Átalakuló pártállam és egyenlőtlen túlfűtöttség Kínában a globális válság idején

Abstract

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy az átalakuló kínai pártállami rendszerben a beruházások dinamikája szempontjából milyen rendszerszerű következményei vannak a külső sokkhatáshoz alkalmazkodó állami beavatkozásnak. Elméleti alapon (még e kutatást megelőzően) megfogalmazott hipotéziseinket – az összehasonlító interaktív pártállami modell (IPS) értelmezési keretére támaszkodva – az 1990-es évek végétől statisztikailag igazoljuk. A beruházások túlfutása a kínai pártállamnak is állandó jellemzője, amelyet a párt, az állam és a gazdaság döntéshozói közötti függőségi és érdekérvényesítési viszonyokból kialakuló pártállami hatalmi háló léte és működése, valamint az abban keletkező szerkezeti motivációk okoznak. A pártállami hatalmi háló elemeinek, kapcsolódási és működési elveinek térben, időben és különböző aggregációs szinteken önhasonló jellege miatt a beruházások túlfutása különböző helyeken és időszakokban, valamint eltérő léptékekben is kimutatható.
 A beruházási kilengések gyakorisága a háló által leképezett hatalmi eloszlás aktuális sajátosságainak függvénye. Megállapítjuk, hogy a pártállami háló sokkhatáshoz történő alkalmazkodása a rendszerszerű magatartások intenzitását, ezzel együtt a gazdasági túlfűtöttség mértékét is növeli, utóbbi pedig a háló aktuális szerkezete által leképezett hatalmi viszonyok sajátosságaihoz igazodik. Empirikusan igazoljuk, hogy a decentralizált kínai hatalmi hálóban a lokális hatalom túlzott mértékű beruházása az országosénál intenzívebb. Eredményeink szerint a túlfűtöttség egyenlőtlen térbeli intenzitása az állami beavatkozás térbeli és tulajdonbeli prioritásai szerint alakul; a túlfűtöttség mértékének időszakos kilengései és a háló aktivitásának átmeneti növekedései (vagyis a háló zsugorodásának lassulása) összefüggenek; a beruházások kilengéseiben, azok felfutásaiban és lecsengéseiben pedig a különböző tulajdonformájú vállalatok eltérő magatartásformái fedezhetők fel.

New drivers of industrialization and novel aspects of Hungarian-Chinese bilateral cooperation. Chinese foreign investments in Hungary

“…Furthermore, the integration of information and communication technologies into most areas of industry has been of key priority for maintaining Chinese-style industrialization (Li, Pu 2014). The transformation of large industrial capacity into successful manufacturing operations, the elimination of outdated and harmful capacity, and the development and expansion of infrastructure and services are planned to be implemented gradually (Csanádi, Gyuris 2018).…”

Kína mint a feltörekvő piacok és fejlődő országok szuverénhitelezője

“…kína ebben élenjár: már a 2008-09-es válságot követő gazdaságpolitikai változások során (Csanádi et al, 2009;szilágyi, 2015) a kínai jegybank egy jelentős hitelnövelési programba kezdett az állami tulajdonú kereskedelmi bankok körében (Lentner, 2016), ekkor még csak belföldre. A külföldi expanziót hivatalosan az úgynevezett "Egy övezet, egy út" program (One Belt One Road, OBOR) meghirdetése jelezte, amit új selyemútnak is szokás nevezni (shambaugh, 2014).…”