A kreatív munkaerőpiaci magatartásformák fejlesztésének szükségessége

Abstract

ÖsszefoglalásA tanulmány a magyar felsőoktatásban tanuló, a közeljövőben munkavállalóként megjelenő hallgatók munkaerő-piaci tájékozottságát tárja fel kérdőíves felmérés alapján. A vizsgálat arra a feltételezésre épült, hogy ma már a hallgatók elegendő információ birtokában, viszonylag reális képpel, ismeretekkel rendelkeznek a magyar munkaerőpiacról, ismerik a hazai munkanélküliség jellemzőit. A vizsgálati eredmények rávilágítottak a jövendő munkavállalók kreatív munkaerő-piaci magatartásformájának fejlesztési szükségességére. AbstractThe study explains the Hungarian students awareness of the labour market. I assume that today 's information society is open to all possibilities, which increases the adaptability of the labor market, thereby reducing anomalies between the education and labor market demands as well as among the regional differences. The test method was the questionnaire. The hypothesis has been proved only partly. Thetest resultsshowed that in the whole country we shouldplay a greater rolein order to offer information for workers about the labor market.Kulcsszavak: diplomás, pályakezdők, munkaerőpiac, munkavállalók, tájékozottság JEL besorolás: J40 BevezetésAzemberi tőke felértékelődése olyan folyamat, amely a fejlettebb gazdaságot szolgáló munkaerőpiac számára is kedvező. A munkaerő-piaci egyensúly hiánya a munkanélküliségben tölt testet. A munkanélküliség a fiatal korosztályokat, a pályakezdőket jobban sújtja, mint a munkaképes korú népesség egészét. A világ fejlett országaiban ez a tendencia általános (Gulyás, 2005a; Gulyás 2005b). Szakemberek véleménye szerint a fiatal magyar munkanélküliek magas arányának az oka a képzési rendszerünkben keresendő. Éppen ezért a foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb törekvése az, hogy a képzés és a foglalkoztatás között szorosabb összhang alakuljon ki. Az ifjúsági munkanélküliség csökkentésének ugyanis az a kulcsa, hogy a képzés jobban szolgálja a munkaerő-piaci igényeket. Ez különösen azokon a területeken problematikus, ahol a képzési idő hosszú, így a felmerülő munkaerő-piaci keresletre az oktatási rendszer nem tud azonnal kellő számú, megfelelő végzettségű szakembert kibocsájtani (Keczer 2014a).Másrészt a munkaerőpiacnak az oktatási rendszerre való hatása abban nyilvánul meg, hogy a munkáltatók milyen munkaerőt szeretnének alkalmazni (Csehné, 2013;Cseh-Hajós, 2014).

A kreatív munkaerőpiaci magatartásformák fejlesztésének szükségessége

“…Az egyetemi hallgatók életcéljai között felértékelődni látszik a személyes fejlődési lehetőség, a harmonikus társas viszonyok fenntartására való törekvés, szemben a gazdasági vagy munkahelyi státuszhoz kapcsolódó előnyökkel (J. Klér, 2013). A munkaerőpiacra lépés időpontja kitolódott, és változik a fiatalok munkavállalása is (Csehné, 2007/a).…”