Erőforrások és követelmények

Abstract

A kiégés-szindróma kialakulása, jellemzőiA munkahelyi élmények egyéni mentálhigiénés állapotra gyakorolt hatásának feltárására a huszadik század utolsó időszakában került a pszichológiai kutatások homlokterébe. A "burnout-szindróma" fogalmának meghatározása és a tünetcso-port első leírása a kórházi személyzet pszichológiai terhelésének vizsgálatához kapcsolódott. Freudenberger (1974) megfigyelései szerint a kiégés-szindrómában szenvedő egyéneket gyakran gyötri fáradtság és kimerültség, könnyen betegszenek meg, fejfájás-tól, emésztési problémáktól és alvási zavaroktól szenvednek. Emellett jellegzetes, érzel-mileg túlfűtött reakciókat mutatnak: frusztráltnak, ingerültnek tűnnek, gyakoriak náluk az impulzív válaszok. A kiégés-szindrómában szenvedők kevésbé toleránsak a nehézsé-geket okozó helyzetekkel szemben, türelmetlenebbek, jellemző rájuk a negatív hozzáál-lás és a cinikus reagálási módok, melyek a közvetlen környezetük számára is nehézzé teszik a helyzet kezelését (Maslach és Goldberg, 1998).

Hivatás vagy kényszer?

“…A kiégésfogékonyság mérésére a Bo-SE Questionnaire-ből (Hennig és Keller, 1995) Jagodics és Szabó (2014Szabó ( , 2016 által kidolgozott eszközt használtunk. A kérdőív Maslach és munkatársai (2001) koncepciója alapján három alskálán négy-négy kérdéssel méri fel a kiégés három dimenzióját.…”

Az iskolai kudarcok tényezői – egy lehetséges preventív modell keretei

“…Fernet et al, 2012;Van Droogenbroeck & Spruyt, 2014) és a hazai kutatások (pl. Paksi et al, 2015;Petróczi, 2007;Szabó & Jagodics, 2016) szerint egyaránt. Mindamellett, hogy a kiégés egy fontos orvosolandó személyes probléma, a pedagógusok esetében a nehézségek összekapcsolódnak a diákok teljesítményével is.…”

Az Észlelt Tanári Kiégés Kérdőív szerkezetének vizsgálata középiskolás diákok körében

“…A kutatások egy része a tanítási célok elérését segítő pedagógiai módszerekre irányul (Archer és Hughes, 2011;Baeten, Dochy és Struyven, 2013;Gordon és Debus, 2002), míg más vizsgálatok inkább az oktatási folyamat résztvevőinek pszichológiai állapotát igyekeztek feltérképezni. Ez utóbbi vizsgálatok közül számos nemzetközi és hazai kutatási eredmény utal arra, hogy a pedagógusok érintettsége a burnoutszindrómában magasnak tekinthető (Caroli és Sagone, 2012;Hakanen, Bakker és Schaufeli, 2006;Jagodics & Szabó, 2014;Shen és mtsai, 2015;Szabó & Jagodics, 2016). Mindemellett egyre gyakrabban találkozunk olyan kutatási eredményekkel, amelyek azt bizonyítják, hogy a jelenség nem csak a tanárokat, hanem a diákokat is érinti (Fiorilli, De Stasio, Di Chiacchio, Pepe és Salmela-Aro, 2017;Jagodics, Kóródi & Szabó, in press;Salmela-Aro, 2015).…”

“…A pedagógiai munkakörben dolgozók között világszerte magas a kiégés előfordulási aránya (Fernet, Guay, Senécal és Austin, 2012), az azonban nem bizonyított, hogy a prevalenciája magasabb lenne más szakmákhoz képest (Van Droogenbroeck és Spruyt, 2015). A magyarországi oktatási viszonyok között a tanári kiégés kevésbé kutatott területnek számít, a meglévő hazai eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy a pedagógusok hazánkban is veszélyeztetettebbek a kiégéssel szemben (Paksi és mtsai, 2015;Petróczi, 2007;Szabó & Jagodics, 2016;Szabó, Litke & Jagodics, 2018).…”

“…Az Észlelt Tanári Kiégés Kérdőívet a korábban kifejlesztett Tanári Kiégés Kérdőív alapján (Jagodics & Szabó, 2014;Szabó & Jagodics, 2016), valamint a szakirodalomból ismert eljárások és modellek figyelembevételével hoztuk létre. A hagyományos tanári kiégés kérdőívekben minden item a tünetek meglétére kérdez rá, ezért ezek csak negatív tételeket tartalmaznak.…”