Oncology Case Report – When Is the Appropriate Time to Integrate Palliative Care?

Abstract

1 Klinika komplexní onkologické péče, Masarykův onkologický ústav, Brno 2 Úsek klinické psychologie, Masarykův onkologický ústav, Brno Souhrn O přínosu integrace paliativní péče do onkologické praxe bylo v posledních letech publikováno několik klinických studií. Je zřejmé, že každý onkolog má ve své péči pa cienty s pokročilým onemocněním, které léčí nekurativní protinádorovou léčbou, kteří ale dříve či později zprogredují a budou potřebovat již "jen" symp tomatickou péči. Obzvláště u těchto pa cientů obvykle nabývají na významu komplexní potřeby v oblasti tělesných symp tomů, ale také v oblasti psychologické, sociální a spirituální. Každý onkolog poskytuje v rámci své klinické praxe v určitém rozsahu paliativní péči a každý se s tímto tématem potýká dle svých zkušeností a možností. Výzkumy z posledních let ukazují, že pro pa cienty a jejich rodiny je přínosné, pokud je souběžně s nekurativní protinádorovou léčbou do péče zapojen paliativní tým a výše popsané komplexní potřeby spojené s pokročilým onemocněním řeší společně s ošetřujícím onkologem v rámci poskytování specializované paliativní péče. Tento model tzv. časné integrace paliativní péče prokázal jednoznačný benefit v oblasti kvality života a racionálního využívání nákladných léčebných modalit. V českých podmínkách je tento model ovšem spíše výjimečný. Paliativní péče bývá většinou chápána jako léčebný přístup, který je indikován, až když byly vyčerpány všechny možnosti protinádorové léčby. Na případu 34leté ženy s diseminovaným kolorektálním karcinomem popíšeme možnosti integrované paliativní péče v reálné praxi. Klíčová slovapaliativní péče -psychoonkologie -kolorektální nádory

Awareness and Attitudes Toward Advance Care Planning Among Community-Dwelling Older Adults in China: A Mixed-Methods Study

“…Research also reflects the dilemma. 28,29 Implementation of death education in the community setting can treat the condition. 30 It got people thinking and talking about the significance of ACP.…”

Az első tapasztalatok a palliatív onkoteamrendszer működésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetemen

“…Pedig az előrehaladott, áttétes betegek esetében a korai (vagy legalább kellő időben történő) palliatív ellátásba vonás nemcsak az életminőség teljesen érthető és egyértelmű javulásával jár, hanem több tanulmány szerint ezzel élettartam-növekedés is elérhető, nem beszélve arról a tényről, hogy így csökkenhet a felesleges sürgősségi ellátások száma és az egészségügyi költségek mértéke, valamint a hozzátartozókra háruló -akár emocionális -teher is [15][16][17]. Így a legtöbb nemzetközi és hazai ajánlás is a korai palliatív ellátásba vonást javasolja az előrehaladott, áttétes daganatos betegeknél [1][2][3][4][5][6][18][19][20][21][22][23][24][25].…”

“…Tehát a gyógyító attitűd mellett a "csak" segítő hozzáállás is ott lakozik minden onkológus lelkében, de azt a fajta segítést teljességre törekvő tüneti ellátással már nem mindig tudjuk kiegészíteni, és sokszor a tünetek, fájdal-EREDETI KÖZLEMÉNY mak azonnali csillapítása helyett inkább várakozunk az onkoterápia szimptómás hatására. Ugyanakkor a legújabb irányelvek már ebben az időszakban a palliatív ellátás megkezdését, a korai palliatív gondozásba vételt javasolják [1][2][3][4][5][6][18][19][20][21][22][23][24][25]. Saját felmérésünkben a konzultáció idején a betegek kb.…”

“…A különböző betegutak, kommunikációs és konzultációs formák, amíg a beteg eljut a palliatív ellátókhoz, igen sokrétűek kórházak, régiók, országok és szokások szerint [18,19,[23][24][25][31][32][33][34]. Egyébiránt a szakirodalom különböző attitűdöket és modelleket ismer a palliatív ellátásba lépés kérdéskörével kapcsolatban, léteznek betegség-, illetve betegcentrikus, továbbá probléma-és tünetorientált megközelítések, és a kezelésátadást illetően lehet teljes váltásról, illetve egyfajta folyamatról beszélni [30,35].…”