Kritikai interkulturális menedzsment

Abstract

Primecz Henriett Kritikai interkulturális menedzsment A kultúrák különbözősége, hatásuk a menedzsmentgyakorlatra, illetve a különböző kultúrákból érkező emberek együttműködése a nemzetközi kereskedelemben és a multinacionális vállalatokban igényt teremtett arra, hogy a menedzsment területén dolgozók, oktatók és kutatók az eltérő kultúrákat vizsgálják, és azonosítsák hatásukat a menedzsmentre. E probléma vizsgálatára és lehetséges megoldására született meg az interkulturális menedzsment diszciplínája, elsősorban Hofstede (1980) 1960-as és 1970-es években történt kutatásai alapján. Ma már a menedzsmenttudományon belül is közhelynek számít, hogy vannak kulturális különbségek (Primecz et al. 2016), olyannyira, hogy üzleti képzések során, sőt sok esetben a középiskolai képzés keretei között a fi atalok megismerkednek az interkulturális menedzsment néhány alapelméletével, pl. Hofstede (1980) és Trompenaars (1993) dimenzióival. A mai globalizálódó világunkban, amikor az utazás és a kommunikáció lehetővé teszi, hogy eltérő kultúrákból érkező emberek együtt dolgozzanak, tanuljanak, interakcióba lépjenek, fontos tudnunk a kulturális különbségekről, hogy elkerüljük az interkulturális szituációkban fellépő félreértéseket és konfl iktusokat. Ugyanakkor a dimenzióalapú elméletek problematikusak lehetnek, mert leegyszerűsítéshez vezetnek, s kontextusból kiragadva, gyakran sztereotípiákká degradálják a potenciális kulturális különbségeket. A kritikai interkulturális menedzsment arra világít rá, hogy a kulturális különbségeket és azok percepcióját az országok geopolitikai helyzete is befolyásolja, így érdemes a főáramú interkulturális menedzsmentelméletek mögé nézni, és leleplezni, miként erősítik meg a kedvezőtlen sztereotípiákat, és tartják fenn, esetleg erősítik meg a hatalmi aszimmetriát. Ebben a rövid áttekintő cikkben először bemutatom az interkulturális menedzsment keretét adó szervezetelméletek főbb paradigmáit-a funkcionalista, az interpretatív, a radikális humanista és a radikális strukturalista paradigmákat-, illetve ezek egymáshoz való viszonyát Burrell és Morgan (1979) mátrixa alapján. Majd a mátrix által azonosított paradigmák keretei között és ezek fogalmi készletével az ismert interkulturális elméleteket elhelyezem a funkcionalista, interpretatív és kritikai paradigmák között. Bár Burrell és Morgan két olyan paradigmát defi niált, melyek társadalomtudományi álláspontja kritikainak tekinthető, ezeket közösen mutatom be (Romani et al. 2018).

A távmunka alkalmazási arányát befolyásoló kulturális tényezők Európában

“…A reprezentativitás problémája Magyarország esetében is fennáll. Varga (2008) Hofstede-könyvének előszavában egy olyan magyarországi, nem reprezentatív felmérésre hivatkozik, amelynek eredményei nem támasztották alá a hofstedei dimenziókat (idézi: Primecz 2018). Bakacsi ( 2008) is felhívja a figyelmet arra a problémára, hogy a kelet-európai hofstedei kutatás nincs megfelelően dokumentálva.…”

A kultúraközi menedzsment eltérő koncepciói - Egy magyar multinacionális vállalat példáján keresztül

“…Studying both dimensions and the four paradigms of the Burrell-Morgan matrix, I came to the conclusion that my own research has most of the specialities of the radical structuralism paradigm. The four paradigms can be seen through a critical lens, but the radical change dimension and the two paradigms on this dimension can be considered as critical management worldviews (Primecz, 2018). Research done regarding CCM can be extended by raising paradigmatic awareness.…”

“…According to Primecz et al (2018) the Burrell-Morgan matrix and its different categories serve as a theoretical framework of organisation theory research. All intercultural studies would be conceivable in and can be interpreted in almost any paradigm (Primecz, 2008;Primecz, Romani, and Topçu, 2015).…”

“…Bringing this critical aspect to mainstream CCM gives a fairer treatment by considering the status quo and power-balance in a certain context (Dörrenbacher and Gammelgaard, 2019). Since it is coming from post-colonial cultural studies, it focuses on the cultural effects that colonialism made (Primecz, 2018). These effects changed and structure of certain cultures, raised new questions and gave new meaning to identity, attitude and in an organizational context, diversity.…”

Diverzitás és változás stratégiák az informatikai szolgáltatók iparágában

“…Burrell és Morgan (1979) mátrix két dimenzió segítségével négy paradigma típusba rendezi a szervezetekkel foglalkozó elméleteket (Primecz, 2018). Az egyik dimenzió a tudomány, a másik a társadalom természetére vonatkozóan osztja szét a teóriákat.…”