The upper pannonian thermal aquifer: Cross border cooperation as an essential step to transboundary groundwater management

Szőcs, Teodóra; Rman, Nina; Rotár‐Szalkai, Ágnes; Tóth, György; Lapanje, Andrej; Černák, Radovan; Nádor, Annamária

doi:10.1016/j.ejrh.2018.02.004

Cited by 16 publications

(15 citation statements)

References 10 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The utilization of thermal water has a long tradition in the Pannonian Basin and Hungary (Szanyi et al 2009;Szanyi and Kovács 2010;Rman et al 2015;Rotár-Szalkai et al 2017;Szőcs et al 2018). Thermal water is widely used for balneological and heating purposes, especially in the agriculture sector, representing the major part of direct use (Nádor et al 2019).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Characterization of the regional groundwater flow systems in south Transdanubia (Hungary) to understand karst evolution and development of hydrocarbon and geothermal resources

Csondor

Czauner

Csobaji³

et al. 2020

Hydrogeol J

View full text Add to dashboard Cite

In South Transdanubia (Hungary), the remarkable geothermal and hydrocarbon resources in the Drava Basin and the hypogene caves at the margin of outcropping carbonate hills were usually investigated separately and their interactions were hitherto neglected. The aim of this study is to give all these groundwater-related resources and phenomena a common framework applying the concept of regional hydraulic continuity, and to complete the regional (i.e., basin-scale) hydraulic assessment of the area based on preproduction archival measured data. Pressure-elevation profiles, tomographic fluid-potential maps and hydraulic cross-sections were constructed to determine the vertical and horizontal fluid-flow conditions. As a result, two kinds of fluid flow systems could be identified. Within the gravitational flow systems, horizontal flow conditions are dominant and the regional flow direction tends toward the S-SE. In deeper basin regions, an overpressured flow system is prevalent, where fluids are driven laterally from the deeper sub-basins towards their margins. Based on the regional-scale evaluation of fluid flow systems, conclusions could be drawn regarding the geothermal and hydrocarbon potential of the area. Additionally, local-scale phenomena could be explained, particularly in the southern foreland of the Villány Hills. Cave formation cannot be related to the present-day flow systems here. In the Harkány area, groundwater chemistry could be explained by fluid contribution from the Drava Basin. A comparison with the marginal Buda Thermal Karst area allows for generalized conclusions regarding the connections between marginal karst reservoirs and the Pannonian Basin.

show abstract

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Characterization of the regional groundwater flow systems in south Transdanubia (Hungary) to understand karst evolution and development of hydrocarbon and geothermal resources

Csondor

Czauner

Csobaji³

et al. 2020

Hydrogeol J

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…It is based on the combination of representative geological horizons (top and bottom bounding surfaces of a given hydrogeological unit, potentially storing thermal water) by various subsurface isotherm maps by applying SURFER and ArcGIS softwares. As the regional thermal water flow systems of the Pannonian basin often cut across national borders, editing of such geological and geothermal model horizons requires massive data harmonisation among countries sharing the same transboundary geothermal reservoirs (Maros et al 2012;Nádor et al, 2012;Tóth et al, 2016;Szőcs et al, 2018).…”

Section: Methods Of Reservoir Delineationmentioning

confidence: 99%

“…This adds to the outstandingly high number (about 980) of already existing thermal water wells in Hungary (defined in national legislation as wells with outflow temperature higher than 30°C), with a production history of often 30þ years. The number of emerging projects demands a firm geoscientific basis for assessment of the available geothermal resources, not only at local (project-scale) level, but also at regional and even at trans-boundary scales, as co-use of the spatially extended geothermal aquifers might have serious impacts on thermal groundwater flow systems (Rman et al, 2016;Szőcs et al, 2018) carrying the subsurface heat medium, especially in regions where production is extensive (e.g. southern part of the Great Hungarian Plain).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

New methods of geothermal potential assessment in the Pannonian basin

Nádor

Sebess-Zilahi

Rotár‐Szalkai

et al. 2019

Netherlands Journal of Geosciences

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

The Pannonian basin in Central Europe is well known for its rich geothermal resources. Although geothermal energy has been utilised, mainly for direct use purposes, for a long time, there are still a lot of untapped resources. This paper presents novel methods for outlining and assessing the theoretical and technical potential of partly still unknown geothermal reservoirs, based on a case study from the Dráva basin, one of the sub-basins of the Pannonian basin along the Hungarian–Croatian border. The presented methods include reservoir delineation based on combining geological bounding surfaces of the Upper Pannonian basin-fill units with a set of isotherms deriving from a conductive geothermal model. The geothermal potential of each identified reservoir was calculated by a Monte Carlo method, which was considered as being represented by the heat content of the fluids stored in the effective pore space (‘moveable fluid’). The results underline the great untapped geothermal potential of the Dráva basin, especially that of the reservoir storing thermal water of 50–75°C, which has the largest volume and the greatest stored heat content.

show abstract

“…A határokon átnyúló vizsgálatok fontosságára, az országos földtani-vízföldtani adatbázisokra, a regionális léptékű geo lógiai-hidrogeológiai modellezések korábbi eredmé nye i -re, illetve a szomszédos országok földtani intézményeivel kialakított szoros együttműködésre támaszkodva a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ), illetve jogelőd intézményei az elmúlt évtizedben több nemzetközi projektet koordináltak (T-JAM, Transenergy, DARLINGe), melyek célja a határokon átívelő geotermikus erőforrások felmérése és értékelése volt. Ezekben elsősorban Magyarország ÉNyi, Ny-i, illetve DNy-i, D-i és DK-i határvidékein a szomszédos országokkal közösen létrehozott földtani, hidrogeológiai és geotermikus modellekre alapozva regionális léptékben lehatárolták a potenciális geotermikus rezervoárokat (RO TÁR-SZALKAI et al 2017, NÁDOR et al 2019b) vizsgálták a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeit (RMAN et al 2015(RMAN et al , 2020, a fenntartható termálvíztermelés peremfel tételeit (NÁDOR et al 2012, SZŐCS et al 2018, az esetlegesen tervezett új geotermikus rendszerek egy másra hatásait, valamint a hatékonyabb termálvíz-haszno sítás lehetőségeit (NÁDOR 2019).…”

Section: A Jelen Projektekunclassified

A geotermikus energia kutatása és hasznosítása Magyarországon az elmúlt 150 év tükrében

Szanyi¹,

Nádor

Madarász

2021

Földt. Közl.

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Jelen tanulmányban a 150 évvel ezelőtt Zsigmondy Vilmossal induló magyarországi geotermikus kutatások legfőbb eredményeit, illetve a hazai geotermikus szektor fejlődésének főbb lépéseit vázoljuk fel, megemlékezve a jeles elődökről. A tartalmi részt 4 időszakra osztottuk: 1.) A hőskor. A XIX.sz közepétől tart a rendszerváltásig. A leghosszabb időszakot fogja át, az első fúrásos hévízfeltárásoktól, a gyógy- és fürdő turizmus kiteljesedésén át a geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának elterjedésig. Az az időszak, amikor a földtudomány kiváló hazai szakemberi, a nemzetközi trendek előtt járva, lehetővé tették a geotermikus energia széleskörű hasznosítását, megalapozták a magyar geotermika nemzetközi elismerését. Ezt a felívelés korszakának tekintjük, ezért egyben tárgyaljuk. 2.) A közel múlt. A rendszerváltást követő kezdeti lépések, melyek főleg fürdő fejlesztéseket és a geotermikus energia távhő célú fejlesztését jelentették. Ezek közül is kiemelkedik hódmezővásárhelyi, miskolci és győri geotermikus távhőrendszer. A hódmezővásárhelyi rendszer a komplex kaszkád hasznosítással és a homokkőbe történő sikeres és fenntartható visszasajtolási technológia alkalmazásával volt úttörő, míg a két utóbbi, 50 MWth-ot meghaladó a beépített kapacitásával mutatott európai szinten is elismert példát. Ezen időszakban, a termálfürdő fejlesztéseknek és új fürdők nyitásának köszönhetően, a termálturizmus megduplázódott. Ez már a zenit korszaka, 2003-ban még Európai Geotermikus Kongresszust rendeztek Szegeden, de már nem Magyarország volt Európában a fejlődés motorja. 3.) A jelen projektek. Az éppen befejezett vagy még futó jelentősebb geotermikus projekteken keresztül bemutatjuk a geotermikus energia hasznosítás jelenlegi magyarországi állapotát. Európai Uniós csatlakozásunknak köszönhetően megnyílt a nemzetközi kutatási projekteben való részvétel lehetősége. Különösen a hazai egyetemek és kutatóhelyek – de civil szervezetek is – becsatlakozhattak az európai geotermikus kutatások főáramába. Az Európai Uniós források lehetővé tették a határon átnyúló kutatási projektek indítását, ennek köszönhetően a Kárpát-medence geotermikus viszonyait egységes szerkezetben, politikai határok nélkül lehet kutatni. 4.) A futó kutatások, jövőkép. Ismertetjük a hazai és a nemzetközi kutatásokhoz kapcsoló legújabb eredményeket és felvázoljuk a jövőbeni kutatási irányokat, lehetséges helyünket a nemzetközi geotermikus piacon. Bemutatjuk, hogy – alkalmas szakpolitikával, a geotermikus adottságaink ismeretében – milyen mértéket érhet el a geotermikus energia hasznosítása Magyarországon a közeli jövőben. Az egyes időszakok határai nem élesek, inkább tematikusak, így egy adott időszakban olykor későbbi tanulmányt is megemlítünk. Tárgyalásuk során röviden utalunk a földtani, hidrogeológiai, geokémiai és geofizikai kapcsolódási pontokra, de ezeket részletesen nem tárgyaljuk, a Földtani Közlöny aktuális ünnepi és rákövetkező évjáratában erről önálló tanulmányokat olvashatnak.

show abstract

The upper pannonian thermal aquifer: Cross border cooperation as an essential step to transboundary groundwater management

Cited by 16 publications

References 10 publications

Characterization of the regional groundwater flow systems in south Transdanubia (Hungary) to understand karst evolution and development of hydrocarbon and geothermal resources

Characterization of the regional groundwater flow systems in south Transdanubia (Hungary) to understand karst evolution and development of hydrocarbon and geothermal resources

New methods of geothermal potential assessment in the Pannonian basin

A geotermikus energia kutatása és hasznosítása Magyarországon az elmúlt 150 év tükrében

Contact Info

Product

Resources

About