Method development to extract spatial association structure from soil polygon maps

Sisák, István; Kocsis, Mihály; Benő, András; Várszegi, Gábor

doi:10.15201/hungeobull.64.1.6

Cited by 3 publications

(1 citation statement)

References 32 publications

(34 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Talajtani kutatási céllal CHAID típusú csoportbecsléseket hazánkban először MAKÓ és munkatársai 2007végeztek a De-Meter rendszer talaj vízgazdálkodási kategóriáinak képzése során, majd TÓTH (2010; 2011) a MARTHA adatbázis talajinformációi alapján CHAID módszerrel becsülte a talajok víztartó képességét. Az eljárást a talajtérképek részletességének javítására a magyar kutatók is mind gyakrabban használják (PÁSZTOR et al, 2013b;SISÁK et al, 2015).…”

Section: Bevezeté Sunclassified

A földminősítési mutatószámok pontosítása nagyléptékű talajtérkép- és táblaszintű terméshozamadatok alapján

Kocsis¹,

Dunai²,

Makó³

2016

Agrokem

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Tanulmányunkban ismertetett talajtermékenységi vizsgálatok szervesen kapcsolódnak a Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszékén nagy hagyományokkal rendelkező, már több évtizede folyó földminősítési alapkutatásokhoz. A földminősítési kutatások során született eredményekkel kapcsolatosan több olyan kérdés merült fel, amelyek tisztázása eddig még nem történt meg. Megoldandó feladatként jelentkezett többek közt, hogy az országos összesítésben nem jelentős területi arányt elfoglaló, de egy-egy tájra vagy termőhelyre jellemző talajváltozatokra a becsült átlagos termékenység értékek — mintaterületi adatbázisok növénytermesztési- és talajtani információinak felhasználásával — pontosításra kerüljenek. A termékenységi vizsgálatainkat a Dél-Alföldön, a Tisza-Maros közén elhelyezkedő, zömében nagy agyagtartalmú csernozjom és réti talajváltozatokon végeztük. A termékenységi becslésekhez a mintaterületek rendelkezésre álló talajinformációit (1:10.000 léptékű üzemi és földminősítési genetikus talajtérkép, 1:25.000 Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek), illetve földművelési egység (tábla és résztábla) szintű, hosszú idősoros mért terméseredményeit használtuk fel. A számítások során az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) adatbázis többéves (1985–1989) terméshozamaiból becsült átlagos talajváltozati termékenység értékeket korrigáltuk a mintaterületek talajféleségein (talajfoltjain) mért terméseredményekkel, a számításokhoz iterációs módszert használtunk. A dél-alföldi mintaterületeken kidolgozott módszer lehetőséget nyújt arra, hogy a hazai földértékelés majdani megújításakor a begyűjtött különböző talajtérképi- és talajadatbázis információk, valamint a többéves termés adatsorok alapján egyes talajtaxonómiai egységekre pontosítsuk, illetve az eddig még hiányzó talajváltozatokra kiegészítsük a földminőséget kifejező mutatószámot. A mintaterületekre kapott eredmények arról tanúskodnak, hogy a becslési eljárás pontosítható az iterációs számítás peremfeltételeinek megválasztásával („A“ típusú helyett „B“ típusú becslés), illetve különböző szempontok szerinti csoportképzésekkel. A vizsgálataink során kapott nagyon eltérő becslési megbízhatóság értékek arra hívják fel a figyelmet, hogy a földművelési egységek termékenységi viszonyait csak részben tudjuk modellezni és magyarázni az egyes talajváltozati foltok termékenységi viszonyaival.

show abstract

Section: Bevezeté Sunclassified

A földminősítési mutatószámok pontosítása nagyléptékű talajtérkép- és táblaszintű terméshozamadatok alapján

Kocsis¹,

Dunai²,

Makó³

2016

Agrokem

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Holocene valley incision in the southern Bükk foreland: Climate-human-environment interferences in northern Hungary

Schumacher

Dobos

Schier

et al. 2018

Quaternary International

View full text Add to dashboard Cite

A MÉM NAK genetikus talajtérkép bemutatása és talajosztályozási kategóriáinak elemzése

Kocsis

Üveges²,

Várszegi

et al. 2015

Agrokem

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

1 Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, Keszthely;2 NÉBIH, Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály, Budapest; 3 NÉBIH, Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Agrárkörnyezet-védelmi és Koordinációs Osztály, Budapest B evezetésMagyarország talajairól nagyon sok pontszerű és térképi információ áll rendelkezésre, de a hazai talajtan nagy adóssága, hogy ezek csak részben lettek digitalizálva és nem értékelték még komplex módon (SISÁK & BÁMER, 2008), holott a digitális talajtérképezési eljárások erre lehetőséget nyújtanának, és a hazai talajvé-delmi stratégia (NÉMETH et al., 2005), valamint az EU INSPIRE direktívája (EC, 2007) is előirányozza.Munkánkban célul tűztük ki, hogy egy szélesebb körben kevéssé ismert talajtér-képet, valamint annak előzményeit jelentő térképezési munkákat bemutassuk. A hazai talajtérképezés történetét és helyzetét legutóbb VÁRALLYAY (2012) foglalta össze. Részben az ő munkájára támaszkodva, de további, általa nem tárgyalt információkat is felhasználva mutatjuk be Magyarország MÉM NAK (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központ) Genetikus Talajtérképet és előzményeit, valamint az összehasonlításához felhasznált térképe-ket.A MÉM NAK talajtérképet (JENEY & JASSÓ, 1983) az üzemi genetikus talajtér-képek, a Géczy-féle talajismereti térképek, valamint szakértői becslések információi alapján szerkesztették. A munkát a MÉM NAK szakmai koordinálásával, valamint ezen intézmény megyei állomásain dolgozó talajtani szakembereinek segítségével készítették el 1:200.000 méretarányban (MARKÓ, 2014; szóbeli közlés). GÉCZY (1959) doktori értekezésében fogalmazta meg egy újabb talajtérképezés alapelveit, amely eredményeinek hasznosítására a talajhasználat és talajminősítés területén későbbi publikációiban tett javaslatokat (1960, 1962, 1964), majd könyv formájában összegezte az időközben ténylegesen megvalósult országos jelentőségű talajtérképezési munka eredményeit (GÉCZY, 1968). Az 1:25.000 léptékű talajismereti térképek 1958-1961 között készültek, községhatáros térképlapokon.

show abstract

Method development to extract spatial association structure from soil polygon maps

Cited by 3 publications

References 32 publications

A földminősítési mutatószámok pontosítása nagyléptékű talajtérkép- és táblaszintű terméshozamadatok alapján

A földminősítési mutatószámok pontosítása nagyléptékű talajtérkép- és táblaszintű terméshozamadatok alapján

Holocene valley incision in the southern Bükk foreland: Climate-human-environment interferences in northern Hungary

A MÉM NAK genetikus talajtérkép bemutatása és talajosztályozási kategóriáinak elemzése

Contact Info

Product

Resources

About