Pécs, egy periféria centruma

Abstract

Pécs a Dél-Dunántúl természetes közigazgatási, közszolgáltatási és gazdasági központja. Sajátos szerepet kölcsönöz azonban ennek a centrumszerepnek, hogy a térség, amelynek központja, külső perifériaként írható le, s maga a város is mindegyik centrum-periféria dimenzióban relatív perifériának tekinthető, gazdasága gyenge, a külföldi tőkebefektetések elkerülik, népessége jelentősen csökkent. Város és térsége összetartozásának, együttműködésének vagy rivalizálásának számos vizsgálandó vonatkozása van. Kutatásunk során a kormányzási dimenzióra koncentrálunk, tehát arra, hogy a közhatalommal vagy befolyással rendelkező szereplők a különböző kormányzási szinteken és szektorokban hogyan járulnak hozzá a periférikus helyzetből következő hátrányok csökkentéséhez, illetve az esetleges előnyök kihasználásához. Megvizsgáljuk, hogy Pécs centrum funkciói közül melyek a legerősebbek, s hogy a város fejlesztési terveiben – ezen funkciók mentén – tetten érhető-e olyan tudatos szerepvállalás, létezik-e olyan stratégia, amely a centrumnak és a perifériának is kölcsönösen előnyös lehet. Fejlődési lehetőséget sugároz ki a város térségébe, vagy inkább elszív onnan erőforrásokat? A helyi vezetőkkel készült interjúk alapján igyekeztünk feltárni azt is, hogy a város elitje miként vélekedik az elmúlt két-három évtizedről. Mit és miért tart sikernek, illetve kudarcnak, hogyan látja a város mozgásterét, érdekérvényesítő képességét, belső erőforrásainak mozgósítását és a külső erőforrás bevonásának képességét, s hogyan ítéli meg a baranyai megyeszékhely szerepvállalását agglomerációja, megyéje és régiója központjaként.

Fejlesztési lehetőségek a periférián egy Baranya megyei felmérés tükrében

“…A centrum-periféria viszonyrendszer helyzeti (földrajzi), fejlettségi (gazdasági) és hatalmi dualitásként is értelmezhető (Nemes Nagy 1996). Hatalmi (társadalmi) jelentésben a centrum-periféria viszonyrendszer függést jelent (Nemes Nagy 2009;Póla, Pálné Kovács, Gibárti 2023). A területi fejlettség "többdimenziós és dinamikus jelenség" (Pénzes, Deák, Hegedűs 2018, 229.…”

“…A regionális centrumfunkciókkal is rendelkező megyeszékhely minden gazdasági nehézsége ellenére meg tudta őrizni kulturális központ jellegét, a turizmusban a hazai desztinációk között az elmúlt néhány évben javítani is tudta pozícióit, de perifériája számára nem tud érdemi fejlődést generálni ( Póla, Pálné Kovács, Gibárti 2023).…”

Bevezetés : kormányzási kihívások periférikus térségekben

“…produced multiple disadvantages for most municipalities of Baranya county. A special aspect of the region is that the decline of the county's capital city makes it more di cult for the county to catch up (Póla, Pálné Kovács, Gibárti 2023).…”

“…A többszintű kormányzási rendszer korszakonként változó erőviszonyai (Hajdú, Horeczki 2023), a nemzeti szintű kormányzati centralizáció, a térségnek nem kedvező fejlesztéspolitikai prioritások (Pámer et al 2023;, vagy éppen az Európai Unió befolyásának gyengülése ) hátrányos meghatározottságot jelentettek Baranya megye településeinek többsége számára. A térség speciális sajátossága, hogy a megyeszékhely város hanyatlása további hátrányokkal nehezíti a megye felzárkózását (Póla, Pálné Kovács, Gibárti 2023). Az eredmények arra is rámutatnak viszont, hogy az útfüggőség, a földrajzi távolság, a helyi erőforrások korlátozottsága ellenére a helyi szerepvállalásnak pozitív hatása lehet, vannak sikeresnek tartott települések is a periférián (Horeczki, Póla 2023), bár inkább kivételként, semmint minden település számára reális forgatókönyvként.…”