Determinants of the revealed comparative advantages: The case of the European ham trade

Török, Áron; Jámbor, Attila

doi:10.17221/177/2015-agricecon

Cited by 31 publications

(26 citation statements)

References 19 publications

(26 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The survival chances of revealed comparative advantages are therefore low in the long run, also supported by the large costs for agri-food trade ( [16,20]). However, some studies also highlight that biggest exporters could retain their competitive positions in their traditional agri-food markets ( [21][22][23]).…”

Section: Literature Reviewmentioning

confidence: 99%

Agri-Food Export Competitiveness of the ASEAN Countries

2020

View full text Add to dashboard Cite

Agri-food trade competitiveness analyses are relatively understudied in the empirical literature with many countries/regions missing. The novelty of this paper to analyze the agri-food export competitiveness patterns of the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), thereby aiming to fill this gap in the literature. Our research questions include which countries and products are competitive in the ASEAN region in agri-food trade; whether raw materials or processed products are more competitive; whether regional or global agri-food trade is more competitive and how persistent competitiveness is in the long run. The paper is based on ASEAN–ASEAN and ASEAN–world agri-food trade flows from 2010 to 2018, thereby global and regional competitiveness patterns have become visible. Results suggest that Myanmar (18.88), Laos (8.21) and the Philippines (5.36) have the highest levels of agri-food trade competitiveness in the world market, while in regional markets, Laos (17.17), Cambodia (15.46) and Myanmar (12.39) were the most competitive. Both raw materials, as well as processed products, are generally competitive, and regional trade, in general, was more competitive than global trade for the majority of the countries. However, results suggest a generally decreasing trend in keeping these competitive positions, which is also supported by the duration tests. Survival chances of 98% at the beginning of the period fell to 0–25% by the end of the period, significant at all levels, suggesting that a generally fierce competition exists for ASEAN countries in global as well as regional agri-food trade.

show abstract

Section: Literature Reviewmentioning

confidence: 99%

Agri-Food Export Competitiveness of the ASEAN Countries

2020

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…az olasz oem termékeket főleg a hazai (86 százalék) és az európai piacokon (8 százalék) értékesítik, míg az ofJ-export európán kívülre összpontosul (például az ofJ olívaolajok 43 százalékát az európai unión kívül értékesítették). Tibério-Francisco [2012] a földrajzi árujelzős élelmiszerek piacát vizsgálta Portugáliában. megállapította, hogy a regisztrált földrajzi árujelzős termékek mindösszesen 68 százaléka került tényleges piaci forgalomba (ez 2007-ben 70 millió eurót tett ki), míg a többi saját fogyasztásra került, vagy barterügylet tárgyát képezte.…”

Section: áBraunclassified

“…leszbosz teljes olívaolaj-termelésének kevesebb mint 1 százalékát adták csak el ofJ címkével ellátva. Tibério-Francisco [2012] úgy találta, hogy a piacorientáció létfontosságú a kisméretű földrajzi árujelzős termékek jó értékesítési eredményeihez. a nagyobb hozzáadott érték elérése hatékony hálózatok kiépítésével és az értékláncon kívüli regionális szereplők bevonásával lehetséges.…”

Section: áBraunclassified

A földrajzi árujelzők gazdaságtana – az empirikus bizonyítékok

Török¹,

Maró²

2020

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

Közgazdasági szemle , lXVii. éVf., 2020. március (263-288. o.) TöröK áron-maró zalán márK a földrajzi árujelzők gazdaságtanaaz empirikus bizonyítékok A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítási helyükkel való összekapcsolása nem új keletű dolog, az Európai Unió közel három évtizede rendelkezik ilyen regiszterrel. A Magyarországon 2015-ben elindult Eredetvédelmi Program célja az, hogy ezek között az Európai Unió által is elismert kiváló termékek között a magyar élelmiszerek száma jelentősen növekedjen, illetve a már benne lévő termékek jobban tudjanak profitálni a rendszer által biztosított előnyökből. A tanulmány szisztematikus szakirodalom-feldolgozás keretében térképezte fel azt, hogy az empirikus bizonyítékok alapján mire számíthatnak a jelenlegi és leendő magyar földrajzi árujelzős termékek piacméretük, árprémiumuk és vidékfejlesztésre gyakorolt hatásuk tekintetében. A nemzetközi szakirodalom módszeres átvizsgálásával megállapítható, hogy a magyar termékek inkább számíthatnak a már meglévő, jellemzően helyi piacaik megőrzésére, semmint hogy rövid távon jelentős (export)piacokat tudjanak meghódítani az eredetvédelem segítségével. A termelői árak növekedése is csak hosszabb távon várható, elsősorban a magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékek esetében. Egy tudatosan felépített és kiterjesztett vidékfejlesztési stratégia részeként a földrajzi árujelzők közvetlen és közvetett módon egyaránt hozzájárulhatnak az előállítási helyszín fejlesztéséhez.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q10, Q13, Q18.

show abstract

“…The studies that address foreign trade emphasize that the presence of GI products usually has a positive influence on the international trade results of their countries. Balogh and Jámbor [37] and Torok and Jámbor [38] show that in both the ham and cheese sectors, the European countries that have some GI products have a higher comparative advantage than non-GI countries. A similar scenario is observed in the wine sector, where French, Italian and Spanish wines labeled with an origin sign obtain higher values than non-GI wines on export markets, in both high-income economies [39] and BRICS (Brazil, Russia, India, China and South Africa) countries [40].…”

Section: Retailersmentioning

confidence: 99%

From Geographical Indications to Rural Development: A Review of the Economic Effects of European Union Policy

2018

View full text Add to dashboard Cite

One of the main functions of geographical indications (GIs) is to provide information and quality to consumers. This, in turn, can generate benefits for producers and stimulate rural development processes, as advocated by European Union (EU) legislation. The objective of the present study is to understand if the theorized effects of GIs on local economic development are supported by empirical evidence. Using a systematic approach, we reviewed the literature on the topic and structured the results of the review adopting a supply chain framework. This allows us to better understand how the effects of GIs are distributed among the chain actors and finally arrive at the local territories where GI products originate. Evidence shows that GIs are actually able to generate value added, especially at the consumer and retailer levels, while the effects on the economic performance of producers are more heterogeneous and dependent on specific local conditions. The review also highlighted some drawbacks in the literature that make it difficult to draw robust conclusions about the actual impact of GI policy at the European level. Therefore, despite the GI tool actually showing good potential for improving local economic conditions, more structured and focused research is needed.

show abstract

Determinants of the revealed comparative advantages: The case of the European ham trade

Cited by 31 publications

References 19 publications

Agri-Food Export Competitiveness of the ASEAN Countries

Agri-Food Export Competitiveness of the ASEAN Countries

A földrajzi árujelzők gazdaságtana – az empirikus bizonyítékok

From Geographical Indications to Rural Development: A Review of the Economic Effects of European Union Policy

Contact Info

Product

Resources

About