövedelemtöbbletet eredményezett a vizsgált időszakban. A rendszer transzfer hatékonysága alacsony, a támogatások egy részét elnyelik a közvetlen támogatások által kiváltott gazdasági (mellék)hatások. Második hipotézisemben azt állítottam, hogy a közvetlen támogatások növelik a mezőgazdasági üzemek termelékenységét regionális szinten. A munka és a föld termelékenységére vonatkozó vizsgálatok is azt mutatták, hogy a közvetlen támogatások negatív irányban befolyásolják a termelékenységet. A hatás hátterében főképp az áll, hogy a közvetlen támogatások stabil jövedelemforrásnak számítanak, megemelik a mezőgazdasági tevékenységből realizált jövedelmeket attól függetlenül, hogy a termelési folyamat mennyire hatékony technikai szempontból. A közvetlen támogatások emiatt nem ösztönzik a mezőgazdasági termelőket az hatékonyságra; előfordulhat, hogy a termelési tényezőket nem optimális módon használják fel. Harmadik hipotézisemben azt vizsgáltam, hogy a közvetlen támogatások enyhítik-e a regionális jövedelem-egyenlőtlenséget és szegénységet. Az eredmény arra enged következtetni, hogy a közvetlen támogatások segítik a mezőgazdasági jövedelmek arányának növelését az összes jövedelmen belül, de a hatás csak kis mértékű. Ezek alapján úgy tűnik, a közvetlen támogatások hatékonyan mozdítják el a gazdaságok jövedelmezőségét a kritikusan alacsony szintről, de a többi szektor átlagához való jövedelmi felzárkóztatásra önmagukban nem képesek. A szegénységre vonatkozó vizsgálatok megerősítették azt a hipotézisemet, amely szerint a közvetlen támogatások csökkentik az anyagi depriváció és szociális elszigeteltség előfordulásának részarányát. A KAP közvetlen támogatások gazdasági hatásainak régi és új tagállamok közötti összehasonlítása kapcsán általánosságában megállapítható, hogy az új tagállamokban a modellezés rendszerint erősebb, markánsabb hatást mutatott ki, mint a régi tagállamokban (kivéve a földtermelékenység esetében). Ez főképp annak köszönhető, hogy az új tagállamokban nagyobb a közvetlen támogatások részaránya a mezőgazdasági jövedelemben, ami miatt a mezőgazdasági szektor működését jóval nagyobb mértékben befolyásolhatják a közvetlen támogatások - de a magas jövedelmi részarány miatt az ágazat túlságosan függővé válhat a támogatásoktól. A közvetlen támogatások regionális hatásainak időben kiegyenlítődésére vonatkozó negyedik hipotézisem kapcsán arra az eredményre jutottam, hogy némi konvergencia tapasztalható a mezőgazdasági jövedelmek és a szegénységi mutatók eloszlásában a vizsgált időszakban, az elemzésbe vont régiók között. Ez az átrendeződés feltehetően az új tagállamok feltörekvő térségeinek köszönhető, ahol a csatlakozás után jelentősen tudott javulni a mezőgazdasági termelők korábban igen kedvezőtlen jövedelmi pozíciója. A mezőgazdasági foglalkoztatottság mértékében, illetve a föld- és munkatermelékenységi mutatók kapcsán semmilyen kiegyenlítődési folyamat jelét nem találtam a vizsgált időszakban. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a közvetlen támogatások ezen tényezők kapcsán jelentősebb átrendeződést nem tudtak kiváltani a régiók között.
This paper analyses the regional impacts of direct payments on the labour and land productivity of European farms. The basic assumption of the research is that direct CAP subsidies have a positive effect on productivity and efficiency. This was tested by quantitative regression-analysis models, which were based on NUTS2-level regional data from 2008-2018. The results show that direct subsidies have a negative effect on labour and productivity in agriculture, a finding that can be attributed to a number of underlying factors. The direction and magnitude of these productivity effects differ markedly between old and new Member States.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
hi@scite.ai
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.