New methods of geothermal potential assessment in the Pannonian basin

Abstract

The Pannonian basin in Central Europe is well known for its rich geothermal resources. Although geothermal energy has been utilised, mainly for direct use purposes, for a long time, there are still a lot of untapped resources. This paper presents novel methods for outlining and assessing the theoretical and technical potential of partly still unknown geothermal reservoirs, based on a case study from the Dráva basin, one of the sub-basins of the Pannonian basin along the Hungarian–Croatian border. The presented methods include reservoir delineation based on combining geological bounding surfaces of the Upper Pannonian basin-fill units with a set of isotherms deriving from a conductive geothermal model. The geothermal potential of each identified reservoir was calculated by a Monte Carlo method, which was considered as being represented by the heat content of the fluids stored in the effective pore space (‘moveable fluid’). The results underline the great untapped geothermal potential of the Dráva basin, especially that of the reservoir storing thermal water of 50–75°C, which has the largest volume and the greatest stored heat content.

Review of geothermal conditions of Hungary

“…Since that time several geothermal projects have been carried out though: e.g. TransEnergy (ROTÁR-SZALKAI et al 2017), Drava-basin geothermal project (HORVÁTH et al 2014, NÁDOR et al 2019b), Paks-2 Nuclear Power Plant (2016, where either new temperature measurements were made or existing data from the project area were collected. Additionally, some dozens of deep hydrocarbon exploration boreholes were drilled, and a few of them are deeper than 6000 m. Large amount of temperature data became available, which allowed the update of the Geothermal Database of Hungary.…”

A geotermikus energia kutatása és hasznosítása Magyarországon az elmúlt 150 év tükrében

“…A határokon átnyúló vizsgálatok fontosságára, az országos földtani-vízföldtani adatbázisokra, a regionális léptékű geo lógiai-hidrogeológiai modellezések korábbi eredmé nye i -re, illetve a szomszédos országok földtani intézményeivel kialakított szoros együttműködésre támaszkodva a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ), illetve jogelőd intézményei az elmúlt évtizedben több nemzetközi projektet koordináltak (T-JAM, Transenergy, DARLINGe), melyek célja a határokon átívelő geotermikus erőforrások felmérése és értékelése volt. Ezekben elsősorban Magyarország ÉNyi, Ny-i, illetve DNy-i, D-i és DK-i határvidékein a szomszédos országokkal közösen létrehozott földtani, hidrogeológiai és geotermikus modellekre alapozva regionális léptékben lehatárolták a potenciális geotermikus rezervoárokat (RO TÁR-SZALKAI et al 2017, NÁDOR et al 2019b) vizsgálták a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeit (RMAN et al 2015(RMAN et al , 2020, a fenntartható termálvíztermelés peremfel tételeit (NÁDOR et al 2012, SZŐCS et al 2018, az esetlegesen tervezett új geotermikus rendszerek egy másra hatásait, valamint a hatékonyabb termálvíz-haszno sítás lehetőségeit (NÁDOR 2019).…”

“…A föld tani modell képezte a numerikus vízföldtani modellek vázát, amelyek segítségével megadhatók voltak a főbb nyo -más szintek és az országhatárokon átívelő regionális áramlási pályák, valamint számszerűsíthetővé váltak az egyes víz földtani egységek közötti vízmérlegadatok. A külön bö ző földtani és geotermikus modellfelületek kombináció já val lehetőség nyílt a geotermikus rezervoárok főbb típu sai nak lehatárolására és térbeli megjelenítésére is (ROTÁR-SZAL KAI et al 2017, NÁDOR et al 2019b) (9. ábra).…”

Geotermikus rezervoárokból történő fémkioldás laboratóriumi vizsgálata, különös tekintettel a volfrámra

“…A , 2010). Ezen ajánlás szerint az új osztályozási eljárás felváltja a korábbi készletnyilvántartási rendszereket (Horváth et al, 2016;Nádor et al, 2019).…”