A csípőtáji töréseket követő intézményi rehabilitációra utalás gyakorlata és a beutalást befolyásoló tényezők a hazai közfinanszírozási adatok alapján

Surján, Cecília; Belicza, Éva

doi:10.1556/650.2022.32505

Cited by 3 publications

(1 citation statement)

References 34 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Ebből adódik, hogy a vidéki területek gyógytornász általi ellátása szűkös. A szolgáltatás hozzáférhetősége szakterületi és területi egyenlőtlenséget mutat, pedig a szakma időbeli hozzáférhetősége nagyon fontos a rehabilitáció során, például a szövődmények elkerülése miatt [16].…”

Section: Bevezetésunclassified

Távgyógytorna alkalmazásának felmérése a COVID-19 pandémia ideje alatt és után, valamint a módszer használatát befolyásoló tényezők felmérése.

Jánkné Bacskai,

Soltész-Várhelyi,

Nagy

et al. 2023

IME

View full text Add to dashboard Cite

Az elmúlt évek technológiai fejlődése, valamint a SARS-COV-19 pandémia megjelenése hozzájárult a telemedicina szélesebb körű alkalmazásához. A távrehabilitáció egyik szakterülete a távgyógytorna, amelynek alkalmazása hazánkban újdonságnak számított a pandémia ideje alatt. A meglévő pozitív és negatív tapasztalatok összességét követően úgy gondoljuk, hogy a módszernek megvan a helye a hazai egészségügyi ellátásban, azonban a szélesebb körű használatához további klinikai vizsgálatokra, szakmai irányelvek és protokollok kidolgozására van szükség. Jelen kutatásunk célja a magyar egészségügyben alkalmazott távgyógytorna alkalmazásának felmérése a pandémia ideje alatt és után. Részcélként tűztük ki, hogy megvizsgáljuk milyen tényezők befolyásolták a módszer alkalmazását a vizsgált időszakok alatt. Felmérésünket online kérdőíves formában végeztük el. Az általunk összeállított online kérdőívünkre 389 fő gyógytornász válaszolt. Eredményeinket logisztikus regressziós statisztikai módszer segítségével elemeztük. A kapott adatok alapján szignifikáns különbséget találtunk abban, hogy a pandémia ideje alatt és után a távgyógytornát milyen arányban alkalmazták. Azok a gyógytornász kollégák, akik a pandémiát követően már nem alkalmazták a módszert, fő okként a módszerrel kapcsolatos technológia ismeretek nehézségeit, valamint a szakmai irányelvek és protokollok hiányát nevezték meg.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

Távgyógytorna alkalmazásának felmérése a COVID-19 pandémia ideje alatt és után, valamint a módszer használatát befolyásoló tényezők felmérése.

Jánkné Bacskai,

Soltész-Várhelyi,

Nagy

et al. 2023

IME

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

A rehabilitációs medicina fejlődése hazánkban, az elmúlt húsz év eredményei

Dénes

Kullmann

2023

View full text Add to dashboard Cite

Az orvostudomány az elmúlt évtizedekben hihetetlen mértékű fejlődésen ment keresztül, a szakterületek határai megváltoztak, további specializációk jöttek létre, új szakterületek alakultak. Ebbe a folyamatba illeszkedik a rehabilitációs medicina megszületése, fejlődése, jelenlegi kompetenciáinak kialakulása. Egy önálló, szemléletében egységes, új interdiszciplináris klinikai szakterület jött létre Magyarországon. A közlemény célja a rehabilitációs medicina elmúlt húsz évben történt magyarországi fejlődésének, eredményeinek bemutatása. A rehabilitációs medicina hazai közleményeinek, adatainak felhasználásával az elért eredmények leíró bemutatása történt, szisztematikus elemzés nélkül. Az elmúlt 20 évben jelentős változások történtek a rehabilitáció területén. A fekvőbeteg-ellátásban országos igényeket ellátó hálózat, a speciális feladatok ellátására szakosodott osztályok jöttek létre. Az 1980-as években még csak közel 1000 ágyon végeztek rehabilitációs tevékenységet, jelenleg már több mint 6500 rehabilitációs ágy működik az országban. A kezelt esetek száma 11 384 (1987-es év) volt, amely 2019-ben már 95 693-ra emelkedett. Rehabilitációs szakvizsgát 552 orvos szerzett a kezdetektől, de rehabilitációs tevékenység végzéséhez a többi teamtag (ápoló, mozgásterapeuta, ergoterapeuta, pszichológus, logopédus, szociális munkás) munkája is nélkülözhetetlen. A négy orvostudományi egyetemen megalakultak a rehabilitációs tanszékek, a graduális és posztgraduális képzés is összehangoltan történik. A kutatás és az oktatás központja az országos intézet maradt. A rehabilitációs szakterület fejlődésének, a kutatásoknak az eredményei Magyarországon rendezett nemzetközi konferenciákon is bemutatásra kerültek. Orv Hetil. 2023; 164(19): 722–728.

show abstract

Jelentős funkcionális eredmények a 65 év feletti páciensek többrészes, elmozdult proximalis humerustöréseinek osteosynthesisét követően

Burkus,

Bruch,

Bergmann

et al. 2024

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés: A proximalis humerustörések előfordulása gyakori, melyben további emelkedő tendencia várható. Az érintettek többsége az idősödő, ezáltal már gyakran gyengült csontszerkezettel rendelkező populációból kerül ki. Az elmozdult, többrészes töréssel rendelkező esetek adekvát kezelése gyakran kihívást jelent, különösen a már osteoporosis által is érintett felkarfej esetén. Műtéti ellátása során a leggyakrabban a szögstabil lemezrendszerekkel történő rögzítés használatos, a komplikációk azonban nem elhanyagolhatók, az elért funkcionális eredmények pedig gyakran szerények. Az intra-, illetve posztoperatív szövődmények csökkentésére, illetve a sérülés utáni funkció lehető legjobb helyreállítására az elmúlt időszakban fokozott figyelem fordult. Célkitűzés és módszerek: A valgizáló helyzetű szögstabil lemezelési módszert intézetünkben 2019 vége óta alkalmazzuk a már gyengült csontszerkezettel rendelkező multifragmentális felkarfejtörések rutinszerű kezelésében. Jelen vizsgálatunk során 46, 65 év feletti páciens (életkor 76,1 ± 7,9 év) 47 három-, illetve négyrész-törésének lemezelése mellett elért rövid távú funkcionális eredményeinket értékeltük retrospektív módon. Eredmények: Vizsgálatunk során az esetek 76%-ában tapasztaltunk jó, 120° feletti abductiós és flexiós értékeket. A Constant–Murley Score összesített eredménye 80,2 ± 12,5-nek mutatkozott. A 17,3 ± 9,4 hónapos utánkövetés során 23 esetben kitűnő, 14-nél jó, 7-nél kielégítő, míg 3-nál gyenge funkcionális eredményeket tapasztaltunk. A funkcionális eredmények szignifikáns kapcsolatot mutattak az életkorral (p = 0,009), illetve az alapbetegségekkel (p = 0,016), azonban a törés jellegétől, a BMI-től vagy a sérült oldaltól függetlennek mutatkoztak. Az összesített komplikációs rátát 6,4%-nak, a revíziós rátát 4,3%-nak találtuk. Neurológiai deficitet, pseudoarthrosist vagy avascularis felkarfejnecrosist nem észleltünk. Következtetés: Tapasztalataink szerint az általunk az időskori proximalis humerustörések esetén alkalmazott valgizáló helyzetű szögstabil lemezes osteosynthesis – az optimalizált fej-, illetve lemezhelyzet miatt – az esetek többségénél kiemelkedően jó funkcionális eredményeket biztosít, illetve jelentősen csökkenti a posztoperatív komplikációk előfordulását. A módszer kifejezetten jól alkalmazható elmozdult három-, vagy négyrész-törések esetén, gyengült, osteoporoticus csontszerkezet mellett is. Orv Hetil. 2024; 165(20): 775–784.

show abstract

A csípőtáji töréseket követő intézményi rehabilitációra utalás gyakorlata és a beutalást befolyásoló tényezők a hazai közfinanszírozási adatok alapján

Cited by 3 publications

References 34 publications

Távgyógytorna alkalmazásának felmérése a COVID-19 pandémia ideje alatt és után, valamint a módszer használatát befolyásoló tényezők felmérése.

Távgyógytorna alkalmazásának felmérése a COVID-19 pandémia ideje alatt és után, valamint a módszer használatát befolyásoló tényezők felmérése.

A rehabilitációs medicina fejlődése hazánkban, az elmúlt húsz év eredményei

Jelentős funkcionális eredmények a 65 év feletti páciensek többrészes, elmozdult proximalis humerustöréseinek osteosynthesisét követően

Contact Info

Product

Resources

About