Search citation statements
Paper Sections
Citation Types
Year Published
Publication Types
Relationship
Authors
Journals
Bevezetés: A klinikai gyakorlatban a humán papillomavírus elleni védőoltást megelőző kötelező betegtájékoztatásnak lehetnek olyan esetei (például vírushordozás, oltásellenesség), amelyek etikai dilemmákat vetnek fel, és a főszabálytól esetleg eltérő megközelítést kívánhatnak. Célkitűzés: A humán papillomavírus elleni védőoltással kapcsolatos betegtájékoztatás különleges eseteinek áttekintése a vonatkozó szakmai és betegjogi szempontok, valamint hazai genotípus-prevalenciaadatok figyelembevételével. Módszer: A szakmai szervezetek ajánlásainak, a védőoltások alkalmazási előiratainak és az egészségügyi törvénynek az idevonatkozó részeit összegyűjtöttük, egybevetettük. Újra elemeztük egy 2022-ben publikált, a humán papillomavírus-prevalenciára vonatkozó hazai vizsgálat kutatási adatait a védőoltás-genotípusok korcsoportos előfordulásának pontosabb megismeréséhez. Eredmények: A szakmai szervezetek egyöntetű állásfoglalása, hogy a védőoltás beadása előtt szűrővizsgálat nem szükséges. Hazánkban az általunk vizsgált 25–29 éves nők 14,1%-a, a 30–34 évesek 8,2%-a, a 35–39 évesek 8,9%-a, a 40–44 évesek 5,2%-a, a 45–49 évesek 5,4%-a, az 50–54 évesek 5,2%-a, az 55–59 évesek 3,1%-a, a 60–65 évesek 3,2%-a hordozott egy vagy több, a nonavalens védőoltással célzott genotípust. Számukra az oltás nem nyújt olyan mértékű védelmet, mint azok számára, akik ezeket a genotípusokat az oltás időpontjában nem hordozzák. A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra a javasolt beavatkozás elvégzésének, elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól. A beleegyezést nagykorú gyakorolhatja. Megbeszélés: Nem betegbiztonsági szempontból vagy az oltás indikációjának felállítása szempontjából merül fel a vírusstátusz kérdése, hiszen abból az egyénnek és a közösségnek is elsősorban java származhat, hanem a páciens tájékoztatása szempontjából. Kiskorúak esetében a törvényes gondviselőnek nincs joga olyan döntést hozni, amely a kiskorú számára hátrányos. Fontos, hogy a kiskorú ne a vírus elleni oltás nélkül kezdjen szexuális életet. Következtetés: Bár a védőoltás beadásához nem szükséges, a hatásosság egyéni különbségeire vonatkozó, egyénre szabott tájékoztatás indokolttá teheti a szűrővizsgálat felajánlását, az életkor és az aktív nemi élet figyelembevételével. A 16. életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselő (szülő) helyett megnevezhet egy másik nagykorút az oltás beadásához szükséges beleegyezésre. Orv Hetil. 2023; 164(45): 1795–1802.
Bevezetés: A klinikai gyakorlatban a humán papillomavírus elleni védőoltást megelőző kötelező betegtájékoztatásnak lehetnek olyan esetei (például vírushordozás, oltásellenesség), amelyek etikai dilemmákat vetnek fel, és a főszabálytól esetleg eltérő megközelítést kívánhatnak. Célkitűzés: A humán papillomavírus elleni védőoltással kapcsolatos betegtájékoztatás különleges eseteinek áttekintése a vonatkozó szakmai és betegjogi szempontok, valamint hazai genotípus-prevalenciaadatok figyelembevételével. Módszer: A szakmai szervezetek ajánlásainak, a védőoltások alkalmazási előiratainak és az egészségügyi törvénynek az idevonatkozó részeit összegyűjtöttük, egybevetettük. Újra elemeztük egy 2022-ben publikált, a humán papillomavírus-prevalenciára vonatkozó hazai vizsgálat kutatási adatait a védőoltás-genotípusok korcsoportos előfordulásának pontosabb megismeréséhez. Eredmények: A szakmai szervezetek egyöntetű állásfoglalása, hogy a védőoltás beadása előtt szűrővizsgálat nem szükséges. Hazánkban az általunk vizsgált 25–29 éves nők 14,1%-a, a 30–34 évesek 8,2%-a, a 35–39 évesek 8,9%-a, a 40–44 évesek 5,2%-a, a 45–49 évesek 5,4%-a, az 50–54 évesek 5,2%-a, az 55–59 évesek 3,1%-a, a 60–65 évesek 3,2%-a hordozott egy vagy több, a nonavalens védőoltással célzott genotípust. Számukra az oltás nem nyújt olyan mértékű védelmet, mint azok számára, akik ezeket a genotípusokat az oltás időpontjában nem hordozzák. A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra a javasolt beavatkozás elvégzésének, elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól. A beleegyezést nagykorú gyakorolhatja. Megbeszélés: Nem betegbiztonsági szempontból vagy az oltás indikációjának felállítása szempontjából merül fel a vírusstátusz kérdése, hiszen abból az egyénnek és a közösségnek is elsősorban java származhat, hanem a páciens tájékoztatása szempontjából. Kiskorúak esetében a törvényes gondviselőnek nincs joga olyan döntést hozni, amely a kiskorú számára hátrányos. Fontos, hogy a kiskorú ne a vírus elleni oltás nélkül kezdjen szexuális életet. Következtetés: Bár a védőoltás beadásához nem szükséges, a hatásosság egyéni különbségeire vonatkozó, egyénre szabott tájékoztatás indokolttá teheti a szűrővizsgálat felajánlását, az életkor és az aktív nemi élet figyelembevételével. A 16. életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselő (szülő) helyett megnevezhet egy másik nagykorút az oltás beadásához szükséges beleegyezésre. Orv Hetil. 2023; 164(45): 1795–1802.
Background: The estimated age-standardized incidence and mortality rates of cervical cancer in Hungary are substantially higher than the European average. In many countries, human papillomavirus (HPV) testing is the first-line method of cervical cancer screening in women >30 years. According to the European guidelines, evidence-based improvement of a national prevention strategy requires the monitoring of representative data.Methods: ThinPrep cervical samples were collected over a period of 8 months at 84 sampling sites, including 4,000 eligible samples with valid laboratory results from the screening target population of females aged 25–65 years, with addresses in the representative geographic area (19 counties and four major settlement types). Genotyping of high-risk HPV (hrHPV) was performed using the Confidence HPV-X (Neumann Diagnostics) and Linear Array HPV Genotyping (Roche) tests. Demographic data were collected using a questionnaire, enabling the analysis of hrHPV genotype distribution by age, geography, education, and HPV vaccination.Results: Overall, 446 samples were hrHPV-positive, showing a prevalence of 11.15% (9.73% age-representative), similar to the world average, higher than the European average, and lower than the Eastern-European average. After age standardization, no significant geographic differences were found, except for low hrHPV prevalence in villages (p = 0.036) and in those with elementary education (p = 0.013). Following genotypes 16 and 31, in order of frequency, certain non-vaccine hrHPV genotypes (HPV51, 66, 56) showed unexpectedly higher prevalence than international data.Conclusion: Our study provides the first geographically representative genotype-specific hrHPV prevalence baseline database in Hungary to support policy-making efforts. Significant correlations with demographic data have transferable conclusions.
Cervical cancer is the fourth most frequently occurring cancer in women around the world and can affect them during their reproductive years. Since the development of the Papanicolaou (Pap) test, screening has been essential in identifying cervical cancer at a treatable stage. With the identification of the human papillomavirus (HPV) as the causative agent of essentially all cervical cancer cases, HPV molecular screening tests and HPV vaccines for primary prevention against the virus have been developed. Accordingly, comparative studies were designed to assess the performance of cervical cancer screening methods in order to devise the best screening strategy possible. This review critically assesses the current cervical cancer screening methods as well as the implementation of HPV vaccination in Europe. The most recent European Guidelines and recommendations for organized population-based programs with HPV testing as the primary screening method are also presented. Lastly, the current landscape of cervical cancer screening programs is assessed for both European Union member states and some associated countries, in regard to the transition towards population-based screening programs with primary HPV testing.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
hi@scite.ai
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
Copyright © 2024 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.