Ki szeret iskolába járni? Az iskolai kötődés, a motiváció, az énhatékonyság és a tanulmányifelelősség-vállalás vizsgálata

Abstract

Ki szeret iskolába járni?Az iskolai kötődés, a motiváció, az énhatékonyság és a tanulmányifelelősség-vállalás vizsgálataAz iskolai eredményesség és a diákok mentálhigiénés állapota szempontjából is lényeges, hogy a diákok az iskolában jól érezzék magukat, pozitív érzelmekkel kapcsolódjanak az intézményhez és annak egyes elemeihez. Ezt a viszonyulást fejezi ki az iskolai kötődés fogalma (Hirschi, 1969; Szabó és Virányi, 2011

Development and Psychometric Properties of NEGORI (Negative Orientation Questionnaire)

“…Gender difference is the opposite of the data from the pilot research in the case of Fending off the problem; however, it must be taken into consideration that in the pilot it was students themselves who formulated the reasons of their negative orientation (and they were 13 years old at the time) while during the completion of the questionnaire, students had to evaluate given statements. Based on the pilot, it is more typical of girls to see the other person as the source of the problem, they wait for them to initiate the solution which is in connection with taking responsibility retrospectively and by rationally weighing in on the future (Szabó et al, 2015); the detailed revelation of this will definitely be needed in the future.…”

Az iskolai jóllét értelmezésének és modellezésének lehetőségei

“…Az iskolai jóllét állapota tehát az iskolai környezetben átélt élmények, tapasztalatok értelmezése mentén alakul ki a tanulóban, ezért szoros összefüggésben áll az iskolához való viszonnyal, az iskolai közérzettel és az iskolai légkörrel, amit kognitív és affektív tényezők egyaránt befolyásolnak (Nagy & Zsolnai, 2016;Szabó, Zsadányi, & Szabó Hangya, 2015).…”

“…Az iskolai kötődés az iskola felé kialakuló erős, pozitív érzelmi viszonyulás, aminek a mértéke összefügg azzal, hogy a tanuló mennyire szeret iskolába járni, mennyire elégedett az iskolával és az iskolai tevékenységekkel, illetve az ottani társas kapcsolataival és teljesítményével, az iskolai közösség tagjának érzi magát (Jámbory, Kőrössy, & Szabó, 2019;Szabó & Virányi, 2011;Szabó, Zsadányi, & Szabó Hangya, 2015). A pedagógiai és az iskolai kötődések vizsgálatának hazánkban is egyre nagyobb szakirodalma van, a kutatók jellemzően adaptált vagy saját fejlesztésű mérőeszközökkel vizsgálják a jelenségeket (pl.…”

“…A pedagógiai és az iskolai kötődések vizsgálatának hazánkban is egyre nagyobb szakirodalma van, a kutatók jellemzően adaptált vagy saját fejlesztésű mérőeszközökkel vizsgálják a jelenségeket (pl. Huszka & Kinyó, 2019;Nagy & Zsolnai, 2016;Szabó & Virányi, 2011;Szabó, Zsadányi, & Szabó Hangya, 2015).…”

A serdülők iskolai énhatékonyságának, aspirációinak és az iskola teljesítményének vizsgálata a célorientációs elmélet tükrében

“…A tanulmányi eredmények és a célorientáció kapcsolatában a nemzetközi eredmé nyek némileg ellentmondásosak (Elliot és McGregor, 2001;D'Lima, Winsler és Kitsantas, 2014), így magyar kutatások alapján feltételeztük, hogy az átlaggal a közelítőelsajátító célorientáció lesz a legerősebb kapcsolatban (Pajor, 2013;Szabó, Zsadányi és Szabó Hangya, 2015). Ez a feltevés nem igazolódott be, a viszonyító célorientáció ennél erősebb kor relációt adott az átlaggal, bár az együttjárás viszonylag gyenge.A viszonyító célorientáció jegyekre gyakorolt pozitív hatását viszont a szakirodalomban több kutatás is megerősí tette (Elliot és Church, 1997;Elliot és McGregor, 2001).…”