Kulturális Önazonosság, Történeti Trauma És Személyes Élettörténet Közép-Európai Emigránsok Önéletrajzaiban

Abstract

A tanulmány a huszadik századi történelmi traumák önéletrajzi művekben való megjelenítését vizsgálja. Érdeklődése a széles vizsgálati anyagot kínáló témának egy sajátos részterületére irányul, mégpedig a történelmi, politikai okok miatt szülőföldjüket elhagyni kényszerülő szerzők autobiográfiáit elemzi. Ezeknek a műveknek a különlegessége nem csupán a történelmi trauma irodalmi feldolgozásának poétikájában rejlik, hanem a kultúraközi identitás több nézőpontú vizsgálatában. Z. Varga Zoltán írása a problematikát a Magyarországot kilencéves korában elhagyó, később az Egyesült Államokban jelentős akadémiai karriert befutó Susan Rubin Suleiman Budapest Diary című művében vizsgálja. A szülőföldjére felnőttként visszatérő szerző műve nemcsak a múlt eltemetésének kollektív történelmi traumákhoz kötődő okait kutatja, hanem az identitás regionális összetevőinek, a kelet-közép európaiságnak kulturális másságként való feltárását is megkísérli. A saját és az idegen együttes nézőpontja a személyes élettörténetre, a szülőkhöz és a gyermekkorhoz való viszony megértésére is kihat, így a múlt elbeszélt identitásként való újraírása több színtéren is zajlik.

Changes in the performance of the agricultural sector in Hungary due to the 2008 economic crisis and COVID-19 pandemic

“…In financial analyses of agricultural enterprises, it is important to bear in mind that the year-end balance sheet figures for agricultural enterprises do not usually reflect the actual management of the agricultural enterprise and are often worse than the year-end figures (Gál, 2013). The cycle of purchases and sales can vary significantly throughout the year, giving a different picture of the same agribusiness at different times (Varga and Sipiczki, 2017). Under the COVID-19 period the total agricultural performance was mainly affected by the weather and the closure by COVID-19 had no effect on the production (Bozsik and Szemán, 2023).…”

Egyetemisták sportolási szokásaira ható tényezők vizsgálata

“…Ha jobban megfigyeljük az ábrát, akkor kitűnik, hogy a legelső három tényező, ami leginkább befolyással van a sportolókra, alapvetően mind a sportlétesítmény légkörével, minőségével, igényével vagy ezek megítélésével hozható kapcsolatba. Ez megegyezik Bartha 2019-es eredményeivel, amelyek szerint a fitnesz szektor sportlétesíményeivel kapcsolatban is a legfontosabb elvárások közé az edzőterem, valamint a létesítmény más helységeinek (öltözők, mosdók) a tisztaságát sorolják a látogatók (Bartha, 2019). Tehát megállapítható, hogy a sportolók egyik nagyon fontos elvárása, hogy tiszta, igényes, minőségi és baráti légkörű sportlétesítményben végezhesse sporttevékenységeit.…”

Az agrárium teljesítményének változása a 2008-as gazdasági válság és a COVID-19 hatására Magyarországon

“…A beszerzés-értékesítés ciklusa jelentősen eltérő lehet az év során, így különböző időpontokban eltérő képet mutat ugyanarról az agrárvállalkozásról. (Varga & Sipiczki, 2017).…”