Gazdaságpolitikai ágak közötti koordináció(?) az euroövezetben

Abstract

* A jelen kiadványban megjelenő írások a szerzők nézeteit tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjával.

Magyarország euróövezeti csatlakozásának kérdései I. rész. Hazai és szlovákiai tapasztalatok, a nemzeti valuta előnyei és hátrányai • Dilemmas of Hungary’s Accession to the Eurozone Part I. Experiences of Hungary and Slovakia, the Pros and Cons of Using National Currency

“…Az utóbbi néhány évtized folyamán az euróövezetet mérséklődő gazdasági növekedés, illetve inflációs folyamatok jellemezték, ebből következően a maastrichti kritériumokban rögzített és a fiskális szabályokba beépített konkrét értékek közül némelyik már gyakorlatilag érvényét vesztette, és ez feszültségeket okoz a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Mindezen túl rendszerszintű problémát jelez az euróövezeti közös költségvetés hiánya, továbbá a szabályozás kevéssé veszik figyelembe az ágazati összefüggéseket (Lehmann et al, 2020). Ennek alapján az euróövezethez még nem csatlakozott országok -így Magyarország -számára nem világos, hogy ha a jövőben az euróövezethez kívánnak csatlakozni, akkor a jelenleg érvényben lévő maastrichti kritériumok mellett vagy helyett milyen feltételeknek kell megfelelniük.…”

“…Nem véletlen, hogy egy eurózóna-szintű közös fiskális kapacitás létrehozásáról konkrét lépések helyett mindeddig inkább csak élénk politikai diskurzus folyt. Ezek közül legutóbbiként az Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közös megállapodásán alapuló Mesebergi Nyilatkozat említhető, amelyben a nemrég indult hétéves európai uniós költségvetési ciklus kezdetével, azaz 2021-gyel terveztek létrehozni közös, eurózóna-szintű költségvetést (Lehmann et al, 2020). Ugyanakkor részben a koronavírus-járvány, másrészt az uniós döntéshozatali mechanizmus merevsége miatt aligha valószínű, hogy ez az elképzelés rövid időn belül megvalósul.…”