Within the United Nations Framework

The aim of this paper is to examine the relationship between soil properties and potentially toxic element contents of arable soils based on the dataset of the Soil Information and Monitoring System in Hungary. Nine potentially toxic elements (As, B, Cd, Co, Cr, Cu, Ni, Pb, Zn) were compared with selected soil parameters. We carried out grouping of related soil properties by principal component analysis. The method was suitable to describe the relationship within groups of the soil properties. We studied correlations of the resulting components and potentially toxic elements. The change of Ni content was influenced by the physical properties of the soil (e.g. clay content, field capacity, R = 0.67). Boron is the only one of the examined elements that indicates significant positive correlation with saline-alkali (R = 0.21) parameters. Zn, Co and Cr behaved very similarly; their correlation with components 1 and 2 were the closest.

Közleményünkben az — eddig csak kevesek által ismert — AIIR (Agrokémiai Irányítási és Információs Rendszer) adatbázist mutattuk be, illetve összegeztük az adatbázis által nyújtott talajtani információkat.Vizsgáltuk az adatbázis talajtani adatainak reprezentativitását az egyéb talajtani adatbázisokkal történő összehasonlítás módszerével. Az adatbázis talajosztályozási egységek szerinti besorolását térinformatikai eszközökkel összevetettük más térképi adatbázisokkal (AGROTOPO, MÉM NAK, földminősítési talajtérképek) Csongrád megyei mintaterületeken. A Csongrád megyei mintaterületeken végzett reprezentativitás- vizsgálatok szerint az adatbázis talaj főtípus és típus szinten megbízható (vagy a többi adatállománynál nem kevésbé megbízható) talajtani besorolásokat tartalmaz, míg az altípus szintű klasszifikáció megbízhatósága ezen az adatcsoporton jóval kisebb.Továbbá az AIIR taxonómiai egységein a legfontosabb talajparamétereket főtípus szinten összehasonlítottuk a MARTHA adatbázis hasonló taxonómiai egységeinek hasonló talajparamétereivel. Az AIIR adatbázis talajainak művelt (legfelső) rétegének tulajdonságai (kötöttség, pH, humusz- és CaCO3-tartalom) több esetben jelentős mértékben eltérnek a MARTHA adatbázisban szereplő adatoktól, illetve a hazai talajtani irodalmi forrásokban ismertetett talajjellemzőktől.Eredményeink megerősítik korábbi tapasztalatainkat, miszerint az AIIR értékes adatokat szolgáltat termőterületeink talajviszonyairól, de az adatbázis talajtaxonómiai adatainak — termőhelyi megfontolások alapján történő — felülvizsgálata és összehasonlító elemzése szükséges a további alkalmazást megelőzően.

A mátraaljai területen, a visontai szelvényben talajtani és ásványtani vizsgálatok alapján eltérő körülményeket jelző talajképződési folyamatokat mutattunk ki. Ezek közül a vörös paleotalajban az agyagásványok periodikus duzzadása és zsugorodása során jellegzetes, Vertisolokra jellemző szerkezet kialakulása, karbonát-felhalmozódás, reduktív és oxidatív viszonyok váltakozása jellemző. A szelvény mélyebb részében fagyhatásra utaló lemezes szerkezet, állati keverő tevékenység, és a legalsó vizsgált rétegcsoportban pedig láposodás valószínűsíthető. A jelenkori talajban a humuszosodás és kilúgzás bélyegei figyelhetők meg. Az egyes folyamatok valószínűleg több periódusban is lejátszódtak. Az egyes periódusok alatt és között jelentős szerep jutott az eróziónak és az áthalmozódási folyamatoknak is.

1 Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, Keszthely;2 NÉBIH, Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály, Budapest; 3 NÉBIH, Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Agrárkörnyezet-védelmi és Koordinációs Osztály, Budapest B evezetésMagyarország talajairól nagyon sok pontszerű és térképi információ áll rendelkezésre, de a hazai talajtan nagy adóssága, hogy ezek csak részben lettek digitalizálva és nem értékelték még komplex módon (SISÁK & BÁMER, 2008), holott a digitális talajtérképezési eljárások erre lehetőséget nyújtanának, és a hazai talajvé-delmi stratégia (NÉMETH et al., 2005), valamint az EU INSPIRE direktívája (EC, 2007) is előirányozza.Munkánkban célul tűztük ki, hogy egy szélesebb körben kevéssé ismert talajtér-képet, valamint annak előzményeit jelentő térképezési munkákat bemutassuk. A hazai talajtérképezés történetét és helyzetét legutóbb VÁRALLYAY (2012) foglalta össze. Részben az ő munkájára támaszkodva, de további, általa nem tárgyalt információkat is felhasználva mutatjuk be Magyarország MÉM NAK (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központ) Genetikus Talajtérképet és előzményeit, valamint az összehasonlításához felhasznált térképe-ket.A MÉM NAK talajtérképet (JENEY & JASSÓ, 1983) az üzemi genetikus talajtér-képek, a Géczy-féle talajismereti térképek, valamint szakértői becslések információi alapján szerkesztették. A munkát a MÉM NAK szakmai koordinálásával, valamint ezen intézmény megyei állomásain dolgozó talajtani szakembereinek segítségével készítették el 1:200.000 méretarányban (MARKÓ, 2014; szóbeli közlés). GÉCZY (1959) doktori értekezésében fogalmazta meg egy újabb talajtérképezés alapelveit, amely eredményeinek hasznosítására a talajhasználat és talajminősítés területén későbbi publikációiban tett javaslatokat (1960, 1962, 1964), majd könyv formájában összegezte az időközben ténylegesen megvalósult országos jelentőségű talajtérképezési munka eredményeit (GÉCZY, 1968). Az 1:25.000 léptékű talajismereti térképek 1958-1961 között készültek, községhatáros térképlapokon.