Kurrens portéka vagy múzeumi tárgy? Növekedési pólusok és iparági körzetek a fejlesztéspolitikában

Abstract

A mai fejlesztéspolitikában növekvő érdeklődés mutatkozik a neoliberális gazdaságpolitikán túlmutató, a gazdasági versenyképesség és a társadalmi igazságosság szempontjait ötvöző eszközök iránt. A területileg kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődés megteremtésére irányuló fejlesztési modellek közös vonása az erőforráskoncentráció, azaz egyes iparágak, növekedési centrumok kiemelt fejlesztése. A globalizáció folyamatai azonban megkérdőjelezik a korábban bevált modellek érvényességét.
 A tanulmány két, térben értelmezett fejlesztéspolitikai koncepció, a növekedési pólusok és az iparági körzetek alkalmazhatóságát vizsgálja a külső verseny új körülményei között. Megállapítható, hogy a növekedési pólusok eredeti ágazati és ágazatközi értelmezése kitágult, a pólusok a tér bizonyos pontjaira irányuló koncentrált, tervezett és támogatott beavatkozással jönnek létre, céljuk pedig a régió és az ország térszerkezetének megváltoztatása, a fő centrumokon kívüli kritikus tömegek létrehozása. A pólusstratégiák akkor érhetnek el sikert, ha a fejlesztésekre alkalmas korszerű ágazatokat fejlesztik, ésszerű mértékű „koncentrált decentralizációt” valósítanak meg kijelölt központokban. Az iparági körzetek (a klaszterekkel erősen összefüggő) koncepciója az iparágak hálózatos térbeli szerveződésének modellje. A klasszikus, helyi kis- és középvállalatok között létrejövő extern hatásokra és agglomerálódásra építő elképzelés szélesedésével nemcsak új körzetformációkat azonosítottak, hanem az atomisztikus térértelmezést is fokozatosan felváltotta a kölcsönös függőségi viszonyok által uralt „szervezett tér” ideája. A fejlesztéspolitikában a körzetkoncepciókat nem statikus szemléletben, hanem a szerkezetváltási, intézményfejlesztési folyamatok kontextusában, azok kiemelt csomópontjaiként érdemes kezelni.

Vidéki nagyvárosaink gazdaságának összehasonlító elemzése

“…A gazdasági funkciók nagyvárosi terekbe koncentrálódásának felismerése -melyet metropolizációnak is neveznek (Kukely 2006) -a társadalom és a gazdaság fennálló területi egyenlőtlenségeinek mérséklése célkitűzés külföldön, illetve Magyarországon is, szorosan összekapcsolódva a policentrikus városhálózat erősítésének gondolatával (Ambrus-Kissné-Kólyáné-Malakucziné 2008, Kovács 2017. A megközelítés az 1950-es és az 1960-as évek erős fővárosi dominanciával küzdő Franciaországában vidéki ellenpólusvárosok fejlesztésére alkalmazott növekedési póluselmélet (Faragó-Lux 2014) adaptációs kísérlete keretében a globalizáció korszaka előtt megjelent Magyarországon. A rendszerváltás utáni országos területfejlesztési koncepciók tartalma alapján is a hazai regionális politika egyik fő törekvésének számít.…”

The Territorial Contexts of Industry 4.0 in Hungary, the Present and Future Challenges and Expectations of the Digital Ecosystem

“…The organizational, ownership related, technical, etc. innovations of the industry have had spatial consequences and formed the basis for regional studies (Barta, 2002;Barta, Czirfusz, & Kukely, 2008;Cséfalvay & Nikodémus, 1991;Horváth, 2000;Faragó & Lux, 2014;Kiss, 2008;, Molnár & Lengyel, 2015.…”

A szegedi biotechnológiai vállalkozások tudáshálózata – a Biopolisz jelene

“…A növekedési pólusok alapját a tudásalapú tevékenységek térbeli koncentrációja képezi (Faragó, Lux 2014;Lengyel 2007). A kevésbé fejlett régiók növekedési pólusaiban olyan innovatív klaszterek és speciális üzleti környezet kialakítása és fejlesztése kívánatos, ahol az innovációhoz szükséges tudás a térben koncentrálódó szereplők között szabadon tud áramlani.…”

“…A pólusprogram elméleti alapjának a tudásalapú agglomerációs gazdaságok, a növekedési pólusok és a klaszterek szakirodalmát tekinthetjük (Faragó, Lux 2014;Lengyel 2007). A tudásalapú gazdaságban egyre fontosabbá válik a régiók közötti munkamegosztás, melynek nyertesei főként a tudásintenzív tevékenységek térbeli koncentrációjával rendelkező térségek (Varga 2004).…”