Is it Possible to Utilise the Agricultural Potential of Ukraine under the Current Agrarian System?

Abstract

Summary The government of Ukraine aims to transform the country into an ‘agricultural superpower at the international level’ with the hope that the sector will gain high foreign currency earnings and become ‘the engine of national economic development’. The large agribusiness corporations have willingly responded to these calls. However, placing hope solely in the corporate sector is inadequate as the key role of agriculture to create business diversity and achieve rural social and environmental objectives will remain unfulfilled. Many other national economies have experienced ‘the offensive’ of capital on agriculture during the twentieth century, with associated negative consequences, thus encouraging them to adopt more balanced agrarian policies which benefit the whole rural population. Utilisation of Ukrainian agricultural potential as an economic growth engine requires a fundamental change in the interpretation of its purpose, which is currently focused on profit‐making export‐oriented commercial activity. The multifunctional nature of the sector needs to be emphasised, the purpose of which is not only the production of agricultural and food products, but also the creation of public benefits, such as the development opportunities and means for existence for 14 million Ukrainian rural inhabitants, maintenance of ecological balance, regeneration of soil fertility and preservation of rural landscapes.

Does Agricultural Trade Competitiveness Matter? The Case of the CIS Countries

“…in even lower EU trade barriers and increased investment supports after the global crisis (Borodina and Krupin, 2018). On the other hand, agricultural exports gave less than 7% of total exports in 2012-2015 in Russia, Kazakhstan and Azerbaijan.…”

A három legnagyobb FÁK-ország mezőgazdasági kereskedelmének jellemzői

“…A Balassa-index stabilitásának és tartósságának a számszerűsítése a Markov-féle átmenetvalószínűség-mátrix, valamint a Kaplan-Meier-becslőfüggvény felhasználásával történt. Bojnec-Fertő [2008] alapján a túlélési függvény -S(t) -becslése az egyes termékcsoportok között nem paraméteres Kaplan-Meier-becslőfüggvénnyel történt. A szerzők szerint a módszer a következő feltevések mellett alkalmazható:…”

“…Az időszak kezdeti, mindhárom országban megfigyelhető 10 százalék körüli értékről az agrárexport aránya a 2000-es évek első évtizedének végén kis-, majd 2010-től nagymértékben nőtt Ukrajnában, ahol 2015-ben már a teljes export 40,4 százalékát tette ki, azaz az ukrán exportbevételek közel felét a mezőgazdasági szektor adta. Ennek számos oka volt, így -többek közöttaz EU-val megkötött DCFTA (deep and comprehensive free-trade agreementszabadkereskedelmitérségmegállapodás), ami megkönnyíti az ukrán termékek bejutását az egyik legfontosabb exportpiacára, továbbá a mezőgazdasági beruházások érdemi növekedése a gazdasági világválság után(Borodina-Krupin [2018]). Ebből a szempontból az sem elhanyagolható, hogy míg 2014-ről 2015-re Ukrajna mezőgazdasági exportja 13, addig összes exportja közel 30 százalékkal esett vissza (Világbank WITS[2018]).…”

Structural and financial risks of land capitalization: lessons of domestic history

“…In addition, they are manifested in both economic and social dimensions. O. Borodina and V. Krupin studied the risks of hypertrophied development of the corporate sector of the Ukrainian agribusiness with the active support of the state [11]. Thus, despite the general view that reforms should increase inclusiveness, counteract social entropy and exogenization of economic development and, as a result, strengthen the economic sovereignty of Ukraine [12, p. 3], in the agricultural sector, negative trends of the opposite direction are intensifying.…”