A geotermikus energia kutatása és hasznosítása Magyarországon az elmúlt 150 év tükrében

Abstract

Jelen tanulmányban a 150 évvel ezelőtt Zsigmondy Vilmossal induló magyarországi geotermikus kutatások legfőbb eredményeit, illetve a hazai geotermikus szektor fejlődésének főbb lépéseit vázoljuk fel, megemlékezve a jeles elődökről. A tartalmi részt 4 időszakra osztottuk:
 1.) A hőskor. A XIX.sz közepétől tart a rendszerváltásig. A leghosszabb időszakot fogja át, az első fúrásos hévízfeltárásoktól, a gyógy- és fürdő turizmus kiteljesedésén át a geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának elterjedésig. Az az időszak, amikor a földtudomány kiváló hazai szakemberi, a nemzetközi trendek előtt járva, lehetővé tették a geotermikus energia széleskörű hasznosítását, megalapozták a magyar geotermika nemzetközi elismerését. Ezt a felívelés korszakának tekintjük, ezért egyben tárgyaljuk.
 2.) A közel múlt. A rendszerváltást követő kezdeti lépések, melyek főleg fürdő fejlesztéseket és a geotermikus energia távhő célú fejlesztését jelentették. Ezek közül is kiemelkedik hódmezővásárhelyi, miskolci és győri geotermikus távhőrendszer. A hódmezővásárhelyi rendszer a komplex kaszkád hasznosítással és a homokkőbe történő sikeres és fenntartható visszasajtolási technológia alkalmazásával volt úttörő, míg a két utóbbi, 50 MWth-ot meghaladó a beépített kapacitásával mutatott európai szinten is elismert példát. Ezen időszakban, a termálfürdő fejlesztéseknek és új fürdők nyitásának köszönhetően, a termálturizmus megduplázódott. Ez már a zenit korszaka, 2003-ban még Európai Geotermikus Kongresszust rendeztek Szegeden, de már nem Magyarország volt Európában a fejlődés motorja.
 3.) A jelen projektek. Az éppen befejezett vagy még futó jelentősebb geotermikus projekteken keresztül bemutatjuk a geotermikus energia hasznosítás jelenlegi magyarországi állapotát. Európai Uniós csatlakozásunknak köszönhetően megnyílt a nemzetközi kutatási projekteben való részvétel lehetősége. Különösen a hazai egyetemek és kutatóhelyek – de civil szervezetek is – becsatlakozhattak az európai geotermikus kutatások főáramába. Az Európai Uniós források lehetővé tették a határon átnyúló kutatási projektek indítását, ennek köszönhetően a Kárpát-medence geotermikus viszonyait egységes szerkezetben, politikai határok nélkül lehet kutatni.
 4.) A futó kutatások, jövőkép. Ismertetjük a hazai és a nemzetközi kutatásokhoz kapcsoló legújabb eredményeket és felvázoljuk a jövőbeni kutatási irányokat, lehetséges helyünket a nemzetközi geotermikus piacon. Bemutatjuk, hogy – alkalmas szakpolitikával, a geotermikus adottságaink ismeretében – milyen mértéket érhet el a geotermikus energia hasznosítása Magyarországon a közeli jövőben.
 Az egyes időszakok határai nem élesek, inkább tematikusak, így egy adott időszakban olykor későbbi tanulmányt is megemlítünk. Tárgyalásuk során röviden utalunk a földtani, hidrogeológiai, geokémiai és geofizikai kapcsolódási pontokra, de ezeket részletesen nem tárgyaljuk, a Földtani Közlöny aktuális ünnepi és rákövetkező évjáratában erről önálló tanulmányokat olvashatnak.

Nem lehet mindenhol mindent, de mindenhol lehet valamit – A geotermikus energia hasznosításának lehetőségei a hazai ellátás diverzifikálása érdekében

“…Magyarország területe méltán híres termálvízlelőhelyeiről, melyek balneológiai célú felhasználása a történelmi időkre nyúlik vissza. Szanyi et al (2021) a magyar geotermia történetében három korszakot különít el. A termálvizekben rejlő hőpotenciál kiaknázása a mélyfúrási technológia elterjedésével került előtérbe.…”

“…A koncessziós pályázatok már részben kapcsolt hőés villamosenergia-termelésre irányultak. E korszak eredménye az első hazai kis méretű ORC erőmű üzembe helyezése (Szanyi et al 2021). A napjainkban üzemelő több mint 900 termálkút közül, jelentős hányad (>250) balneológiai és gyógyászati célokat szolgál.…”

Geotermikus energia korszerű felhasználása Nagyszénás településen (Esettanulmány)

“…A nagyon jó hazai adottságok ellenére a földhőhasznosítás mind a mai napig nem ért el domináns szerepet a megújuló energiaforrások tekintetében. Jellemző megállapítás, hogy a jelenlegi hasznosításnál, amely nagyjából 6 PJ/év [6], legalább egy nagyságrenddel nagyobb mennyiségű földhő is hasznosítható lenne gazdaságos és fenntartható módon [7]. A jelenlegi hasznosítás elsősorban a direkt hőhasznosításra és balneológiai célokra irányul.…”

“…1. ábra: Magyarországi termálvizek hőfoka (forrás: [8] alapján szerkesztett} A napjainkban zajló folyamtok, amelyek hatással vannak a fosszilis energiahordozók beszerzési lehetőségeire és a világpiaci áruk alakulására, kiemelten fontossá teszik a jó hasznosítási potenciállal rendelkező helyi erőforrások kiaknázását. A hazai termálvizek kiemelkedő potenciálja széles körben ismert és nagyon pozitív gazdasági, és egészségügyi hozadékkal bírhat a fokozottabb kihasználása.…”

“…Hazánkban a nagymélységű geotermikus potenciál az alulról közelítő becslések alapján is minimum 60 PJ/év [9]. Emellett a sekély mélységű, hőszivattyús technológia további 30-40 PJ/év, összesen 100-110 PJ/év földhő felhasználhatóságát valószínűsíti, amely a magyarországi éves fűtési célú hőigénynek mintegy 20%-a [8].…”