Az orvosi pszichológia fejlődése hazánkban: szemléleti keretek, határterületek és alkalmazások

Abstract

The present study aims at overviewing the different stages of the education of medical psychology in Hungary. In the perspective of the achievements of cognitive and affective neuroscience as well as developmental psychology, we intend to define the roots of doctor-patient relationship, certain determining factors of diagnosis forming and therapy efficiency as well as the essential components of empathy. We attest to the fact that the current psychosomatic medicine with its evidence-based achievements is a valid component and constitutive pillar of everyday medical care. The integrated university level instruction of medical psychology and behavioral sciences aims at consolidating this perspective. We also emphasize that the ill body hinders adequate psychological functioning and mental disorders provide risk factors concerning somatic illnesses. Through spreading health psychology perspective, we support the concept that in everyday medical care, health protection and the development of health conscious behavior relies on responsible, informed and committed decision-making patients as well as on similarly educated extended medical care teams. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1455–1464.

A DADA drogprevenciós program hatékonyságvizsgálata hetedik évfolyamos általános iskolai tanulók körében

“…Az átlaghoz képest nagyobb arányú elmozdulás jelentkezett a kábítószerekkel kapcsolatos szubjektív tudás megítélésében a "Kompánia", a "Jól-lét", illetve a DADA programokban részt vevők esetében, míg a BOKA, a [37]. Korábbi vizsgálatok már bebizonyították a "self-efficacy", azaz az énhatékonyság jelentőségét [38][39][40]. Bukovski és mtsai már 1993-ban bizonyították, hogy a magas énhatékonysággal jellemezhető emberek kevésbé veszélyeztetettek a droghasználat szempontjából [41].…”

Az orvosi antropológia című tantárgy helye és szerepe az orvosképzésben. Az úgynevezett szegedi modell

“…Az orvosi antropológia ugyanis a hagyományos biomedicina szemléletével ellentétben -elismerve annak jelentőségét és alapvető szerepét az akadémiai/tudományos evidenciákon alapuló orvoslás vívmányaiban -egy komplexebb, ún. biopszichoszociális-spirituális (BPSS) paradigmán alapuló megközelítést [7] használ a tantárgy oktatásában, a többi magatartástudományi tantárgyhoz hasonlóan, mint például az orvosi pszichológia vagy orvosi etika [8]. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy figyelembe veszi mind a biológiai és lelki folyamatokat, a társadalmi jelenségeket, mind az életről és a halálról alkotott koncepciókat (erre utal a spirituális jelző, amely nem feltétlenül jelent vallásosságot, mivel azonban a betegségekkel és gyógykezelésekkel kapcsolatos döntéseknél meghatáro-zó lehet az adott beteg világnézete, nem hagyhatjuk figyelmen kívül).…”