Search citation statements
Paper Sections
Citation Types
Year Published
Publication Types
Relationship
Authors
Journals
Bevezetés: A csípőtáji törések az elöregedő társadalmakban kihívást jelentenek az egészségügyi rendszerek számára. Az érintettek egészségi állapotának, életminőségének alakulása nemcsak az akut, hanem a rehabilitációs ellátás függvénye is. Kevés adat áll rendelkezésre a magyarországi csípőtáji töréseket követő rehabilitációs ellátási gyakorlatról. Célkitűzés: A csípőtáji törések akut ellátása utáni 30 napon belül fekvőbeteg-intézményi rehabilitációra történő felvételi arányok vizsgálata és a felvételt befolyásoló tényezők azonosítása. Módszer: 2005 és 2015 közötti esetszintű, a társadalombiztosító finanszírozási adatbázisából származó betegforgalmi adatok elemzése többváltozós logisztikus regressziós modell segítségével, valamint a rehabilitációs arányok leíró statisztikai elemzése 2005 és 2015, illetve 2019. január 1. és 2020. december 31. között. Eredmények: A rehabilitációra utalás aránya erős növekedést mutat 2005 és 2015 között, további növekedés tapasztalható 2019-ben a 2020-ban észlelt visszaesés előtt. A logisztikus regressziós elemzés szignifikáns hatást mutat a beteg neme, életkora, az ellátási gyakorlatot és hozzáférhetőséget vizsgáló változók esetén. A beteg állapotára utaló változók közül erőteljes hatásuk az akut ellátás során kialakult szövődményeknek van, de a vizsgált társbetegségek többsége is szignifikáns hatású. Következtetés: A rehabilitációra utalási arányok tendenciája kedvezően alakul; a befolyásoló tényezők hatásának irányában nem figyelhető meg változás, a hatás erőssége azonban változik. A regressziós modell erőssége alapján feltételezhető a vizsgált évek alatt konzisztensebbé váló ellátási gyakorlat. Orv Hetil. 2022; 163(25): 990–1000.
Bevezetés: A csípőtáji törések az elöregedő társadalmakban kihívást jelentenek az egészségügyi rendszerek számára. Az érintettek egészségi állapotának, életminőségének alakulása nemcsak az akut, hanem a rehabilitációs ellátás függvénye is. Kevés adat áll rendelkezésre a magyarországi csípőtáji töréseket követő rehabilitációs ellátási gyakorlatról. Célkitűzés: A csípőtáji törések akut ellátása utáni 30 napon belül fekvőbeteg-intézményi rehabilitációra történő felvételi arányok vizsgálata és a felvételt befolyásoló tényezők azonosítása. Módszer: 2005 és 2015 közötti esetszintű, a társadalombiztosító finanszírozási adatbázisából származó betegforgalmi adatok elemzése többváltozós logisztikus regressziós modell segítségével, valamint a rehabilitációs arányok leíró statisztikai elemzése 2005 és 2015, illetve 2019. január 1. és 2020. december 31. között. Eredmények: A rehabilitációra utalás aránya erős növekedést mutat 2005 és 2015 között, további növekedés tapasztalható 2019-ben a 2020-ban észlelt visszaesés előtt. A logisztikus regressziós elemzés szignifikáns hatást mutat a beteg neme, életkora, az ellátási gyakorlatot és hozzáférhetőséget vizsgáló változók esetén. A beteg állapotára utaló változók közül erőteljes hatásuk az akut ellátás során kialakult szövődményeknek van, de a vizsgált társbetegségek többsége is szignifikáns hatású. Következtetés: A rehabilitációra utalási arányok tendenciája kedvezően alakul; a befolyásoló tényezők hatásának irányában nem figyelhető meg változás, a hatás erőssége azonban változik. A regressziós modell erőssége alapján feltételezhető a vizsgált évek alatt konzisztensebbé váló ellátási gyakorlat. Orv Hetil. 2022; 163(25): 990–1000.
Bevezetés: A Debreceni Egyetem adatvagyonának jelentős részét alkotja a Klinikai Központban zajló betegellátás során keletkezett orvosi, biokémiai és képi adat, rendszerezetlen változatban. Ezek kutatási célú alkalmazhatósága jelentősen korlátozott. Az egyetemi „Tématerületi Kiválósági Programon” belül, a „Big Data tématerület” keretében elindított K+F projekt legfontosabb célja az anonimizált adatvagyon elérhetővé tétele a felhasználók számára megfelelő transzformációs eljárások kidolgozásával. Az elemzésre kiválóan használható adatokat az in vitro rutindiagnosztikai laboratórium által szolgáltatott adatok jelentik. A rutindiagnosztikai gyakorlatban használatos adatmezőket rövidített, magyar nyelvű, nem standardizált kulcsszavak jelölik, és e kulcsszavak kódolására a nemzetközi Logikai Megfigyelési Azonosítók, Nevek és Kódok (Logical Observation Identifiers Names and Codes – LOINC) szabvány alkalmazását határoztuk el. Referencialaboratóriumok, egészségügyi szolgáltatók, kormányhivatalok, egészségügyi biztosítók, orvosi szoftverek és műszerek gyártói, kutatók, valamint az egészségügyi rendszert igénybe vevők világszerte használják a LOINC-rendszert az adatok azonosítására, valamint azok rendszerek közötti zökkenőmentes átadására. Célkitűzés: Célunk a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Laboratóriumi Medicina Intézete által meghatározott rutindiagnosztikai paraméterek (n = 448) megfeleltetése a LOINC kódolási rendszernek, figyelembe véve az azonos adatok hátterében az időbeli és módszertani eltéréseket. Módszerek: A laboratóriumi adatokhoz rendelt kulcsszavakat a kórházi informatikai rendszer üzemeltetőjétől kapott adatbázis alapján elemeztük. A rutindiagnosztikában használatos kulcsszavakat, megnevezéseket használtuk a LOINC-szabvány szerinti kódolásra azután, hogy a kódolás módszertanát áttanulmányoztuk, és megfelelő jártasságra tettünk szert az alkalmazásában. Eredmények: Magyarországon egyedülálló módon megfeleltettük az elvégzett rutindiagnosztikai laboratóriumi adatok és vizsgálatok elnevezéseit a LOINC-rendszer követelményeinek, és nyilvánosan hozzáférhetővé tettük őket a Debreceni Egyetem https://labmed.unideb.hu/hu/loinc-tablazatok világhálójának elérhetőségén. Következtetés: Az egységes nemzetközi LOINC-rendszer szerint kódolt adatok hatékonyabban elősegítik a Debreceni Egyetem nemzetközi integrációs törekvéseit, többek között a laboratóriumok közötti kommunikációt, valamint a nemzetközi, határokon átívelő információáramlást és a valamennyi érdekelttel való kapcsolattartást. Orv Hetil. 2023; 164(27): 1043–1051.
A szerzők összefoglalják a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter létrehozásának és működésének fontosabb adatait. Az online rendszerben kötelező jelleggel minden egészségügyi szolgáltató részt vesz, ahol heveny szívinfarktus miatt betegeket kezelnek, vagy a patológiai vizsgálat során akut szívinfarktust diagnosztizálnak. Jelenleg a regiszter adatbázisában 153 055 beteg adatával rendelkezünk. A regisztrált események 47%-a ST-elevációval járó (STEMI), míg 53%-a ST-elevációval nem járó (NSTEMI) szívinfarktus. Az évek során a regiszter adatbázisának teljessége a finanszírozott kezelésekhez viszonyítva 88–93% között volt. A katéteres érmegnyitás a STEMI-betegek 82,8%-ában, az NSTEMI-betegek 58,2%-ában történt meg. A betegek rehabilitációjának aránya elmarad a kívánatostól, mivel jelenleg szervezett rehabilitációs kezelés csak fekvőbeteg-intézetben történik. Az intézeti rehabilitációs ellátásban a STEMI-betegek 45,2%-a, az NSTEMI-betegek 29%-a részesült. A teljes 1 éves halálozás 2022-ben STEMI esetén 21,9%, NSTEMI esetén 24,5% volt. Amennyiben katéteres érmegnyitás történt, lényegesen kisebb volt a halálozás (17,1%, illetve 14,4%). A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter a betegellátás minőségbiztosításának fontos eszköze, és egyben megteremti az epidemiológiai kutatás lehetőségét. Orv Hetil. 2024; 165(24–25): 944–949.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
hi@scite.ai
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.