A vállalati innováció által indukált szervezeti változások a magyar energiaszektorban

Abstract

CIKKEK, TANULMÁNYOKAz energiaszektor globális átalakuláson megy keresztül, melynek főbb trendjei a fenntartható-ságra való törekvés (Ergüden -Catlioglu, 2016), a megújuló energiák térnyerése (Bollino -Madlener, 2016), a decentralizált megoldások terjedése (Adil -Ko, 2016), az okoseszközök egyre szélesebb körben való használata (Alagoz -Kaygusuz, 2016) és az energiahatékonyságra és -biztonságra való fókuszálás .A globálisan átalakuló energiaszektor által az energetikai nagyvállalatokra nehezedő megújulási kényszert az innovációmenedzsment és tudásmenedzsment perspektívájából elemezve a nemzetközi szakirodalomban olyan stratégiai ajánlásokat, illetve vezetői kihívásokat azonosíthatunk, mint (1) a kutatás-fejlesztés hosszú távú orientációját, (2) a szervezeti nyitottságot, a nyitott innovációt, (3) új üzleti területek fejlesztésére új szervezet alapítását és/vagy kiszervezést, (4) a vállalaton belüli vállalkozás és a szervezeti innovátorok támogatását, (5) a szervezeti tudás menedzselésének támogatását információtechnológiai lehetőségekkel és (6) stratégiai befektetéseket és felvásár-lásokat (Zavarkó et al., 2017).A szakirodalom alapján fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a megújulást számos külső és belső tényező korlátozza a globális energiaszektorban: (1) szigorú kül-ső szabályozás, mely főként a (korábban) nemzetállami szinten kritikus energiaellátási tevékenységből, illetve esetenként az állami tulajdonlásból fakadó (Nisar et al., 2016; Cullman et al., 2016), (2) nagy szervezeti méret és bürokrácia, mely az innovációhoz kapcsolódó döntések meghozatalát nehezíti , (3) a jelenlegi technológia és erőforrások dominanciája, melyek nehezítik az új technológiákra való fókuszálást (Anadon et al., 2011; OECD, 2011;Markard -Truffer, 2006;Salies, 2010).Mivel az energetikai nagyvállalatok megújulását külső és belső tényezők nehezítik, ezért az innováció-és tudás-menedzsment-technikák önmagukban nem elégségesek a megújuláshoz: a külső és belső tényezők egyaránt akadályozzák az innovációs kapacitások kibontakoztatását, ezáltal veszélyeztetik a hosszú távú eredményességet, így szervezeti változásokra és változásvezetésre van szükség.A nemzetközi szakirodalom és a felvázolt elméleti modellek alapján a szerzők a magyar energiaszektor nagyvál-lalati szegmensében vizsgálták a megújulási kihívásokat, illetve az innovációmenedzsment és a szervezeti változá-sok, változásvezetés közötti összefüggéseket.Jelen cikk célja a kutatás alapján azonosított innová-ciómenedzsmenttel kapcsolatos kihívások és az erre adott, illetve a szakirodalom alapján adható változásvezetési megoldások bemutatása.A következőkben (1) először a stratégiát, az innováció és a szervezeti változás elméleti hátterét, illetve az iparági kontextust mutatjuk be, melyet (2) a módszertan, majd (3) a kutatási eredmények ismertetése követ, végül pedig (4) a következtetések, az innovációs célok megvalósítását szolgáló változásvezetési lehetőségek olvashatók. Elméleti háttérA stratégia és az innováció kapcsolata A (nagy)vállalatok a hosszú távú eredményességet belső és...

A tudáskérés és tudásmegosztás feltételei – egy szervezeti tudáshálózat elemzése

“…A z egyre élesebbé váló globális verseny a vállalatok innovációs képességét állította a vezetők és a tudományos közösség figyelmének középpontjába. A tudásalapú gazdaság vállalatainak kiemelt hangsúlyt kell fektetniük megújulási és alkalmazkodási készségük fejlesztésére annak érdekében, hogy megtarthassák versenyképességüket (Csedő, Zavarkó, & Sára, 2018;Sára, Csedő, Fejes, Tóth, & Pörzse, 2014). Ez a szükségszerűség minden korábbinál fontosabbá teszi a szervezeti tudás felhalmozásának, kezelésének, megosztásának és alkalmazásának kérdéseit (Bencsik & Juhász, 2018).…”

Tudásmenedzsment és stratégiai kettős képesség – Felsővezetői döntések elemzése az innovációs stratégia megvalósítása során

“…Kutatásunk a kontingenciaelmélet alapjaira építve (Lawrence -Lorsch, 1967;Pugh et al, 1969) a környezeti adaptációs kihívás és a stratégiai kettős képesség (Duncan, 1976;March, 1991;Gibson -Birkinshaw, 2004) szemüvegén keresztül közelíti a megújulás, az innováció-és tudásmenedzsment, illetve a kapcsolódó szervezeti változás témakörét. Mivel a megújulás eszközeként interpretált innovációban (Csedő et al, 2018;Zavarkó et al, 2017) a tudás, a kreativitás és a vállalkozói szemlélet (Hortoványi, 2009;Fejes, 2015), a változásban pedig a tanulás az egyik kulcstényező (Bakacsi, 2004), az egyéni és szervezeti képességek, ezek fejlődése, illetve a tudás mint a tartós versenyelőny forrása a folyamatos környezeti adaptációban (Szabó, 2008) az erőforrás-alapú megközelítés felé irányítják figyelmünket.…”

A nyitott innovációs stratégia megválasztása és az azt befolyásoló tényezők: egy nagymintás elemzés tanulságai

“…Feltételezésünk alapja az, hogy a nyitott innováció jelentős befektetéseket igényel a szervezet számos részétől (Chiaroni et al, 2011;Fejes, 2014), gyakorta mély szervezeti újrastrukturálást kíván (Di Minin et al, 2010;Kosztyán et al, 2018;Foss et al, 2011), jelentős egyéni és szervezeti elköteleződést vesz igénybe (Alexy et al, 2013;Fejes, 2014), és a szervezeti kultúrára (Csedő et al, 2018;Munsch, 2009;van de Vrande et al, 2009) és üzleti modellre (Chesbrough, 2007;Csedő et al, 2018;Sebrek & Váradi, 2019) is hatással lehet. Ezek az erők pedig a változással kapcsolatos szervezeti tehetetlenséget vetíthetnek előre.…”