Az első tapasztalatok a palliatív onkoteamrendszer működésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetemen

Mangel, László; Lukács, Miklós; Hajnal, András; Sárkány, Henrik; Forgács-Menyhért, Mónika; Varga, Zsuzsanna; Herendi, Eszter; Papp, Emoke; Illés, Zsuzsanna Jéglné; Szigeti, Nóra; Almási, Róbert; Ferencz, A.; Kanizsai, Péter; Sebestyén, A.; Csikós, Ágnes

doi:10.1556/650.2020.31803

“…Nem tartozik az ellátási formák közé, mégis az onkológiai és a palliatív ellátás integrálásának fontos lépése a Magyarországon egy helyen, a Pécsi Tudományegyetemen működő palliatív onkoteam is. Az onkoteamben palliatív szakemberek is részt vesznek a további kezelésekről való döntésben, így a beteg számára megterhelő felesleges kivizsgálások és kezelések megelőzhetők, az életminőség javítható [16].…”

Section: Táblázatunclassified

A hospice-palliatív ellátás hatékony integrálása a hazai onkológiai és családorvosi gyakorlatba

Horváth¹,

Rácz²,

Jakus³

et al. 2022

OH

4

0

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: Magyarországon a hospice 1991 óta van jelen, mára az otthonápolás és a fekvőbeteg-ellátás az egész országban elérhető. A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület felmérése szerint az ellátott betegek száma évről évre nő, ugyanakkor továbbra is nagyon kevés ideig – 2020-ban csak átlagosan 26,7 napig – részesülnek otthoni hospice-szakellátásban a betegek az ideális 8,5 hónap helyett. Bizonyított tény, hogy a hospice-palliatív ellátások korai bevonása az onkológiai betegek kezelésébe előnnyel jár mind a beteg életminősége, mind a kezelés színvonala, mind a költséghatékonyság szempontjából. Ezért létre kell hoznunk olyan betegellátási utakat, amelyek segítségével a megfelelő betegek a megfelelő időben jutnak a speciális palliatív ellátáshoz. Célkitűzés és módszer: Ebben a közleményben két olyan ellátási formát mutatunk be, amely bizonyította, hogy a palliatív ellátás korai integrációja hatékonyan megvalósítható a mai magyarországi egészségügyi rendszerekben. Eredmények: Az Országos Onkológiai Intézet Palliatív Mobil Team 2019 szeptemberétől konzultációs formában segíti az Intézetben kezelt betegek optimális ellátását. A Szentendrei kistérség háziorvosi praxisközösségében pedig 2, palliatívlicenc-vizsgával rendelkező háziorvos a kollégáknak szervezett képzésekkel, a szemléletformáláson keresztül érte el, hogy a terület betegei hamarabb és szélesebb körű palliatív ellátásban részesüljenek. Következtetés: Jelenlegi anyagi és személyi erőforrásainkat felhasználva, képzéssel és a szemléletformálással jelentősen lehet emelni a hospice-palliatív ellátás színvonalát ma Magyarországon. Orv Hetil. 2022; 163(38): 1520–1527.

show abstract

“…onkoterápiás vagy belső onkoteam, amely egyfajta "jó gyakorlat" alapján a nem sebészi onkológiai gyógyítási folyamathoz szükséges minden szakértelemmel rendelkezik. Ezen pécsi rendszer működéséről már 2012ben beszámoltunk az Orvosi Hetilap hasábjain, és egyúttal utalunk a tavalyi évben létrehozott pécsi palliatív onkoteam tapasztalataira is [7,8]. Ez a második lépcsős onkoteamrendszer azonban nemcsak a gyógyítás esélyeit javító orvosi minőségbiztosító fórum, hanem egyúttal intenzív oktatási és egy munkaközösségen belüli pszichés ventilációs lehetőség, amely egyfajta "Bálintcsoportként" a kollégák lelki egyensúlyának megtartásában is szerepet játszhat.…”

unclassified

A kétlépcsős onkoteam működése, avagy a társas intelligencia a rákgyógyítás szolgálatában és a kiégés megelőzésében

Sárkány

¹

,

Forgács-Menyhért

²

,

Hajnal

³

et al. 2021

OH

Self Cite

0

View full text Add to dashboard Cite

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzések: Az együttműködés, a csoportmunka életünk szinte minden területén képes növelni a hatékonyságot. A rákgyógyításban már évtizedek óta alkalmazott onkoteamek működését vizsgálva, annak egyértelmű célja az orvosi hatékonyság, az egymástól tanulás és a jogi védelem biztosítása. Jelenleg egy másik aspektust hangsúlyozva próbáljuk bemutatni a kooperatív munka működését, megvilágítva a kommunikációban részt vevők lehetőségeit és dilemmáit, illetve legfőképpen a pszichés támogató hatást. Módszer és eredmények: A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Onkoterápiás Intézetében 12 éve működik a kétlépcsős onkoteamrendszer. Az onkoterápiás megbeszéléseken egyéves időszak alatt 21 orvos, több adminisztrátor, klinikai kutatási munkatárs, szakdolgozó, gyógyszerész és pszichológus vett részt, a résztvevők szakmai tapasztalata igen széles spektrumot fedett le. A megbeszélések során az egyes betegek onkológiai életútja került részletes diszkusszióra interaktív formában, végül a döntési részletek rögzítésre kerültek a központi informatikai rendszerben. Megfigyeléseink rávilágítottak a csapatmunka előnyeire, illetve a csoport által ellátott feladatok megosztó, kiegyensúlyozó, oktatást segítő hatásaira. Az orvosok által kitöltött kérdőívek pedig bizonyították, hogy a közvetlen munkatársak közötti szakmai megbeszélés, egyféle „Bálint-csoport” működésként a pszichés terhek megosztásában is szerepet játszhat. Következtetés: A rákgyógyítás területén az elmúlt évek során bekövetkezett gyors fejlődés, a fokozott elvárások, illetve az ezen a területen végzett, sokszor igen összetett és lelkileg is megterhelő szakmai munka kiemelten fontossá teszi a hatékony minőségbiztosítási módszerek és együttműködési formák alkalmazását, melyek segítségével lehetőség nyílik a szakmai eszmecseréken át a többirányú tudástranszferre és a kiégést megelőző csoportventilációra. Orv Hetil. 2021; 162(9): 344–351. Summary. Introduction: The teamwork, the cooperation is always able to elevate effectiveness in every field of life. The tumor board meetings which are widely used in cancer treatment process in the last decades were originally established to warrant the medical, educational and legal quality assurance. Over these aspects, here we present the possibilities and dilemmas of the team work in the communication practices and most of all the psychological support of the participants. Method and results: The two-level oncotherapy tumor board system was introduced 12 years ago at the Institute of Oncotherapy, Clinical Center, University of Pécs. During a one-year long observation period, 21 physicians and several administrators, study coordinators, pharmacists, nurses and psychologists with different experiences participated in the oncotherapy tumor board discussions. In the meetings, the specific cancer histories of the patients were analyzed in an interactive form, and finally the detailed decisions were stored in the medical database system. Our observations proved the advantages, moreover, the task sharing, balancing and educational effects of the teamwork. The results obtained from the questionnaires filled out by the physicians proved that the direct conversation between department colleagues works like a case-discussing “Bálint-group” in taking the role of distributing of the psychological burden of the physicians. Conclusion: The immense advancements in cancer treatment during the last years, moreover, the increased expectations and the complex and mentally charging professional tasks all demand the establishment of more effective quality control and cooperation methods. Introducing these new methods, it would lead to more efficient professional discussions, knowledge transfer and burnout preventive group-related psychological ventilation. Orv Hetil. 2021; 162(9): 344–351.

show abstract

Palliatív betegellátás belgyógyászati osztályon

Szigeti,

Kun,

Wittmann

2024

OH

0

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A palliatív ellátás javítja a krónikus, progresszív betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek életminőségét. Célkitűzés: Célunk volt, hogy felmérjük a belgyógyászati osztályunkon kezelt, krónikus, progresszív betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek palliatív ellátásának szükségességét és a betegek jellemzőit. Módszer: Retrospektív tanulmányunk a 2020. január 1. és 2024. január 31. között klinikánkra a Sürgősségi Betegellátó Osztályról felvett, palliatív konzíliumba referált betegek betegségjellemzőit, a klinikai diagnózis és a palliatív ellátás időpontjait, a betegek felvételének okát, állapotukat, tüneteiket, esetleges haláluk helyét és idejét vizsgálta. Eredmények: A 197 beteg átlagéletkora 71 év volt, 45%-uk volt férfi. Daganatos betegségben 95, egyéb krónikus, progresszív betegségben 5%-uk szenvedett. Az elsődleges daganat leggyakoribb helye a tüdő, a vastagbél és az emlő volt. A nem daganatos betegek szervelégtelenségben vagy neurológiai kórképben szenvedtek. Korai palliatív ellátásban a daganatos betegek 4%-a részesült. A betegek funkcionális stádiumának átlaga ECOG 3,4, illetve a Karnofsky-index szerint 24% volt. A vezető tünetek a fájdalom, az étvágytalanság és a fulladás voltak. Daganatos betegeknél a diagnózis és a palliatív gondozás kezdete között eltelt idő átlaga 110 hétnek bizonyult, 17%-uknál a két időpont megegyezett. A palliatív gondozás kezdete és a klinikai palliatív konzílium között átlagosan 26 nap telt el, 71%-uknál a két időpont megegyezett. Családi megbeszélés a betegek 33%-ánál valósult meg, mely alacsony arány részben a COVID–19-pandémia alatti beteglátogatási korlátozásoknak tudható be. A vizsgálat végéig a betegek 88%-a elhunyt, csupán 27%-a az otthonában. A palliatív ellátás kezdete és a halál időpontja között átlagosan 82 nap telt el. Megbeszélés: Eredményeink azt mutatják, hogy a palliatív ellátási igényű betegek tüneti terhei jelentősek. A daganatos betegek diagnózisa sokszor késői, korai palliatív ellátásuk ritkán történik meg, palliatív gondozásba későn kerülnek, és sokszor nem az otthonukban halnak meg, ahol utolsó időszakuk eltöltését preferálnák. A nem daganatos, krónikus progresszív kórképben szenvedőknél ritkán gondolunk a palliatív ellátás szükségességére. Következtetés: A krónikus, progresszív betegségben szenvedők korai palliatív ellátása javítja az életminőségüket. Orv Hetil. 2024; 165(26): 1010–1016.

show abstract

Az első tapasztalatok a palliatív onkoteamrendszer működésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetemen

Cited by 3 publications

References 29 publications

A hospice-palliatív ellátás hatékony integrálása a hazai onkológiai és családorvosi gyakorlatba

A hospice-palliatív ellátás hatékony integrálása a hazai onkológiai és családorvosi gyakorlatba

A kétlépcsős onkoteam működése, avagy a társas intelligencia a rákgyógyítás szolgálatában és a kiégés megelőzésében

Palliatív betegellátás belgyógyászati osztályon

Contact Info

Product

Resources

About