Moving Subjects, Stagnant Paradigms: Can the ‘Mobilities Paradigm’ Transcend Methodological Nationalism?

Abstract

This article contends that an emerging 'mobilities paradigm' within the social sciences reproduces an analytical gaze that is predominantly fixated on the movement of people across national borders. This privileging of state borders and categories in many of the mobilities studies should alert us to the extent to which it brings novelty to our examination of human mobility in the world. By analysing the flow of migrant workers from rural China to Israel, this article demonstrates how new insights regarding the importance and meaning of crossing national borders can be generated by looking at mobilities through the eyes of those involved in them, allowing state categories and national borders to prefigure in the analysis to an extent and form that are relevant for migrants. The article depicts the mobility-ridden life of Tseng, who comes from a small village in Fujian province and who, after migrating internally in China several times, decides to go to Israel. Highlighting the importance of unequal capital accumulation in shaping human mobility, the article questions some taken-for-granted assumptions about the motivation and situation of those who exercise international mobility; it particularly upsets a prevalent association in migration studies between physical and socio-economic mobility.

Kényszerű mobilitás: migrációs utak hátrányos helyzetű vidéki terekben

“…Ehelyett egy jóval inkább kritikai kutatási irány látszik kibontakozni, amely a mobilitási pályák elemzése helyett/mellett azoknak a mobilitási rezsimeknek az elemzésbe való beemelését hangsúlyozza, amelyek kondicionálják, korlá-tozzák és különböző nemzetbiztonsági politikákra hivatkozva, nemkívánatossá teszik a (prekárius) romák térbeli mozgását (Yildiz-De Genova 2017, van Baar 2017, Kóczé 2017. A főleg terepmunka módszerével tájékozódó kutatások másik fő jellemzője, hogy úgy vélik, a migráció fogalmát újra kell gondolni a mobilitás nyelvezetén keresztül (Glick-Schiller-Salazar 2013, Kalir 2013, Acuna 2016, Nagy 2016, Ciasci 2017, McNevin 2014. Borsodi tereptapasztalataink alapján úgy gondoljuk, hogy a mobilitás fogalma pontosabban jelöli azt a térbeli mozgást, amit az iskolázatlan, szegény romák, állandó készenlétben a kínálkozó lehetőségek megragadására (Grill 2016), az elmúlt években bejártak: az Európán belüli újfajta (ingázó) gyári vendégmunkás rendszer részeként, vagy Kanadában menekültként, majd onnan haza deportálva, többnyire Angliában alkalmi munkásként -válaszul arra a szélesebb társadalmi átalakulásra, amelyet több interjú alanyunk egyöntetűen úgy fogalmazott meg, hogy "cigányként nincs az embernek jövője Magyarországon".…”

Presentación del monográfico. “Movilidades cruzadas” en un contexto de crisis: Una propuesta teórica para el estudio de la movilidad geográfica y social, con un enfoque de género, transnacional e intergeneracional

“…Estas dos formas de movilidad han ido a menudo unidas a las historias de éxito que narran el paso de la pobreza a la riqueza de los migrantes en EE.UU. En las narrativas de migración de los Estados Unidos y de la globalización contemporánea, la base oculta y no reconocida del éxito de los migrantes es su relación con los procesos de acumulación de capital que siempre se localizan en un tiempo y espacio concreto (Kalir, 2013;Pelican, 2013).…”

Mobility, Stasis and Transnational Kin: Western Later-life Migrants in Southeast Asia

“…Studies of transnational families, like migration studies more generally, prioritise international migration and neglect the relevance of mobility practices within national borders (Kalir, 2013). Little attention is paid to the movement of in-place kin between "porous" households, towns and regions within national spaces (McKay, 2012, p. 200), and the ways in which this movement may impact on (transnational) migrant experience.…”