A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció

Abstract

Írásunkban a Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció értelmezési kereteit, történetét, földrajzi jellemzőit, a migrációt befolyásoló tényezőket, valamint a migrációs döntések hátterét mutatjuk be. A jelenséget főként az agyelszívás elméletét alkalmazva és mindkét ország/régió szemszögéből nézve vizsgáljuk. Mivel a vizsgált jelenséget nagymértékben befolyásolják a különböző (magyar, illetve vajdasági magyar) nemzetpolitikák, ezért ezeket kiemelt fontosságúként ismertetjük. Tanulmányunk első fele főként statisztikai adatokra épülő makroszintű elemzés. Az így kialakuló képet interjúkból nyert tapasztalatainkkal igyekeztünk árnyalni, és bemutatni az egyének és családok továbbtanulásról és letelepedésről szóló döntéseit.Az elmúlt két évtizedben a Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció belső szerkezete átalakult, a közoktatásról a hangsúly egyértelműen a felsőoktatásra helyeződött át – összhangban a regionális és globális folyamatokkal. E migráció elsősorban a vajdasági magyar kisebbséget, annak is főként magyar identitású, magasan kvalifikált csoportjait érinti, így vajdasági magyar szemszögből a folyamat egyértelműen az agyelszívás veszélyeit hordozza magában. Napjainkban a vizsgált tanulmányi célú migráció egyszerre etnikai és gazdasági meghatározottságú folyamat. A kilencvenes évek háborús viszonyainak elmúltával is tartósak azok a vonzó és taszító tényezők, illetve azok a határon átnyúló, transznacionális migráns hálózatok, amelyek táplálják, tehát nem csak segítik, de támogatott, legitim családi és egyéni stratégiává is teszik a tanulmányi célú migrációt. Bár a transznacionális migráció e formája a kimenetelét tekintve nyitott (áttelepedés, visszatérés, harmadik országba költözés, cirkuláció), az esetek többségében a szülőföldről való „végleges” távozás első lépcsőfokának tekinthető.

The Educational Migration of Sub-state Ethnic Minorities on the Outskirts of the EU

“…If we add to this figure those who will try to pass an entrance exam in both countries (for example, in both Serbia and Slovakia) and whose aspiration is to move to the neighboring country if successful, the number is even higher. As most emigrants will not return (Takács et al, 2013), this represents a significant brain drain that will affect the ethnic minority communities and Serbia as well. We have shown that language barriers may no longer be the most important driving force behind the multiple-decades-long educational migration of ethnic minority students living in Vojvodina.…”

“…The finding that almost 40 per cent of ethnic minority pupils who were finishing high school in Vojvodina planned to study abroad is higher than that identified in previous studies (Takács, 2013). Migration for education would not be an issue if the students returned to Serbia after completing their studies, but multiple decade-long trends show that most of them will not (Takács et al, 2013). Additionally, a smaller number of respondents (from rows 3 to 5 in Table 2) also plan to leave Serbia if they gain entry to a higher education institution abroad.…”

A határon átnyúló tanulmányi célú ingázás mint az intergenerációs társadalmi mobilitás eszköze

“…A transznacionális mobilitás a atalok számára kulcsfontosságú tényezővé vált a sikeres felnőtté válásban (Je rey 2010), ennek ellenére a diákok nemzetközi mobilitásáról még mindig viszonylag keveset tudunk. Shields (2016) szerint az Európán belüli hallgatói mobilitási minták összetettek és egyenetlenek, noha összességében elmondható, hogy az ilyen hallgatói áramlatok általában a fejlődő országokból a fejlett térségekbe irányulnak (Brooks 2018;Rédei 2006;Takács, Tátrai, Erőss 2013).…”

Bevezető: utak és úton lévők

“…Már kutatásunk címe tartalmazta a "(transz)nacionális migráns" fogalmát, a közös munka során pedig mindvégig törekedtünk arra, hogy tisztázzuk, a transznacionális migráció, a transznacionális tér, a transznacionalizmus diskurzusa és kutatási eredményei mennyiben relevánsak az általunk vizsgált, alapvetően etnikai migrációs folyamatok megértésében és értelmezésében. E bevezető tanulmányban nem vállalkozhatunk a transznacionális migráció témakörében született gazdag, szerteágazó irodalom beható elemzésére, csupán néhány, számunkra fontos összefüggésre hívnánk fel a figyelmet; e tematikus szám néhány tanulmánya (Takács, Tátrai, Erőss 2013;Tátrai, Kocsis, Gábrity Molnár, Takács 2013, Váradi 2013) is reflektál a transznacionalizmushoz kötődő fogalmak és szemléletmód alkalmazhatóságának kérdésére.…”