Tanulmányi célú migráció, migráns élethelyzetek: vajdasági diákok Magyarországon

Abstract

Tanulmányunk egy folyamatban lévő migrációs kutatás első eredményeire támaszkodva elemzi a Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció sajátosságait. A tanulmányi célú migrációt a transznacionális migráció egyik formájának tekintjük, amely azonban egyúttal a nemzetállami határokon átívelő etnikai migrációként is értelmezhető és elemezhető. A vajdasági magyar diákok tanulmányi célú migrációja dinamikus, nyitott kimenetelű folyamat, amely végleges áttelepedéshez, visszaköltözéshez, a két ország közötti, időben változó dinamikájú ide-oda mozgáshoz egyaránt vezethet, ám a tapasztalatok szerint az esetek jelentős részében a magyarországi továbbtanulásról szóló mobilitási és migrációs döntés a szülőföldről való távozás első lépcsőfokának tekinthető. A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció dinamikáját a kilencvenes években a balkáni háborúk hullámzása határozta meg, a háborús viszonyok elmúltával sem szűnő folyamatot a tartósnak bizonyuló vonzó- és taszítótényezők mellett az otthoni és magyarországi transznacionális hálózatok is táplálják, amelyek segítik és egyben legitim stratégiává teszik a tanulmányi célú migrációt.

A vajdasági magyar hallgatók iskolaválasztási attitűdjének vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen

“…A tanulmányban a kitöltött kérdőívek hallgatói motivációira vonatkozó kérdéseit használtuk fel (1. melléklet). Összesen 28 olyan, szakirodalmak alapján összegyűjtött (Mirnics 2001, Erőss et al 2011, Takács-Kincses 2013, Takács 2013, Váradi 2013, Bartha 2014, Thelin-Niedomysl 2015 tényezőt soroltunk fel, ami befolyásolhatta a válaszadót abban, hogy a SZTE-et választotta. Ezeket a tényezőket 5 témakörbe csoportosítottuk: (1) személyes tényezők és családi/baráti kapcsolatok, (2) oktatás minősége és színvonala, (3) egyetemi szolgáltatások, városi lét/életmód, (4) munkaerőpiaci helyzet és lehetőségek, (5) földrajzi tényezők.…”

A nemzetközi hallgatói mobilitás területi irányai és akadályai a Miskolci Egyetemen

“…(A tanulási célzat esetén sem a formálisan megszerezhető tudásra gondolnak jellemzően.) Érdemes megkülönböztetni a határon túli magyarság helyzetét, hiszen az ő mobilitási és migrációs aktivitásuk nyilvánvalóan nem csak a szakmai fejlesztés által motivált (Erőss et al 2011;Váradi 2013). A migráció esetükben a határ menti térségek és jövedelmi viszonyok, valamint társadalmi-családi kapcsolatok által is nagyban befolyásolt (Kincses 2009;Kincses, Rédei 2010).…”

A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció

“…Míg korábbi írásunkban (Erőss, Filep, Rácz, Tátrai, Váradi, Wastl-Walter 2011) a tanulmányi célú migrációt a transznacionalizmus elméleti keretébe ágyazva vizsgáltuk, addig jelen munkánkban főként az agyelszívás elmélete felől közelítjük meg a kérdéskört. Ugyanakkor korábbi munkánk és a szakirodalom alapján hangsúlyozzuk, hogy a vizsgált jelenség egyben a transznacionális migráció jeleit hordozza (pl.…”