Győri elit és a városfejlődés - a gazdasági és a társadalmi folyamatok megítélése

Abstract

Egy nagyváros sikeressége nem csak az objektív helyi gazdasági, társadalmi, kulturális adottságok és mechanizmusok jellegétől, felhasználásától függ, hanem azoktól a szubjektívebb, akár kollektív jellegű véleményektől, képzetektől is, amelyek egyszerre lenyomatai, tükröződései, de egyben meghatározói, motiváló elemei is az egyéni és közösségi társadalmi cselekvéseknek. Ezeket a véleményeket, képzeteket próbáljuk feltárni (kérdőíves felméréssel) egy nagyvárosi térségben (Győr) és egy sajátos helyzetű társadalmi csoport (helyi elit) esetében annak érdekében, hogy jobban megismerjükőket, mint a helyi társadalom meghatározó rétegét, illetve, hogy a város is jobban megismerje önmagát (gazdasági és társadalmi fejlődését és a jelenlegi adottságait) az általuk kifejtett vélemények tükrében.

From the "West of the East" to the "East of the West": The post-socialist economic and structural transition of Central and South-Eastern Europe

“…Importantly, after a steep decline of their population in the 1990s, diverging demographic processes have begun to take shape in the post-millennial development of regional centres of several countries, with the majority qualifying as "small big cities" with a population of 100 to 200 thousand (Páthy, 2017;Rechnitzer & Páthy, 2022). However, studies examining the major trends of polarization in the urban network in selected CEE countries (Csizmadia & Páthy, 2010;Dogaru et al, 2014;Berkes, 2020;Korcelli & Olejniczak, 2021) do not necessarily confirm positive developments for second-tier city regions, undermining their networked FDI-based development due to a lack of knowledge assets and critical size. Moreover, the socio-spatial transformation processes of the city regions themselves are indicative of heteropolitanization (Gentile et al, 2012;Neugebauer & Kovács, 2015) understood as the growing prevalence of socially, economically, culturally and spatially heterogeneous and complex urban spaces.…”

Pécs, egy periféria centruma

“…A városi kormányzás, a városi rezsimek kutatásában támaszkodhatunk bizonyos hazai előzményekre. Az egyik fontos különbség a hazai kutatási eredményekben az angolszász és nyugat-európai sajátosságokhoz képest, hogy bár formálódnak alkalmi helyi fejlesztési szövetségek, de a központi kormányzati sze-replők befolyása sokkal erősebb, illetve a városok kormányzása térben zártabb, kevésbé jellemző regionális, agglomerációs együttműködés (Pálné 2008;Csizmadia, Páthy 2010;Somlyódyné Pfeil 2012;Bajmóczy et al 2016). Nem jöttek létre fejlesztési rezsimek tartós hálózatai.…”

A magyar önkormányzatok korlátai a helyi gazdaságfejlesztésben

“…Kevesen ismerték fel, hogy a hálózatok építése nélkülözhetetlen a gazdaságfejlesztési, vidékfejlesztési folyamatokban (Csurgó, Kovách, Megyesi 2009), hogy különösen fontos a helyi gazdasággal való érdemi szövetkezés (Letenyei, Batár 2002). A helyi nem politikus elitek sem tulajdonítanak kiemelkedő jelentőséget a helyi önkormányzati vezetésnek (Csizmadia, Páthy 2010). A helyi fejlesztési kormányzás hatalmi szerkezete a leszakadó, gettósodó településeken nyilvánvalóan polarizált (Váradi 2008), de egyre több mélyfúrás mutat rá általában is a helyi kormányzási viszonyok instabil és aszimmetrikus hatalmi, társadalmi struktúrájára (Kovács 2016;Oláh, Szabó 2017).…”