Open organizational structures: A new framework for the energy industry

Evaluating Recognitive Balanced Scorecard-Based Quality Improvement Strategies of Energy Investments With the Integrated Hesitant 2-Tuple Interval-Valued Pythagorean Fuzzy Decision-Making Approach to QFD

“…Customization is also another important customer expectation in energy industry. Offering flexible payment opportunities on energy bills will also contribute to increase customer satisfaction in this process [33,34]. Şerban and Lytras [35] focused on the European energy sector.…”

“…Therefore, the new service development competencies for energy investments are determined as seen in Table 3. [31], [34] Process management (NC 3) [28], [29] Organizational background (NC 4) [31], [37] The third phase of QFD deals with the critical parameters and process of quality improvements. Hence, the new service development process for energy investments are given in Table 4.…”

A vállalati innováció által indukált szervezeti változások a magyar energiaszektorban

“…A szakirodalom alapján fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a megújulást számos külső és belső tényező korlátozza a globális energiaszektorban: (1) szigorú kül-ső szabályozás, mely főként a (korábban) nemzetállami szinten kritikus energiaellátási tevékenységből, illetve esetenként az állami tulajdonlásból fakadó (Nisar et al, 2016; Cullman et al, 2016), (2) nagy szervezeti méret és bürokrácia, mely az innovációhoz kapcsolódó döntések meghozatalát nehezíti , (3) a jelenlegi technológia és erőforrások dominanciája, melyek nehezítik az új technológiákra való fókuszálást (Anadon et al, 2011; OECD, 2011;Markard -Truffer, 2006;Salies, 2010).…”

“…A szerzők rámutatnak arra, hogy a szervezeti nyitottság (és ezáltal az innovációs képesség) nemcsak a belső szervezeti tényezőktől függ. Az energiaszektort a legtöbb fejlett országban részletes és szigorú szabályozás, merev intézmé-nyi keretrendszer jellemzi, s a külső környezet szervezeti lecsapódása a nyitottságot, együttműködést, innovációt kevésbé támogató struktúrákat eredményez (Nisar et al, 2016). A szerzők arra is utalnak, hogy a rugalmatlan szabályozási és szervezeti környezet abból fakad, hogy törté-nelmileg az energia közjónak minősül, illetve az energiaellátás kontrollálása és biztosítása nemzetállami szinten kritikus tevékenységnek számít(ott).…”

“…

CIKKEK, TANULMÁNYOKAz energiaszektor globális átalakuláson megy keresztül, melynek főbb trendjei a fenntartható-ságra való törekvés (Ergüden -Catlioglu, 2016), a megújuló energiák térnyerése (Bollino -Madlener, 2016), a decentralizált megoldások terjedése (Adil -Ko, 2016), az okoseszközök egyre szélesebb körben való használata (Alagoz -Kaygusuz, 2016) és az energiahatékonyságra és -biztonságra való fókuszálás .A globálisan átalakuló energiaszektor által az energetikai nagyvállalatokra nehezedő megújulási kényszert az innovációmenedzsment és tudásmenedzsment perspektívájából elemezve a nemzetközi szakirodalomban olyan stratégiai ajánlásokat, illetve vezetői kihívásokat azonosíthatunk, mint (1) a kutatás-fejlesztés hosszú távú orientációját, (2) a szervezeti nyitottságot, a nyitott innovációt, (3) új üzleti területek fejlesztésére új szervezet alapítását és/vagy kiszervezést, (4) a vállalaton belüli vállalkozás és a szervezeti innovátorok támogatását, (5) a szervezeti tudás menedzselésének támogatását információtechnológiai lehetőségekkel és (6) stratégiai befektetéseket és felvásár-lásokat (Zavarkó et al, 2017).A szakirodalom alapján fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a megújulást számos külső és belső tényező korlátozza a globális energiaszektorban: (1) szigorú kül-ső szabályozás, mely főként a (korábban) nemzetállami szinten kritikus energiaellátási tevékenységből, illetve esetenként az állami tulajdonlásból fakadó (Nisar et al, 2016; Cullman et al, 2016), (2) nagy szervezeti méret és bürokrácia, mely az innovációhoz kapcsolódó döntések meghozatalát nehezíti , (3) a jelenlegi technológia és erőforrások dominanciája, melyek nehezítik az új technológiákra való fókuszálást (Anadon et al, 2011; OECD, 2011;Markard -Truffer, 2006;Salies, 2010).Mivel az energetikai nagyvállalatok megújulását külső és belső tényezők nehezítik, ezért az innováció-és tudás-menedzsment-technikák önmagukban nem elégségesek a megújuláshoz: a külső és belső tényezők egyaránt akadályozzák az innovációs kapacitások kibontakoztatását, ezáltal veszélyeztetik a hosszú távú eredményességet, így szervezeti változásokra és változásvezetésre van szükség.A nemzetközi szakirodalom és a felvázolt elméleti modellek alapján a szerzők a magyar energiaszektor nagyvál-lalati szegmensében vizsgálták a megújulási kihívásokat, illetve az innovációmenedzsment és a szervezeti változá-sok, változásvezetés közötti összefüggéseket.Jelen cikk célja a kutatás alapján azonosított innová-ciómenedzsmenttel kapcsolatos kihívások és az erre adott, illetve a szakirodalom alapján adható változásvezetési megoldások bemutatása.A következőkben (1) először a stratégiát, az innováció és a szervezeti változás elméleti hátterét, illetve az iparági kontextust mutatjuk be, melyet (2) a módszertan, majd (3) a kutatási eredmények ismertetése követ, végül pedig (4) a következtetések, az innovációs célok megvalósítását szolgáló változásvezetési lehetőségek olvashatók.

Elméleti háttérA stratégia és az innováció kapcsolata A (nagy)vállalatok a hosszú távú eredményességet belső és külső kihívások leküzdésével érhetik el. Belső kihívás, hogy a szervezeti méret növekedésével megnő a koordináció és a szabályozottság iránti igény, mely által a szervezet tovább növekedhet, ugyanakkor a szervezet növeke-dési határának elérésekor megújulási krízissel szembesül, melyet a külső partnerekkel történő kollaboráció révén is csak ideiglenesen képes kezelni.

…”